Rózsa Miklós
Zeneszerző
Születési hely
Budapest
Születési dátum
1907
1907. április 18., Budapest - 1995. július 27., Los Angeles
Rózsa Miklós 1907. április 18-án született Budapesten. Bár édesanyja koncertzongorista volt, őt gyerekkorában a hegedű vonzotta. 8 évesen már fellépett egy koncerten. A gimnáziumban az iskolai Liszt Ferenc Társaság elnöke volt. Zenei példaképei Kodály és Bartók voltak. Tizenévesen népdalgyűjtésbe kezdett, a család Nógrád megyei birtokán gyűjtött palóc népzenei emlékeket. Az ezen gyűjtésekből származó zenei elemek is ihlették első koncertművét, a Magyar alkony című költeményből fuvolára, oboára és csellóra írt darabot.
Rózsa Miklós Lipcsében tanult tovább, vegyészmérnöknek tanult, mellette pedig a lipcsei konzervatórium diákja lett Hermann Grabner támogatásával. Már egyetemi évei alatt megjelent két műve a Breitkopf & Härtel kiadó gondozásában, melyet haláláig közel 50 másik követett különböző kiadóknál. Az egyetemet cum laude minősítéssel 1929-ben fejezte be, és még ebben az évben elkészült a Variációk egy magyar parasztdalra, valamint az Észak-magyar parasztdalok és táncok című darabja, mindkettő korai népdalgyűjtésein alapult. 1932-ben először Németországba, majd az egyre erősödő háborús hangulat miatt Párizsba költözött, ahol Nic Tomay álnéven sanzonokat és kabarészámokat írt.
A filmzenével először 1935-ben találkozott, amikor Arthur Honeggerel együtt tartott egy koncertet. Honegger ismertette meg a filmzenével, Rózsa Miklóst pedig lenyűgözte a filmzene drámai ereje. Első megbízása a Pathé számára készült száz híradó fanfár volt, azonban a kifizetések körüli bonyodalmak miatt, Tolnay Ákos forgatókönyvíró tanácsára Londonba költözött. Itt ismerkedett meg a Markova-Dollin Társulattal, és lett a táncegyüttes művészeti vezetője. Az ő népdalaikból válogatva elkészítette a Hungária című balettet, amellyel két évig koncerteztek országszerte. Az Alexander Korda vezette London Films stúdióval A páncél nélküli lovag (Knight Without Armour, 1936) című film révén került kapcsolatba. Angliai évei alatt kizárólag velük, valamint a Korda stúdióval együtt dolgozó angol filmesekkel működött együtt, több film zenéje is az ő nevéhez kapcsolódik: Egy amerikai Londonban (Thunder in the City, 1937), Orkney-i rejtély (The Spy in Black, 1939), Négy toll (The Four Feathers, 1939). A bagdadi tolvaj (The Thief of Bagdad, 1940) forgatása alatt a német bombázások miatt az egész stáb Hollywoodba, Amerikába költözött. Rózsa Miklós itt élte le élete hátralevő részét. Zeneszerzői pályája mellett egyetemi oktatóként is tevékenykedett.
Az RCA Records - akkoriban szokatlan módon - kiadta a Kipling története alapján készült A dzsungel könyve (Jungle Book, 1942) című film filmzenei albumát, ez volt a filmtörténet első ilyen kiadványa.
Rózsa első, Kordától független amerikai produkciója a Billy Wilder rendezte Öt lépés Kairó felé (Five Graves to Cairo, 1943) volt. Innentől kezdve rendszeresen kapott felkéréseket a Paramount stúdiótól, mellette pedig Korda Zoltán révén a Columbiának is dolgozott a Szahara (Sahara) című 1943-as filmen. A 40-es évek közepétől a film noir jellegű alkotások és thrillerek kapcsán - pl.: Gyilkos vagyok (Double Indemnity, 1944), Kettős élet (A Double Life, 1947), Sötét vizeken (Dark Waters, 1944), Martha Ivers furcsa szerelme (The Strange Love of Martha Ivers, 1946), Férfiszenvedély (The Lost Weekend, 1945), A vörös ház (The Red House, 1947), A gyilkosok (The Killers), A meztelen város (The Naked City, 1948), Asztfaltdzsungel (The Asphalt Jungle, 1950) - rengeteg kísérletező megoldásra és szokatlan hangszerek alkalmazására nyílt lehetősége, és egyre nagyobb elismerésre tett szert zeneszerzőként nem csak Hollywoodban, de világszerte is. Teljesítményét három alkalommal is Oscar-díjjal jutalmazták: 1944 - Alfred Hitchcock Elbűvölve (Spellbound) című filmje / 1948 - a George Cukor rendezte Kettős élet (A Double Life) / 1960 - Ben-Hur William Wyler rendezésében.
Az MGM stúdióval aláírt szerződése után Zádor Jenő lett állandó hangszerelője. Ezen időszak alatt készült el például a Bovaryné (Madame Bovary, 1949) és a Quo vadis (Quo Vadis, 1951), ez utóbbiból nagylemez is megjelent. Az MGM első szélesvásznú filmjének zenéjét is ő komponálta - A kerekasztal lovagjai (Knights of the Round Table, 1953), csakúgy, ahogy az első sztereó hangzással rendelkező film zenéjét is (Julius Caesar, 1953). Az 1960-as évek elején szerződést bontottak az MGM stúdióval, ezt követően Rózsa Miklós - néhány filmes felkéréstől eltekintve - a koncertzenének szentelte magát, közel egy tucat lemezt rögzített korábbi filmes sikereiből ezen időszakban. 5 év filmzenei szünet után Az erő (The Power, 1968) című filmmel tért vissza, melyet számos film követett még: Sherlock Holmes magánélete (The Private Life of Scherlock Holmes, 1970), Szindbád arany utazása (The Golden Voyage of Sinbad, 1974), a César-díjas Gondviselés (Providence, 1977), Utolsó ölelés (Last Embrace, 1979), Tű a szénakazalban (Eye of the Needle, 1981), Halott férfi nem hord zakót (Dead Man Don't Wear Plaid, 1982). Ez utóbbi filmet követően Rózsa Miklós romló egészségi állapota, majd bal oldalát megbénító agyvérzése miatt már csak kisebb koncertműveket jegyzett.
1995. július 27-én, 88 éve korában hunyt el Los Angelesben.
Rózsa Miklós 1907. április 18-án született Budapesten. Bár édesanyja koncertzongorista volt, őt gyerekkorában a hegedű vonzotta. 8 évesen már fellépett egy koncerten. A gimnáziumban az iskolai Liszt Ferenc Társaság elnöke volt. Zenei példaképei Kodály és Bartók voltak. Tizenévesen népdalgyűjtésbe kezdett, a család Nógrád megyei birtokán gyűjtött palóc népzenei emlékeket. Az ezen gyűjtésekből származó zenei elemek is ihlették első koncertművét, a Magyar alkony című költeményből fuvolára, oboára és csellóra írt darabot.
Rózsa Miklós Lipcsében tanult tovább, vegyészmérnöknek tanult, mellette pedig a lipcsei konzervatórium diákja lett Hermann Grabner támogatásával. Már egyetemi évei alatt megjelent két műve a Breitkopf & Härtel kiadó gondozásában, melyet haláláig közel 50 másik követett különböző kiadóknál. Az egyetemet cum laude minősítéssel 1929-ben fejezte be, és még ebben az évben elkészült a Variációk egy magyar parasztdalra, valamint az Észak-magyar parasztdalok és táncok című darabja, mindkettő korai népdalgyűjtésein alapult. 1932-ben először Németországba, majd az egyre erősödő háborús hangulat miatt Párizsba költözött, ahol Nic Tomay álnéven sanzonokat és kabarészámokat írt.
A filmzenével először 1935-ben találkozott, amikor Arthur Honeggerel együtt tartott egy koncertet. Honegger ismertette meg a filmzenével, Rózsa Miklóst pedig lenyűgözte a filmzene drámai ereje. Első megbízása a Pathé számára készült száz híradó fanfár volt, azonban a kifizetések körüli bonyodalmak miatt, Tolnay Ákos forgatókönyvíró tanácsára Londonba költözött. Itt ismerkedett meg a Markova-Dollin Társulattal, és lett a táncegyüttes művészeti vezetője. Az ő népdalaikból válogatva elkészítette a Hungária című balettet, amellyel két évig koncerteztek országszerte. Az Alexander Korda vezette London Films stúdióval A páncél nélküli lovag (Knight Without Armour, 1936) című film révén került kapcsolatba. Angliai évei alatt kizárólag velük, valamint a Korda stúdióval együtt dolgozó angol filmesekkel működött együtt, több film zenéje is az ő nevéhez kapcsolódik: Egy amerikai Londonban (Thunder in the City, 1937), Orkney-i rejtély (The Spy in Black, 1939), Négy toll (The Four Feathers, 1939). A bagdadi tolvaj (The Thief of Bagdad, 1940) forgatása alatt a német bombázások miatt az egész stáb Hollywoodba, Amerikába költözött. Rózsa Miklós itt élte le élete hátralevő részét. Zeneszerzői pályája mellett egyetemi oktatóként is tevékenykedett.
Az RCA Records - akkoriban szokatlan módon - kiadta a Kipling története alapján készült A dzsungel könyve (Jungle Book, 1942) című film filmzenei albumát, ez volt a filmtörténet első ilyen kiadványa.
Rózsa első, Kordától független amerikai produkciója a Billy Wilder rendezte Öt lépés Kairó felé (Five Graves to Cairo, 1943) volt. Innentől kezdve rendszeresen kapott felkéréseket a Paramount stúdiótól, mellette pedig Korda Zoltán révén a Columbiának is dolgozott a Szahara (Sahara) című 1943-as filmen. A 40-es évek közepétől a film noir jellegű alkotások és thrillerek kapcsán - pl.: Gyilkos vagyok (Double Indemnity, 1944), Kettős élet (A Double Life, 1947), Sötét vizeken (Dark Waters, 1944), Martha Ivers furcsa szerelme (The Strange Love of Martha Ivers, 1946), Férfiszenvedély (The Lost Weekend, 1945), A vörös ház (The Red House, 1947), A gyilkosok (The Killers), A meztelen város (The Naked City, 1948), Asztfaltdzsungel (The Asphalt Jungle, 1950) - rengeteg kísérletező megoldásra és szokatlan hangszerek alkalmazására nyílt lehetősége, és egyre nagyobb elismerésre tett szert zeneszerzőként nem csak Hollywoodban, de világszerte is. Teljesítményét három alkalommal is Oscar-díjjal jutalmazták: 1944 - Alfred Hitchcock Elbűvölve (Spellbound) című filmje / 1948 - a George Cukor rendezte Kettős élet (A Double Life) / 1960 - Ben-Hur William Wyler rendezésében.
Az MGM stúdióval aláírt szerződése után Zádor Jenő lett állandó hangszerelője. Ezen időszak alatt készült el például a Bovaryné (Madame Bovary, 1949) és a Quo vadis (Quo Vadis, 1951), ez utóbbiból nagylemez is megjelent. Az MGM első szélesvásznú filmjének zenéjét is ő komponálta - A kerekasztal lovagjai (Knights of the Round Table, 1953), csakúgy, ahogy az első sztereó hangzással rendelkező film zenéjét is (Julius Caesar, 1953). Az 1960-as évek elején szerződést bontottak az MGM stúdióval, ezt követően Rózsa Miklós - néhány filmes felkéréstől eltekintve - a koncertzenének szentelte magát, közel egy tucat lemezt rögzített korábbi filmes sikereiből ezen időszakban. 5 év filmzenei szünet után Az erő (The Power, 1968) című filmmel tért vissza, melyet számos film követett még: Sherlock Holmes magánélete (The Private Life of Scherlock Holmes, 1970), Szindbád arany utazása (The Golden Voyage of Sinbad, 1974), a César-díjas Gondviselés (Providence, 1977), Utolsó ölelés (Last Embrace, 1979), Tű a szénakazalban (Eye of the Needle, 1981), Halott férfi nem hord zakót (Dead Man Don't Wear Plaid, 1982). Ez utóbbi filmet követően Rózsa Miklós romló egészségi állapota, majd bal oldalát megbénító agyvérzése miatt már csak kisebb koncertműveket jegyzett.
1995. július 27-én, 88 éve korában hunyt el Los Angelesben.
| Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| Rózsa, Miklós: Spellbound Concerto; Concerto for piano op.31.; Ben Hur suite | Auvidis | V 4841 |
Saját |
|
| 1998 | Bartók Béla: Divertimento - Romanian Folk Dances - Rózsa Miklós: Concerto for Strings | Ondine | ODE919-2 | |
| 2002 |
Liszt Ferenc: Consolations / Goldmark Károly: Gordonka-zongora szonáta Op.39 / Rózsa Miklós: Duó gordonkára és zongorára Op.8
(Liszt, Ferenc: Consolations / Goldmark, Karl: Sonata for Cello and Piano Op.39 / Rózsa, Miklós: Duo for Cello and Piano Op.8) |
Hungaroton | HCD 32023 | |
| 2005 |
a la Carte - szólódarabok gordonkára
(a la Carte - Solo Works for Cello) |
Hungaroton | HCD 32288 | |
| 2013 | Violin and Cello Music - Kodály, Seiber, Rózsa, Székely, Ligeti, Bartók | SWR Classic | CD93.301 |