Programok

Haydn életét végigkísérte a kvartett-komponálás, első és utolsó vonósnégyese között 48 év telt el, több, mint Schumann teljes élete. A romantikus mester pedig szinte összes kamarazenei művét egyetlen év alatt írta. Kurtág György művészete sok szállal kapcsolódik mindkét nagy elődhöz. A Dohnányi Quartet idei koncertsorozatában e három szerző vonósnégyesein keresztül nyújt bepillantást a műfaj mélységeibe, sokszínűségébe.

A 18. század második felében egyre népszerűbb műfaj lett a hegedűkíséretes csembalószonáta. A koncert ezekből válogat különleges és méltatlanul keveset játszott műveket. A hangverseny központjában Jean-Frédéric Edelmann (1749–1794) Párizsban és Strasbourgban tevékenykedő zeneszerző művei állnak, akinek munkásságát Haydn és Mozart is dicsérte. Edelmanntól két hegedűvel és brácsával kísért csembalódarab is elhangzik: egy mű a 4 Divertissemens op. 15. sorozatból, valamint az egyetlen kompletten fennmaradt két hegedűvel és brácsával kísért csembalóversenye (Op.14.). Ez a különleges műfaj gyakorlatilag a zongoráskvartett előfutára. 

Kellene valaki, aki uralkodik a hangok rendszerén, aki eléggé geniális lenne hozzá,hogy a rekonstruálót, sőt az archaikusat egyesíti a forradalmival.Thomas Mann: Doktor Faustus Herbert Eimert A dodekafónia című könyvének bevezetőjében úgy ír a tizenkétfokú komponálásról, mint egyfajta végső, koncentrált elrendezési folyamatról. A szerializmus ennél is messzebbre megy: a zene totális megszervezésének irányába. Ennek a poszt-schönbergi, posztdodekafon irányzatnak fő impulzusa a francia Olivier Messiaentől származik. Tanítványai, Michel Fano, Karol Goeyvaerts, Karlheinz Stockhausen nyomán néhány év leforgása alatt a szerializmus a háború utáni zeneszerző-nemzedékek számára „kötelező” megszólalási móddá, stílussá, zenei világnyelvvé érik. Stockhausen huszonöt éves, amikor Eimert meghívására a kölni WDR Stúdió munkatársa lesz; megjelenése egycsapásra átalakítja a zeneszerzéssel és az elektronikus hangelőállítással kapcsolatos összes korábbi elképzelést. A háromrészes előadás-sorozat a Kölni WDR Stúdió archívumának közelmúltban napvilágra került hangfelvételeiről készített zenei hangzásképek, azaz szonogramok segítségével ismerteti Faragó Béla készülő doktori disszertációjának kutatási eredményeit. A második részben Liszt Faust-akkordjának kérdéseitől Schönberg Adonoy-akkordján át, Messiaen és Goeyvaerts művei után jutunk el Stockhausen Studie II. című elektronikus kompozíciójáig. Thomas Mann-ra emlékezve élőben elhangzik Faragó Béla József Attila-dalok című műve.

Élménypedagógiai Zenei Interakció A Karmesterjáték egy társasjáték. Együttműködés és közös figyelem szükséges hozzá. A játékban bármilyen korú játékos részt vehet, hiszen utánzás, ismétlés és visszacsatolás segítségével képes lesz saját ütemének megfelelő tempóban fejlődni. A rövid élményprogram növeli az energiaszintet, a közös alkotás élménye pedig erősíti a (ön)bizalmat, az együttműködést. A játékosok új, eddig nem ismert vagy ritkán látott oldalaikat is bemutathatják, megváltoztatva a közösségben elfoglalt helyüket. A Karmesterjáték három, nagyjából azonos időtartamú részből, felvonásból áll: egy előadás keretében megismerhetik a játékban szereplő hangszereket (hangszerbemutató), valamint a karmester szerepét; a Hangszercséplő során szabad játék keretében szerezhetnek élményeket a résztvevők, végül Karmesterjátékban már strukturált, szabályozott játék keretében mutathatjuk meg egymásnak a tanultakat. Előadja: Bélaműhely Művészeti vezető: Rimóczi István