Programok

"Moziest" sorozatunkban olyan, többnyire magyar filmeket vetítünk, amelyeknek zenéje és annak alkotója különösen kedves, fontos számunkra. Játék- és dokumentumfilmek egyaránt szerepelnek a kínálatban, a filmművészet hajnalának idejéből éppúgy, mint a közelmúltból. S hogy az élmény még teljesebb legyen, a kiválasztott filmek zeneszerzőjét (vagy azok közeli munkatársait, barátait) is meginvitáljuk majd egy beszélgetésre. Házigazdánk továbbra is Kolozsi László lesz, aki nemcsak film- és zenekritikus, de regény- és forgatókönyvíró is, ez utóbbit a MOMÉ-n oktatja.Sorozatunk októberi állomásán Grunwalsky Ferencre emlékezünk, vendégünk lesz ifj. Kurtág György, zeneszerző.  TÁNCALAKmagyar zenés film, 2002, 68 percrendező, forgatókönyvíró, operatőr: Grunwalsky Ferenczene: Kurtág György, ifj. Kurtág György, Lajkó Félixvágó: Kabdebó Katalinproducer: Ozorai AndrásSzereplő:Ladányi Andrea, táncművészA film főszereplője, "a feléledő test" útja: látomások és megpróbáltatások sora. Ladányi Andrea mozgása, a szépség, a sport, az akrobatika, a klasszikus és a modern tánctudás keveréke. Táncalakja jelenség, amely klasszikus görög szobrokat idéz, és amely egyszerre mai és földön kívüli. Mint a bolygók mozgása "nem egyéb, mint különböző hangokból álló szüntelen, mozgás és muzsika mely halad, hogy mérföldköveket állítson az idő mérhetetlen folyója mellé." (Kepler)A kamera megközelítési, közvetítési technikája, figyelme makacsul és kitartóan a zenére, a táncos mozgására és alakjára, testének létére figyel. Kizárólag a képre, a fényre, a zenére, a táncra, és az emberi emlékezet képeire épít. Nádler István vonalai átrajzolják, ecsetvonásai átszelik a filmkockákat. Orbán Ottó versén kívül nincsen benne szöveg.A film tánc, zene és emlékek sora, melyben a fotók, a tánc és a filmi képalkotás a XX. század dokumentumaival keverednek egybe.   A vetítés előtti és utáni beszélgetést Kolozsi László film- és zenekritikus moderálja.Vendég: ifj. Kurtág György, zeneszerző

Pertis Jenő életművében meghatározó elem az irodalmi ihletés. A sumér–akkád varázsmondókáktól Eugène Guillevic és William Butler Yeats versein át a Kalevaláig számtalan alkotás késztette a szerzőt komponálásra. Az idei emlékkoncerten Pertis Jenő magyar irodalmi inspirációiból, illetve azok zenei újjászületéséből hallhat válogatást a közönség. A műsor érdekessége, hogy nemcsak versek (Szabó Éva és József Attila költeményei), hanem Lázár Ervin meséi nyomán keletkezett kompozíciók is elhangzanak, utóbbi esetében ráadásul szöveg nélkül, csak zongorán. A hangverseny elején pedig még egy ősbemutató is elhangzik csembalón.

A koncert egymás mellé állítja Johann Sebastian Bach és fiainak műveit, megmutatva, milyen sokszínű és különböző zenei nyelvet beszéltek apa és fiai. Johann Sebastian Bach két csembalóversenye mellett két fiának - Wilhelm Friedemann, a „hallei Bach” és Johann Christian, a „londoni Bach” -  egy-egy versenyműve hangzik el.  Az utóbbi mű érdekessége, hogy Mozart ültette át versenymű formába.

A Dohnányi Quartet immár kilencedik éve tematikus koncertsorozat keretében mutatja be a BMC Könyvtár közönségének a vonósnégyes-irodalom közismert és különleges alkotásait. Az idei sorozatban a műfaj legfontosabb remekművei, a kései Beethoven-kvartettek mellett XX. századi magyar zeneszerzők, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Seiber Mátyás és Gárdonyi Zoltán utolsó vonósnégyesei szólalnak meg.

Fővédnök: Kodály Zoltánné Péczely Sarolta Szakmai tanácsadó: Ordasi Péter, karnagy Szervező: Keresztury-Albert Zsolt, zeneszerző Előadások I. rész - levezető elnök: Mohay Miklós, zeneszerző 9:30 - 9:45 A konferencia ünnepélyes megnyitása    Bartók Béla: Nyolc magyar népdal – részletek    Miksch Adrienn - ének, Katona Anikó - zongoraNyitóbeszéd: Keresztury-Albert Zsolt, zeneszerző9:45 - 11:00A zenei jelentés kérdése Lendvai Ernő elemzéseiben Pintér Csilla Mária, zenetörténész (Bartók Archívum) Aranymetszés mint formakohéziós erő Liszt Ferenc kései művészetében Balázs Gergely, doktorandusz (Zeneakadémia), szolfézs-zeneelmélet tanár (Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium) 11:00 - 11:30 Kávészünet 11:30 - 12:50    Bach, Johann Sebastian: E-dúr prelúdium és fúga – BWV 878    Katona Anikó - zongoraRend és rendszer Bach zenéjében Kamp Salamon, karmester, egyetemi tanár (Zeneakadémia) Bach művek újraélesztése - mennyire lehet sikeres egy rekonstrukció? Dinyés Soma, zenetanár, vezető karnagy (Magyar Rádió Gyermekkórusa) 12:50 - 14:00 Ebédszünet Előadások II. rész - levezető elnök: Dinyés Soma, karnagy 14:00 - 15:55    Mozart, Wolfgang Amadeus: E Susanna non vien...Dov'è Sono..    (Grófné áriája a Figaro házassága c. opera III. felvonásából)    Wagner, Richard: Dich, Teure Halle (Csarnokária a Tannhäuser c. operából)    Miksch Adrienn – ének, Katona Anikó – zongoraA tizenkét fokú zene ethosza - a tengelyrendszer filozófiai vonatkozásai Keresztury-Albert Zsolt, zeneszerző A tengelyes funkciós gondolkodás csírái Mozart műveiben Ordasi Péter, karnagy, nyug. főiskolai tanár (Debreceni Egyetem) Liszt Via crucisának harmóniai rejtelmei Mohay Miklós, zeneszerző, egyetemi tanár (Zeneakadémia) 15:45 - 16:15 Kávészünet 16:15 - 18:00Alfa-típusú hangzásképek Kodály műveiben és a Kodály-domináns harmónia értelmezési spektruma Arató Ákos, doktorandusz (Zeneakadémia), egyetemi oktató (SZTE) Egy improvizációs folyamat felépítése a tengelyrendszer szabályai szerint Esze Zsolt, zongoraművész, tanár (Póka Egon Művészeti Akadémia) Harmónia- és dallamépítés az improvizációban a tengelyes funkcióelmélet felhasználásával Esze Jenő, zongoraművész, tanár (Kőbányai Zenei Stúdió) 18:00 - 18:15h ZárszóNagy Dénes, matematikus, a Nemzetközi Szimmetria Társaság alapító elnökének záró gondolatai Lendvai Ernő zenetudós munkásságának fókuszában a tizenkétfokú zene folyamatainak mélyén felsejlő „organikus rend” vizsgálata állt. A kutató a legnagyobb alkotók – többek között Verdi, Mozart, Wagner és Bartók – műveinek elemzését az tengelyrendszer összhangzattani modellben összegezte. Ezzel a nemzetközi elismertségnek örvendő felfedezésével nemcsak a klasszikus összhangzattant reformálta meg, de kaput nyitott a zenei diszciplinán túlmutató kérdések felé is. A zenetudós születésének 100. évfordulója alkalmából a kutató élete és munkássága előtt tisztelegve az érdeklődőket neves előadókat és változatos témájú előadásokat felvonultató konferenciára invitáljuk, amelyekben közös, hogy egytől-egyig a Lendvai által képviselt szenvedélyes összefüggés-keresés jegyében születtek.A belépés díjtalan, regisztráció az alábbi linkre kattintva:https://keresztury-albert.hu/lendvai100vagy emailben: keresztury.albert.zsolt@gmail.comA konferencia a Magyar Művészeti Akadémia és a Budapest Music Center támogatásával valósul meg a Szimmetria Alapítvány szervezésében.

Az Ólomkatona a labirintusban című koncerten kortárs magyar szerzők zongoraműveit tűzik műsorra, többek között a nemsokára 100 éves Kurtág Györgyét. Kurtág Játékok ciklusáról gyakran hangzik el, hogy ezek a kisebb terjedelmű zongoradarabok felfoghatók úgy is, mint nagy lélegzetű művei komponálásakor keletkező ,,forgácsok’’, melyek egyfajta dokumentációi a szerző gondolkodásának, útkeresésének. E gondolat által inspirálva, szintén az út és a játék toposzok köré rendezve Sándor László és Zarándy Ákos darabjai szólalnak meg a műsor gerincét képező Játékok 5. füzet mellett, mely több blokkban, a Zarándy és Sándor darabok közé illesztve tagolja a hangversenyt.A koncerten két fiatal zongorista lép fel, Pajor Olivér és Persányi Zsófi. Mindketten a Zeneakadémia mesterszakos hallgatói. Pajor Olivér számos nemzetközi verseny díjazottja, például a Vítězslav Novák Piano Competition (2022) II. helyezettje és Debussy különdíjasa, valamint a Pianissimo Piano Competition (2023) I. helyezettje. Persányi Zsófi számára kiemelten fontos az ≈1900-tól napjainkig írott repertoár bemutatása, illetve az interdiszciplináris, rendhagyó együttműködések, koncertek létrehozása. 2025-ben a Kocsis Zoltán-díjas, 2022-ben az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa, 2019-ben Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny 3. helyezettje.

A zenei teljesítményszorongás kialakulásáért több tényező kombinációja felelős. Gyakran gyökerei a múltban keresendők: olyan mondatokban, amelyeket tanárok, szülők vagy társak mondtak ki, és amelyek feldolgozatlanul beépültek a fiatal előadó önképébe. Ezek a mondatok téthelyzetben aktiválódnak, negatív önbeszéddé válnak és rombolják az önbecsülést, a koncentrációt és az objektív önértékelést. A Zeneterápiás Klub november 24-ei találkozóján erről a sok zenészt érintő jelenségről, annak tudományos és lélektani hátteréről, magyar sajátosságairól, valamint a kezelés lehetséges irányairól beszélgetünk előadóinkkal, tapasztalataik, közös edukációs programjuk alapján:Kolonits Klára, Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház vezető magánénekese. Mentáltrénerként zenészeknek nyújt támogatást.Kaya Ariel Woytynowska, pszichológus és coach, aki a zenei előadói szorongás kutatásában és kezelésében nemzetközi elismertségű szakember, évek óta dolgozik zenészek mentális támogatásán. A novemberi találkozó a Zeneterápiás Klub énekhangra fókuszáló tematikus sorozatába illeszkedik. A Zeneterápiás szakmai klub zeneterapeuták, zeneterapeutákkal együttműködő orvosok, egészségügyi, pedagógiai és szociális szakemberek, valamint a zeneterápia iránt érdeklődők és érintettek találkozóhelye. Az előadásokra a szakembereken kívül szeretettel várjuk az érintett családtagokat, ismerősöket is. A Zeneterápiás klub a szervezők és az előadók önkéntességén és szakmai elköteleződésén, érdeklődésén alapul.  A program ingyenes és minden érdeklődő számára nyitott! Az előadásról videofelvétel készül!A Zeneterápiás Klub házigazdái: Ittzés Zsuzsa és Kovács Petra A Zeneterápiás Klub YouTube csatornája:

A program a Visibile/Látható címet viseli, benne a barokk kor legszínesebb szóló kantátái és a kortárs tánc összefonódása alkot egységet. A történelmi, drámai női sorsokat megéneklő szóló kantáták mellé, közé kortárs- fizikai színházi elemek kerülnek, azokat a férfiakat megjelenítve, akikről a kantáták női szereplői énekelnek.  A Visibile/Látható című projekt egy olyan összművészeti bemutató, ahol a barokk zene historikus megszólaltatása mellé segítségül hívják a kortárs táncot.  A programban a barokk kor nagyszabású, virtuóz szóló kantátái kerülnek előtérbe, női szenvedéllyel és szenvedéssel a fókuszban. A megénekelt  kantáták témája az elhagyott, magcsalatott, melankolikus, megtört női sors. Ebbe a zenei környezetbe emeli be a kortárs táncot a koreográfus, láthatóvá téve az áruló, hűtlen férfialakot, az énekes karakterek egykori szerelmét.  Dr. Adamovich Ferenc Tamás (többszörös díjazott, jelenleg MMA ösztöndíjas) koreográfus, táncos személyében jelenik meg a csábító, aki az előadás alatt végig a térben maradva reflektál, reagál a női karakterek történéseire, a kantáták dramaturgiáját követve kapcsolódik az énekeshez.  Ezt az egymásnak feszülést, ellentétes energiát jeleníti meg az előadás, a fizikai színházi jelenlét kiteljesíti, megerősíti a művek üzenetét.