Programok

Ha a pikolóra, mint a fuvola kistestvérére gondolunk, a legtöbbször együttesek, szimfonikus zenekarok éles, markáns, olykor madárkát utánzó csicsergő hangszíne jut eszünkbe. A 18. században katonazenekaroktól átvett hangszert egyre többen használják, de önállóan, a szimfonikus hangzásvilágból szólóhangszerként kiragadva csak az elmúlt évtizedekben vált népszerűvé. Ezen az estén magyar és Amerikához köthető zeneszerzők művei kerülnek terítékre. A zenei eszköztár teljes palettája tetten érhető lesz, hiszen az effektek, az éneklő dallamok és a virtuóz futamok mind-mind egy közös célért szólalnak meg: bemutatni a zene erejét, sokszínűségét a pikolón keresztül. Kanyó Dávid, a nemrég Artisjus-díjjal kitüntetett fuvolaművész két évtizede pikolózik a Budafoki Dohnányi Zenekarban, ahol eljátszotta már a szimfonikus repertoár zömét. Célul tűzte ki a hangszer népszerűsítését, új művek bemutatását, értő, újdonságokra nyitott közönség nevelését.

Hét szűk esztendő zenéje komponált programba sűrítve, Liszt és Bach jegyében. „Az emberélet útjának felén”túl„egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,mivel az igaz útat nem lelém.[…]De hogy megértsd a Jót, mit ott találtam,hallanod kell, mit láttam az uton.” Dante / BabitsBachot Liszt a korál műfaján keresztül szólítja meg, az egyik bevezetésben felhangzik maga a B-A-C-H-motívum, ami aztán feltűnik a Kommentárok-ban, valamint a műsort keretező Preludium-ban és Postludium-ban is. A Via Crucis-ra pedig nem csak a Kommentárok, de a Varga Ferenc emlékezetére írott, némajátékot is tartalmazó darab alapul.

Haydn életét végigkísérte a kvartett-komponálás, első és utolsó vonósnégyese között 48 év telt el, több, mint Schumann teljes élete. A romantikus mester pedig szinte összes kamarazenei művét egyetlen év alatt írta. Kurtág György művészete sok szállal kapcsolódik mindkét nagy elődhöz. A Dohnányi Quartet idei koncertsorozatában e három szerző vonósnégyesein keresztül nyújt bepillantást a műfaj mélységeibe, sokszínűségébe.

Hetedik, újra Csővári Csillának írt dalciklusomban fontosnak éreztem, hogy a zene visszavegye az uralmat a szövegektől (az előző néhány ciklusban, melyeket Csillával mutattunk be, nem kisebb költők verseit használtam fel, mint Weöres és Tandori – szolgai alázattal használva a szövegeket.)Kiszabadulván a szöveg béklyóitól, írás közben meglepetés ért: a régiek helyett másfajta béklyók kívánkoztak kötelékül. A Kéthangú dalok címet viselő ciklus szövegtelen dalainak énekszólama így csak két hangot használ fel - az első dalban csak f és fisz hangok, a másodikban c és h - és így tovább. Furcsa, de szabadabbnak éreztem magam az új, magamra szabott kötelékek között.A hangok illata - című dalom (W. S. szövegére) kiséretében ellenkező jellegű konfliktusom adódott: nem bizonyult elegendőnek a hegedű, valamint a két kezem által eljátszható hangok lehetősége. Sajátos négykezest hoztam így létre – saját kezeimen kívül még egy-egy zongorista egy-egy keze szerepel mindkét oldalamon, a hangzásteret a legfölső és legalsó hangok irányaiba szélesítve ki. Hárman ülünk tehát a zongoránál majd. Nem tudom a választ, dalaim hogyan is kapcsolódhatnak Schumann zenéjéhez – lehet, hogy sehogyan. Vagy bárhogyan? – hiszen minden jó zene, melyekkel dolgaim akadtak, nyomot hagyhatott valahogy bennem - miközben komponálás közben a szerző igyekszik e szálak nyomait elvarrni (nyilván sikertelenül).  Énekesnőm inspirációja viszont direktebb módon hathatott rám. A vele előadott Haydn, Mozart, Schubert, Ives dalok után különös kíváncsisággal várom Csilla Schumannjait. (Utólag talán megtudom, hogyan is kellett volna dalokat írnom.)A végtelen hegedű-zongora-repertoár szinte összes művét végigjátszottam az évtizedek során, számtalan hegedűssel. Mégsem jöttem rá a titokra, hogyan is kellene hegedűre és zongorára komponálni a mai szerzőnek. Talán nem is véletlen, hogy manapság a jelentősebb művek nem e hangszerpárosra születnek? Itt a feladat lehetetlensége volt az inspiráció. Ha el is bukom, legalább megpróbáltam. Varga Oszkár nagy segítségemre volt a héttételes mű komponálása közben.  A mű ajánlása is neki szól.Csalog Gábor

A dobkör egy interaktív, közösségi zenei gyakorlat, amelyben a résztvevők dobokkal, ritmushangszerekkel és testdobolással hoznak létre zenét. A folyamat épülhet tradicionális ritmusokra, improvizációra vagy játékszabályokra a célkitűzésektől, a résztvevők igényeitől, zenei és fizikai képességeitől és az elérhető eszközöktől függően. A közösségi élmény kulcsszerepet játszik: a zenén keresztül megélhetjük a kapcsolódást és az elkülönülést, a kiemelkedést és a háttérbe vonulást.A dobkörök a tradicionális kultúrákban gyökereznek, de ma már rekreációs, pedagógiai és közösségépítő céllal is működnek. A zeneterápiában széleskörű alkalmazásuk segíti a mozgáskoordináció, a kognitív készségek, valamint az érzelmi és szociális kompetenciák fejlődését.A Zeneterápiás Klub áprilisi alkalmán a dobkörökre fókuszálunk. A klub célja a közös párbeszéd, az új ötletek és szakmai kapcsolatok létrehozása. Teret adunk a jó gyakorlatok bemutatásának és a dobköröket vezető szakemberekkel közösen vizsgáljuk meg a dobkörök és a zeneterápia határterületeit, az érintkezési pontokat és a különbségeket. Lehetőséget biztosítunk tapasztalatcserére, módszertani kérdések megvitatására és együttműködések kialakítására. Ha dobkört tartasz, és érdekel a zeneterápia, vagy zeneterapeutaként bővítenéd a módszertani eszköztáradat, csatlakozz hozzánk, és fedezd fel az együttműködés új lehetőségeit!  A Zeneterápiás szakmai klub zeneterapeuták, zeneterapeutákkal együttműködő orvosok, egészségügyi, pedagógiai és szociális szakemberek, valamint a zeneterápia iránt érdeklődők és érintettek találkozóhelye. Az előadásokra a szakembereken kívül szeretettel várjuk az érintett családtagokat, ismerősöket is. A Zeneterápiás klub a szervezők és az előadók önkéntességén és szakmai elköteleződésén, érdeklődésén alapul.  A program ingyenes és minden érdeklődő számára nyitott! Az előadásról videofelvétel készül!A Zeneterápiás Klub házigazdái: Ittzés Zsuzsa és Kovács Petra A Zeneterápiás Klub YouTube csatornája:

"Moziest" sorozatunkban olyan, többnyire magyar filmeket vetítünk, amelyeknek zenéje és annak alkotója különösen kedves, fontos számunkra. Játék- és dokumentumfilmek egyaránt szerepelnek a kínálatban, a filmművészet hajnalának idejéből éppúgy, mint a közelmúltból. S hogy az élmény még teljesebb legyen, a kiválasztott filmek zeneszerzőjét (vagy azok közeli munkatársait, barátait) is meginvitáljuk majd egy beszélgetésre. Házigazdánk továbbra is Kolozsi László lesz, aki nemcsak film- és zenekritikus, de regény- és forgatókönyvíró is, ez utóbbit a MOMÉ-n oktatja.Sorozatunk áprilisi állomásán a Verzió című filmet vetítjük. Vendégünk lesz Rigó Mária, vágó és Peternák Miklós, művészettörténész.  VERZIÓmagyar kísérleti film, 1981, 51 percrendező, forgatókönyvíró: Erdély Miklósíró: Krúdy Gyula, Eötvös Károlyoperatőr: Mész Andrásvágó: Sarkadi ÁgnesSzereplők:Vikárius László, Rajk László, Ádám Gusztáv, Horváth Ágnes, Pauer GyulaA Verzió a tiszaeszlári vérvád megfilmesítése Krúdy Gyula és Eötvös Károly szövegeire támaszkodva. A bűntényről és az azt követő perről szóló forgatókönyv valódi dokumentumok felhasználásával készült, de ez a történet éppen azt hangsúlyozza, hogy a képzelet hányféleképpen konstruálhatja és rekonstruálhatja a valódi eseményeket. 1882-ben azzal gyanúsították meg a tiszaeszlári zsidókat, hogy rituális gyilkosságot követtek el egy keresztény cselédlányon, Solymosi Eszteren. A per nagy nemzetközi figyelmet váltott ki, de az Eötvös Károly vezette védőknek végül sikerült bebizonyítani, hogy a vérvád koncepciós eljárás során született. A film ezt a történetet dolgozza fel a koronatanú, Scharf Móric vallomása alapján, akinek képzelete és emlékezete különböző lehetséges verziókat alkot a bűncselekményről. A film különleges formai kísérlet, de fontos állomás az antiszemitizmus gyökereinek és természetének feltárásában is.  A vetítés előtti és utáni beszélgetést Kolozsi László film- és zenekritikus moderálja.Vendég: Rigó Mária, vágó és Peternák Miklós, művészettörténészA filmalkotást biztosította a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.

2024. évben létrehoztunk egy lemezt, amelyen Kovács Béla művei kerültek rögzítésre. Célunk volt, hogy megszülessen egy egységes anyag a szerző ezen tanulmányműveiből. A felvételek elkészítésével a 2021-ben elhunyt nagy tiszteletben álló mester, Kovács Béla felé érzett hálánkat és tiszteletünket is szerettük volna kifejezni.  Most pedig eljött az ideje, hogy egy lemezbemutató keretein belül a közönséggel is megoszthassuk munkánk eredményét. Egy rövid koncertre és izgalmas szakmai beszélgetésre invitáljuk Önöket! Szeretettel várunk zehát minden zenebarátot és klarinét-kedvelőt Sándor Norbert Nexum című lemezének bemutatójára.A koncert és a lemez az NKA támogatásával jöhetett létre.

"Tébolyult szerelem" - A 17-18. század "őrült" dalai - Mad songok és hangszeres művekA Veduta Musica korhű hangszereken játszó kamaraegyüttes ezúttal a 17. és 18. század "őrült" dalaiból válogat, kiegészítve műsorukat a kor női zeneszerzőinek - a francia E. J. de la Guerre, az egyaránt olasz Barbara Strozzi és Anna Bon - egy-egy különleges, ritkán hallható hangszeres és énekes művével. Az együttes csambalistája, Bene Róza, a BMC Könyvtár hangszerét szólaltatja meg, amelyet Titus Krijnen épített 2022-ben. A hangszer Anton Rückers 1640-es modelljének kópiája.