Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara (Hungarian Radio Symphony Orchestra)
Zenekar, kórus, együttes
Az együttes fennállása alatt számtalan bel- és külföldi hangversennyel, valamint a szimfonikus és oratorikus repertoár teljes vertikumának rádiófelvételeivel, LP-k és CD-k rögzítésével vívta ki jelenlegi rangját a világ nagyzenekarainak élmezőnyében. A világ vezető kritikusai egybehangzóan méltatják kiegyenlített hangzását, hajlékonyságát, töretlen ívű művészi fejlődését és azt a mecénási tevékenységet, amelyet a kortárszene - különösen 20. századi magyar alkotások - népszerűsítésével és rögzítésével végez. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara főszerepet vállal az évente megrendezésre kerülő Budapesti Wagner Napokon.
A zenekar elődjét még 1943-ban Dohnányi Ernő alapította 30 muzsikussal, majd 1945-ben Ferencsik János hívta újra életre az immár 50 tagú együttest. A karmester Polgár Tibor lett, aki már 1925 óta dolgozott az intézményben, amolyan zenei mindenesként, ő volt a zongora-kísérő, a karmester, a zeneszerző, a szerkesztő és az osztályvezető egy személyben. 1951-től Somogyi László volt a Rádiózenekar vezető karmestere. Az ő kezdeményezésére műhelymunka alakult ki a zenekar és a magyar zeneszerzők között. 1956-ban a zenekar több tagja, így Somogyi László vezető karnagy és Polgár Tibor is Nyugatra távozott.
1957-ben Bródy Tamás, majd 1958–1989 között Lehel György dolgozott a zenekarral. Lehel György 43 esztendőt töltött a Magyar Rádió szolgálatában. 1947. július 26-án, 21 éves korában vezényelte először a Rádiózenekart. 1962-től a zenekar állandó karmestere, 1964-től 1989. szeptember 23-án bekövetkezett haláláig igazgató-karnagya volt. A Rádió mecénási szerepe Lehel György működése alatt volt a legeredményesebb. Hivatástudattal segítette a magyar zeneszerzőket új művek életre hívásában, 1950-1988 között, 39 év alatt 58 magyar zeneszerző 219 művét mutatta be a Rádiózenekar élén.
Ligeti András 1985-től volt a Rádiózenekar karmestere, majd Lehel György halála után (1990-1992) zeneigazgatója. 1993-tól Vásáry Tamás - a világhírű zongoraművész-karmester - a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának főzeneigazgatója és vezető karmestere állt az együttesek élén. Számos fellépéssel és emlékezetes hangversennyel öregbítette a zenekar hírnevét itthon és külföldön egyaránt.
Az együttes első karmestere 2004-től Kovács László volt, megbízott főzeneigazgatója pedig Fischer Ádám, aki kezdeményezője és karmestere az évente megrendezésre kerülő Budapesti Wagner Napoknak, amely 2006-ban a Parsifal nagy sikerű előadásával indult útjára.
2009-ben Stephen D’Agostino nyílt pályázat nyerteseként lett a Rádiózenekar első karmestere. 2011 szeptemberétől 2014-ig Vajda Gergely irányította vezető karmesterként az együttest. Ő a Rádiózenekar múltjából és a legnemesebb értelemben vett közszolgálati szerepből kiindulva fogalmazta meg művészi programját, melyben hangsúlyos szerepet szánt a modern zenének.
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető karmestere 2014 szeptembere óta Kovács János.
Több mint félévszázados fennállása alatt olyan világhíres vendégkarmesterek dolgoztak a zenekarral, mint Claudio Abbado, John Barbirolli, Paul Capolongo, Doráti Antal, Eötvös Péter, Lamberto Gardelli, Wolfgang Gönnenwein, Kertész István, Otto Klemperer, Kobajasi Kenicsiró, Igor Markevitch, Lovro von Matacic, Neville Marriner, Charles Münch, Giuseppe Patané, Karl Richter, Helmuth Rilling, Gennagyij Rozsgyesztvenszkij, Paul Sacher, Peter Schreier, Solti György, Leopold Stokowski, Carlo Zecchi.
A zenekar a rádió nyilvánossága mellett rendszeresen szerepel magyar és külföldi TV-adásokban mind hangversenyező, mind ismeretterjesztő minőségében; valamint nemzetközi zenei versenyek döntőin és gálakoncertjein (Szigeti József Hegedűverseny, Liszt-Bartók Zongoraverseny, Magyar Televízió Karmesterverseny). Felvételeit és koncertközvetítéseit a világ minden jelentős rádióállomása sugározza.
1988-ban Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal tüntették ki az együttest. A Bartók Rádió Zenei Díjátadóján pedig az év zenekara díjat vehették át 2024-ben.
A zenekar elődjét még 1943-ban Dohnányi Ernő alapította 30 muzsikussal, majd 1945-ben Ferencsik János hívta újra életre az immár 50 tagú együttest. A karmester Polgár Tibor lett, aki már 1925 óta dolgozott az intézményben, amolyan zenei mindenesként, ő volt a zongora-kísérő, a karmester, a zeneszerző, a szerkesztő és az osztályvezető egy személyben. 1951-től Somogyi László volt a Rádiózenekar vezető karmestere. Az ő kezdeményezésére műhelymunka alakult ki a zenekar és a magyar zeneszerzők között. 1956-ban a zenekar több tagja, így Somogyi László vezető karnagy és Polgár Tibor is Nyugatra távozott.
1957-ben Bródy Tamás, majd 1958–1989 között Lehel György dolgozott a zenekarral. Lehel György 43 esztendőt töltött a Magyar Rádió szolgálatában. 1947. július 26-án, 21 éves korában vezényelte először a Rádiózenekart. 1962-től a zenekar állandó karmestere, 1964-től 1989. szeptember 23-án bekövetkezett haláláig igazgató-karnagya volt. A Rádió mecénási szerepe Lehel György működése alatt volt a legeredményesebb. Hivatástudattal segítette a magyar zeneszerzőket új művek életre hívásában, 1950-1988 között, 39 év alatt 58 magyar zeneszerző 219 művét mutatta be a Rádiózenekar élén.
Ligeti András 1985-től volt a Rádiózenekar karmestere, majd Lehel György halála után (1990-1992) zeneigazgatója. 1993-tól Vásáry Tamás - a világhírű zongoraművész-karmester - a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának főzeneigazgatója és vezető karmestere állt az együttesek élén. Számos fellépéssel és emlékezetes hangversennyel öregbítette a zenekar hírnevét itthon és külföldön egyaránt.
Az együttes első karmestere 2004-től Kovács László volt, megbízott főzeneigazgatója pedig Fischer Ádám, aki kezdeményezője és karmestere az évente megrendezésre kerülő Budapesti Wagner Napoknak, amely 2006-ban a Parsifal nagy sikerű előadásával indult útjára.
2009-ben Stephen D’Agostino nyílt pályázat nyerteseként lett a Rádiózenekar első karmestere. 2011 szeptemberétől 2014-ig Vajda Gergely irányította vezető karmesterként az együttest. Ő a Rádiózenekar múltjából és a legnemesebb értelemben vett közszolgálati szerepből kiindulva fogalmazta meg művészi programját, melyben hangsúlyos szerepet szánt a modern zenének.
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető karmestere 2014 szeptembere óta Kovács János.
Több mint félévszázados fennállása alatt olyan világhíres vendégkarmesterek dolgoztak a zenekarral, mint Claudio Abbado, John Barbirolli, Paul Capolongo, Doráti Antal, Eötvös Péter, Lamberto Gardelli, Wolfgang Gönnenwein, Kertész István, Otto Klemperer, Kobajasi Kenicsiró, Igor Markevitch, Lovro von Matacic, Neville Marriner, Charles Münch, Giuseppe Patané, Karl Richter, Helmuth Rilling, Gennagyij Rozsgyesztvenszkij, Paul Sacher, Peter Schreier, Solti György, Leopold Stokowski, Carlo Zecchi.
A zenekar a rádió nyilvánossága mellett rendszeresen szerepel magyar és külföldi TV-adásokban mind hangversenyező, mind ismeretterjesztő minőségében; valamint nemzetközi zenei versenyek döntőin és gálakoncertjein (Szigeti József Hegedűverseny, Liszt-Bartók Zongoraverseny, Magyar Televízió Karmesterverseny). Felvételeit és koncertközvetítéseit a világ minden jelentős rádióállomása sugározza.
1988-ban Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal tüntették ki az együttest. A Bartók Rádió Zenei Díjátadóján pedig az év zenekara díjat vehették át 2024-ben.