Programok

A zongora alkalmas a legintimebb, legcsendesebb dallam megszólaltatására éppúgy, mint a nagyzenekari, „tutti” hangzás előidézésére. Ez a csodás hangszer a hangszínek, textúrák, hangulatok végtelen skálájával tudja betölteni a teret, különösen akkor, amikor megkötések nélkül, szabadon játszik, azaz improvizál rajta valaki. Bár a zongoraművész-zeneszerző Szabó Dániel fő profilja jelenleg a jazz, zeneszerzőként és improvizátorként is gyakran fordul a klasszikus és kortárs zene vagy akár a népzene hagyományaihoz. A BMC könyvtárának intim közege, sajátos varázsa lesz ezúttal a művész „kottája”, amelyből kiindulva egy szabad zenei szárnyalásra invitáljuk a kedves közönséget. Szabó Dániel nemzetközi viszonylatban is elismert, aktív muzsikus, aki gyakran játszik szólóban, trióban és a kvintettjével is. Számos nemzetkozileg jegyzett albuma jelent meg, többek között olyan nevekkel, mint Peter Erskine, Chris Potter vagy Kurt Rosenwinkel. „Visionary” c. szimfonikus albuma az amerikai JAZZIZ listavezetője lett, Brad Mehldau és Esperanza Spaulding társaságában. Chick Corea menedzsmentje Szabót kérte fel a Corea által a MÜPA számára dedikált „Jazz Piano Concerto” zárótételének előadására, John Patitucci-val és Dave Weckl-lel. Vonószenekarra írt művét a Tonkünstler Orchester és Peter Erskine mutatta be a bécsi Musikverein-ben. Megnyerte az amerikai ASCAP zeneszerzői díját 2018-ban, a 2006-os Martial Solal Nemzetközi Jazz Zongora Versenyt Párizsban, és a montreux-i Jas Hennessy Solo Piano Competition-t 2000-ben. Legújabb formációja, a „Szabó Dániel Nonett”, amely a Magyar Zene Hazában debütált és a BMC által szervezett „Ligeti 100” fesztiválon, illetve a BMC könyvtárában is nagy sikerrel lépett fel, igazi kuriózum, amely a klasszikus zeneirodalom gyöngyszemeit szólaltatja meg a szerző szellemes átdolgozásaiban, fafúvósok, cselló és jazz trió tolmácsolásában.  

Kellene valaki, aki uralkodik a hangok rendszerén, aki eléggé geniális lenne hozzá,hogy a rekonstruálót, sőt az archaikusat egyesíti a forradalmival.Thomas Mann: Doktor Faustus A Kölni WDR Stúdió első számú zeneszerző-alapítója, Herbert Eimert vajon mennyire érezte korlátnak, hogy kezdetben csupán Meyer-Eppler Hangkatalógusából, valamint Heinz Schütz improvizált hangjainak montírozásával, ritmizálásával, transzponálásával lehetett alkotni, új műveket létrehozni? Milyen távlatot jelenthetett zeneszerzői fantáziája számára ez az erősen behatárolt eszköztár, amelyben még a dodekafónia elveit sem alkalmazhatta? A változás úgy következett be, hogy 1953-ban Eimert közbenjárására a WDR művészeti munkatársként szerződtette a fiatal Karlheinz Stockhausent, aki Párizsban Messiaen óráit látogatta, emellett elsajátította a musique concrète technikáját. Karel Goeyvaerts hatására Stockhausen már 1951-ben megismerkedett a szerializmus elveivel, és 1952-ben, ugyancsak barátja révén felfedezte a szinuszgenerátort. A messiaen-i impulzus a rádiós méréstechnika e nehézkes instrumentumával, valamint Stockhausen kreativitásával és makacs kitartásával párosulva meghozta gyümölcsét. Radikálisan új zeneszerzői és esztétikai elvek mentén kezdetét veszi a Stúdió következő nagy korszaka. Így jutunk el Stockhausen: Die Konkrete Etüde ⅕ című művétől a Studie I. és Studie II. című elektronikus kompozíciójáig.

Egy zenepedagógiai koncepció története Az elmúlt 40 év alatt nemcsak a zene, hanem a zeneszerzés is alapvető paradigmaváltáson ment keresztül. Ennek illusztrálására nem elég bemutatni a kompozíciókat, mivel ezek csak implicit módon foglalják magukba azt az utat, mely a művek gondolatiságát, kérdésfeltevését illusztrálja. Zeneszerzői tevékenységemet ezért pedagógiai kutatásaimon keresztül tudom legjobban bemutatni. A székfoglaló előadás kerete a 80-as évek közepén a párizsi IRCAM-ban indított kutatás története. A hangszintézis, a zenei mozdulatok elemzése és programozása, valamint a digitális hangszerek tervezése egy zenei kommunikációs módszer pedagógiájának eddig nem, vagy ritkán alkalmazott alap elemei. A hagyományos képzésen túl ezt a három területet javaslom egy komplex zenei fejlesztő pedagógiába integrálni: 1) Szenzoriális intelligencia fejlesztése (a hallgatástól a megértésig) 2) Az osztott intelligencia ember és gép között 3) A kollektív intelligencia (szociális virtuozitás) fejlesztése a kolletív szabad improvizáláson keresztül. Ifj. Kurtág György a budapesti Zeneakadémián Petrovics Emil osztályában végzett, de az Új Zenei Stúdió volt rá legnagyobb hatással, amelynek már aktív tagja volt ez idő tájt. Mestereinek Eötvös Pétert, Mesías Maiguashcát és Grünwalsky Ferencet, valamint David Wesselt és Barre Phillips-et tartja. A párizsi IRCAM-ban dolgozott és részt vett Pierre Boulez Repons című darabjának amerikai turnéján. A bordeaux-i egyetemhez tartozó komputer zenei laboratórium a SCRIME alapító tagja. Zenepedagógiai kutatásai egy zenei kommunikációs módszer kidolgozása felé orientálták, az ebből készülő doktori disszertáció folyamatban van. Napjainkban a Barre Phillips által alapított európai improvizációs központ, a CEPI elnökeként a szabad improvizáció, mint autonóm művészet elismerését és egy interaktív archívum koncepcióját tartja legfontosabb tevékenységének. Felvételei a müncheni ECM-nél és a budapesti BMC Records-nál jelentek meg.

"Moziest" sorozatunkban olyan, többnyire magyar filmeket vetítünk, amelyeknek zenéje és annak alkotója különösen kedves, fontos számunkra. Játék- és dokumentumfilmek egyaránt szerepelnek a kínálatban, a filmművészet hajnalának idejéből éppúgy, mint a közelmúltból. S hogy az élmény még teljesebb legyen, a kiválasztott filmek zeneszerzőjét (vagy azok közeli munkatársait, barátait) is meginvitáljuk majd egy beszélgetésre. Házigazdánk továbbra is Kolozsi László lesz, aki nemcsak film- és zenekritikus, de regény- és forgatókönyvíró is, ez utóbbit a MOMÉ-n oktatja.Sorozatunk októberi állomásán Grunwalsky Ferencre emlékezünk, vendégünk lesz ifj. Kurtág György, zeneszerző.  TÁNCALAKmagyar zenés film, 2002, 68 percrendező, forgatókönyvíró, operatőr: Grunwalsky Ferenczene: ifj. Kurtág Györgyvágó: Kabdebó Katalinproducer: Ozorai AndrásSzereplő:Ladányi Andrea, táncművészA film főszereplője, "a feléledő test" útja: látomások és megpróbáltatások sora. Ladányi Andrea mozgása, a szépség, a sport, az akrobatika, a klasszikus és a modern tánctudás keveréke. Táncalakja jelenség, amely klasszikus görög szobrokat idéz, és amely egyszerre mai és földön kívüli. Mint a bolygók mozgása "nem egyéb, mint különböző hangokból álló szüntelen, mozgás és muzsika mely halad, hogy mérföldköveket állítson az idő mérhetetlen folyója mellé." (Kepler)A kamera megközelítési, közvetítési technikája, figyelme makacsul és kitartóan a zenére, a táncos mozgására és alakjára, testének létére figyel. Kizárólag a képre, a fényre, a zenére, a táncra, és az emberi emlékezet képeire épít. Nádler István vonalai átrajzolják, ecsetvonásai átszelik a filmkockákat. Orbán Ottó versén kívül nincsen benne szöveg.A film tánc, zene és emlékek sora, melyben a fotók, a tánc és a filmi képalkotás a XX. század dokumentumaival keverednek egybe.   A vetítés előtti és utáni beszélgetést Kolozsi László film- és zenekritikus moderálja.Vendég: ifj. Kurtág György, zeneszerző

Pertis Jenő életművében meghatározó elem az irodalmi ihletés. A sumér–akkád varázsmondókáktól Eugène Guillevic és William Butler Yeats versein át a Kalevaláig számtalan alkotás késztette a szerzőt komponálásra. Az idei emlékkoncerten Pertis Jenő magyar irodalmi inspirációiból, illetve azok zenei újjászületéséből hallhat válogatást a közönség. A műsor érdekessége, hogy nemcsak versek (Szabó Éva és József Attila költeményei), hanem Lázár Ervin meséi nyomán keletkezett kompozíciók is elhangzanak, utóbbi esetében ráadásul szöveg nélkül, csak zongorán. A hangverseny elején pedig még egy ősbemutató is elhangzik csembalón.

A koncert egymás mellé állítja Johann Sebastian Bach és fiainak műveit, megmutatva, milyen sokszínű és különböző zenei nyelvet beszéltek apa és fiai. Johann Sebastian Bach két csembalóversenye mellett két fiának - Wilhelm Friedemann, a „hallei Bach” és Johann Christian, a „londoni Bach” -  egy-egy versenyműve hangzik el.  Az utóbbi mű érdekessége, hogy Mozart ültette át versenymű formába.

A Dohnányi Quartet immár kilencedik éve tematikus koncertsorozat keretében mutatja be a BMC Könyvtár közönségének a vonósnégyes-irodalom közismert és különleges alkotásait. Az idei sorozatban a műfaj legfontosabb remekművei, a kései Beethoven-kvartettek mellett XX. századi magyar zeneszerzők, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Seiber Mátyás és Gárdonyi Zoltán utolsó vonósnégyesei szólalnak meg.