Programok

A 15 évig folyó vértesacsai Pajta-kurzus és koncertjeinek helyszíne megszűnt. Helyette 2023 óta zeneakadémiai diákjaimmal másutt folytatjuk a közös nyári munkát.A Kurtág-zenéket tanulmányozó és játszó Ludium-együttes az elmúlt tizenvalahány „Pajta-évben” volt aktív, majd a tagok szakmailag „felnőtté válása” okán ért véget. Mesterünk művein kívül klasszikus kamarazenéket is játszottunk, munkánk során legtöbbször Kemenes András is társult hozzánk. Az első évek csapatában voltak Fejérvári Zoltán, Szalai András, Tornyai Péter, Kiss Péter, Dubóczky Gergely és sokan mások - azóta már neves kollégáim.A mai új csapat is rendkívüli tehetségekből áll, a jövő zenészeit remélhetjük belőlük. (Csalog Gábor)

A Generációk III – kortárs művek pikolóra és zongorára a két éve elindított tematikus koncertsorozat harmadik projektje, amelyben idén is három különböző generáció jeles alkotói mutatkoznak be egy-egy kompozícióval. A sorozat célja, hogy a nagyközönség számára érthető módon mutassa be, miben gondolkodnak másként az X, Y és Z generáció zeneszerzői, és ez miként jelenik meg zenei eszköztárukban, invencióikban.A műsorban helyet kap a metamodern és posztminimalista jegyeket ötvöző, álomszerű Stardust (Bella Máté), egy zeneileg is groteszkbe hajló, szilaj scherzo (Madarász Iván), egy lírai hangvételű, mégis természetközeli hangulatokat idéző darab (Bánkövi Gyula), egy hirtelen hangulati váltásokat vizsgáló, belső feszültségeket feldolgozó mű (Dobri Dániel), valamint egy abszurd limerickek ritmusát követő, játékos kompozíció (Kutrik Bence). A sorozat harmadik koncertjére a BMC Könyvtárban kerül sor, ahol az öt alkotó egy-egy duója Kanyó Dávid (pikoló) és Szőcs Henrik (zongora) előadásában szólal meg.

Samuel Beckett Godot-ra várva című drámájának ősbemutatója 1953-ban volt Párizsban. Hogy lehet az, hogy Magyarországra minden várakozásunk ellenére csak 1965-ben érkezett meg? Mi volt az ára, hogy a Thália Színház műsorára tűzhesse a darabot, milyen alkut között Kazimir Károly Aczél Györggyel? Milyen szaga volt Estragon cipőjének az 1965-ös magyar ősbemutatón? Hogy jött létre az ország első stúdiószínháza? Mit jelentett a központi ellenőrzés Kaposváron abban az időben, amikor Ascher Tamás a legendás Beckett-előadásait csinálta? Miért ássa be a férj a feleségét derékig, majd nyakig a földbe Székely Kriszta Szép napok-rendezésében, és egyáltalán, miért foglalkozik Beckett-tel és a halállal egy egyetemista? Mi az a barakkdramaturgia, és mi köze Visky Andráshoz? Milyen kihívásokkal nézett szembe Kurtág György élete első operájának megírása közben? A Beckett, színház, találkozások: Interjúk és interpretációk című kötet tíz beszélgetést közöl: a megszólalók Becketthez fűződő élményein, gondolatain át feltárul közel hatvan év a magyar Beckett-színjátszás történetéből, miközben az Olvasók a felsorolt kérdésekre mind választ találnak – és válaszok helyett újabb kérdéseket. A szerzővel Ascher Tamás és Visky András beszélget. 

A zongora alkalmas a legintimebb, legcsendesebb dallam megszólaltatására éppúgy, mint a nagyzenekari, „tutti” hangzás előidézésére. Ez a csodás hangszer a hangszínek, textúrák, hangulatok végtelen skálájával tudja betölteni a teret, különösen akkor, amikor megkötések nélkül, szabadon játszik, azaz improvizál rajta valaki. Bár a zongoraművész-zeneszerző Szabó Dániel fő profilja jelenleg a jazz, zeneszerzőként és improvizátorként is gyakran fordul a klasszikus és kortárs zene vagy akár a népzene hagyományaihoz. A BMC könyvtárának intim közege, sajátos varázsa lesz ezúttal a művész „kottája”, amelyből kiindulva egy szabad zenei szárnyalásra invitáljuk a kedves közönséget. Szabó Dániel nemzetközi viszonylatban is elismert, aktív muzsikus, aki gyakran játszik szólóban, trióban és a kvintettjével is. Számos nemzetkozileg jegyzett albuma jelent meg, többek között olyan nevekkel, mint Peter Erskine, Chris Potter vagy Kurt Rosenwinkel. „Visionary” c. szimfonikus albuma az amerikai JAZZIZ listavezetője lett, Brad Mehldau és Esperanza Spaulding társaságában. Chick Corea menedzsmentje Szabót kérte fel a Corea által a MÜPA számára dedikált „Jazz Piano Concerto” zárótételének előadására, John Patitucci-val és Dave Weckl-lel. Vonószenekarra írt művét a Tonkünstler Orchester és Peter Erskine mutatta be a bécsi Musikverein-ben. Megnyerte az amerikai ASCAP zeneszerzői díját 2018-ban, a 2006-os Martial Solal Nemzetközi Jazz Zongora Versenyt Párizsban, és a montreux-i Jas Hennessy Solo Piano Competition-t 2000-ben. Legújabb formációja, a „Szabó Dániel Nonett”, amely a Magyar Zene Hazában debütált és a BMC által szervezett „Ligeti 100” fesztiválon, illetve a BMC könyvtárában is nagy sikerrel lépett fel, igazi kuriózum, amely a klasszikus zeneirodalom gyöngyszemeit szólaltatja meg a szerző szellemes átdolgozásaiban, fafúvósok, cselló és jazz trió tolmácsolásában.  

Kellene valaki, aki uralkodik a hangok rendszerén, aki eléggé geniális lenne hozzá,hogy a rekonstruálót, sőt az archaikusat egyesíti a forradalmival.Thomas Mann: Doktor Faustus A Kölni WDR Stúdió első számú zeneszerző-alapítója, Herbert Eimert vajon mennyire érezte korlátnak, hogy kezdetben csupán Meyer-Eppler Hangkatalógusából, valamint Heinz Schütz improvizált hangjainak montírozásával, ritmizálásával, transzponálásával lehetett alkotni, új műveket létrehozni? Milyen távlatot jelenthetett zeneszerzői fantáziája számára ez az erősen behatárolt eszköztár, amelyben még a dodekafónia elveit sem alkalmazhatta? A változás úgy következett be, hogy 1953-ban Eimert közbenjárására a WDR művészeti munkatársként szerződtette a fiatal Karlheinz Stockhausent, aki Párizsban Messiaen óráit látogatta, emellett elsajátította a musique concrète technikáját. Karel Goeyvaerts hatására Stockhausen már 1951-ben megismerkedett a szerializmus elveivel, és 1952-ben, ugyancsak barátja révén felfedezte a szinuszgenerátort. A messiaen-i impulzus a rádiós méréstechnika e nehézkes instrumentumával, valamint Stockhausen kreativitásával és makacs kitartásával párosulva meghozta gyümölcsét. Radikálisan új zeneszerzői és esztétikai elvek mentén kezdetét veszi a Stúdió következő nagy korszaka. Így jutunk el Stockhausen: Die Konkrete Etüde ⅕ című művétől a Studie I. és Studie II. című elektronikus kompozíciójáig.