Programok

Fővédnök: Kodály Zoltánné Péczely Sarolta Szakmai tanácsadó: Ordasi Péter, karnagy Szervező: Keresztury-Albert Zsolt, zeneszerző Előadások I. rész - levezető elnök: Solymosi-Tari Emőke, zenetörténész9:30 - 9:45 A konferencia ünnepélyes megnyitása    Bartók Béla: Nyolc magyar népdal – részletek    Miksch Adrienn - ének, Katona Anikó - zongoraNyitóbeszéd: Keresztury-Albert Zsolt, zeneszerző9:45 - 11:00A zenei jelentés kérdése Lendvai Ernő elemzéseiben Pintér Csilla Mária, zenetörténész (Bartók Archívum) Aranymetszés mint formakohéziós erő Liszt Ferenc kései művészetében Balázs Gergely, doktorandusz (Zeneakadémia), szolfézs-zeneelmélet tanár (Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium) 11:00 - 11:30 Kávészünet 11:30 - 12:50    Bach, Johann Sebastian: E-dúr prelúdium és fúga – BWV 878    Katona Anikó - zongoraRend és rendszer Bach zenéjében Kamp Salamon, karmester, egyetemi tanár (Zeneakadémia) Bach művek újraélesztése - mennyire lehet sikeres egy rekonstrukció? Dinyés Soma, zenetanár, vezető karnagy (Magyar Rádió Gyermekkórusa) 12:50 - 14:00 Ebédszünet Előadások II. rész - levezető elnök: Dinyés Soma, karnagy 14:00 - 15:55    Mozart, Wolfgang Amadeus: E Susanna non vien...Dov'è Sono..    (Grófné áriája a Figaro házassága c. opera III. felvonásából)    Wagner, Richard: Dich, Teure Halle (Csarnokária a Tannhäuser c. operából)    Miksch Adrienn – ének, Katona Anikó – zongoraA tizenkét fokú zene ethosza - a tengelyrendszer filozófiai vonatkozásai Keresztury-Albert Zsolt, zeneszerző A tengelyes funkciós gondolkodás csírái Mozart műveiben Ordasi Péter, karnagy, nyug. főiskolai tanár (Debreceni Egyetem) Liszt Via crucisának harmóniai rejtelmei Mohay Miklós, zeneszerző, egyetemi tanár (Zeneakadémia) 15:45 - 16:15 Kávészünet 16:15 - 18:00Alfa-típusú hangzásképek Kodály műveiben és a Kodály-domináns harmónia értelmezési spektruma Arató Ákos, doktorandusz (Zeneakadémia), egyetemi oktató (SZTE) Egy improvizációs folyamat felépítése a tengelyrendszer szabályai szerint Esze Zsolt, zongoraművész, tanár (Póka Egon Művészeti Akadémia) Harmónia- és dallamépítés az improvizációban a tengelyes funkcióelmélet felhasználásával Esze Jenő, zongoraművész, tanár (Kőbányai Zenei Stúdió) 18:00 - 18:15h ZárszóNagy Dénes, matematikus, a Nemzetközi Szimmetria Társaság alapító elnökének záró gondolatai Lendvai Ernő zenetudós munkásságának fókuszában a tizenkétfokú zene folyamatainak mélyén felsejlő „organikus rend” vizsgálata állt. A kutató a legnagyobb alkotók – többek között Verdi, Mozart, Wagner és Bartók – műveinek elemzését az tengelyrendszer összhangzattani modellben összegezte. Ezzel a nemzetközi elismertségnek örvendő felfedezésével nemcsak a klasszikus összhangzattant reformálta meg, de kaput nyitott a zenei diszciplinán túlmutató kérdések felé is. A zenetudós születésének 100. évfordulója alkalmából a kutató élete és munkássága előtt tisztelegve az érdeklődőket neves előadókat és változatos témájú előadásokat felvonultató konferenciára invitáljuk, amelyekben közös, hogy egytől-egyig a Lendvai által képviselt szenvedélyes összefüggés-keresés jegyében születtek.A belépés díjtalan, regisztráció az alábbi linkre kattintva:https://keresztury-albert.hu/lendvai100vagy emailben: keresztury.albert.zsolt@gmail.comA konferencia a Magyar Művészeti Akadémia és a Budapest Music Center támogatásával valósul meg a Szimmetria Alapítvány szervezésében.

A barokk cselló legszebb korszaka elevenedik meg ezen az esten: az 1600-as évek végi első szonátáktól a 18. század kifinomult olasz mestereiig vezet az út. A koncert a hangszer születésétől a klasszika küszöbéig vezető fejlődést követi végig – öt szerző művein, öt különböző zenei karakteren keresztül.Domenico Gabrielli bolognai csellómester, akinek neve a hangszer történetének hajnalát jelzi. G-dúr szonátája a cselló legkorábbi önálló művei közé tartozik: friss, még a viola da gambát idéző dallamvilág és letisztult szerkezet jellemzi.Jean-Baptiste Masse, a párizsi Operaház zenésze és a francia csellóiskola alapító alakja, lírai g-moll szonátájában már egészen más hangon szólal meg a hangszer. Bár francia zeneszerző, műveiben az olasz stílus dallami bősége és éneklő kifejezése érvényesül, a két zenei világ harmonikus ötvözetében.Francesco Geminiani, Corelli tanítványaként London és Dublin ünnepelt virtuóza, kiváló hegedűsként írta csellószonátáit is. A D-dúr szonáta az olasz barokk legfénylőbb stílusát képviseli – gazdag harmóniáival, eleven ritmikájával és a belső érzelmeket mesterien formáló dallamvezetésével.Antonio Vivaldi e-moll szonátájában Velence zenéje szólal meg: a lagúnák városának zenei pompája és mély melankóliája egyszerre van jelen benne. A sötét tónusú basszusvonalak és az éneklő dallamok kontrasztja különleges feszültséget teremt, amely a komponista operai érzékenységét tükrözi.Giovanni Benedetto Platti művészete zárja a koncertet, már a rokokó finomságát előlegezve meg. G-moll szonátája egyszerre bensőséges és virtuóz, a barokk és a klasszika határán mozgó eleganciával - hidat képezve szinte a két korszak között.

Az Ólomkatona a labirintusban című koncerten kortárs magyar szerzők zongoraműveit tűzik műsorra, többek között a nemsokára 100 éves Kurtág Györgyét. Kurtág Játékok ciklusáról gyakran hangzik el, hogy ezek a kisebb terjedelmű zongoradarabok felfoghatók úgy is, mint nagy lélegzetű művei komponálásakor keletkező ,,forgácsok’’, melyek egyfajta dokumentációi a szerző gondolkodásának, útkeresésének. E gondolat által inspirálva, szintén az út és a játék toposzok köré rendezve Sándor László és Zarándy Ákos darabjai szólalnak meg a műsor gerincét képező Játékok 5. füzet mellett, mely több blokkban, a Zarándy és Sándor darabok közé illesztve tagolja a hangversenyt.A koncerten két fiatal zongorista lép fel, Pajor Olivér és Persányi Zsófi. Mindketten a Zeneakadémia mesterszakos hallgatói. Pajor Olivér számos nemzetközi verseny díjazottja, például a Vítězslav Novák Piano Competition (2022) II. helyezettje és Debussy különdíjasa, valamint a Pianissimo Piano Competition (2023) I. helyezettje. Persányi Zsófi számára kiemelten fontos az ≈1900-tól napjainkig írott repertoár bemutatása, illetve az interdiszciplináris, rendhagyó együttműködések, koncertek létrehozása. 2025-ben a Kocsis Zoltán-díjas, 2022-ben az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa, 2019-ben Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny 3. helyezettje.

A zenei teljesítményszorongás kialakulásáért több tényező kombinációja felelős. Gyakran gyökerei a múltban keresendők: olyan mondatokban, amelyeket tanárok, szülők vagy társak mondtak ki, és amelyek feldolgozatlanul beépültek a fiatal előadó önképébe. Ezek a mondatok téthelyzetben aktiválódnak, negatív önbeszéddé válnak és rombolják az önbecsülést, a koncentrációt és az objektív önértékelést. A Zeneterápiás Klub november 24-ei találkozóján erről a sok zenészt érintő jelenségről, annak tudományos és lélektani hátteréről, magyar sajátosságairól, valamint a kezelés lehetséges irányairól beszélgetünk előadóinkkal, tapasztalataik, közös edukációs programjuk alapján:Kolonits Klára, Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház vezető magánénekese. Mentáltrénerként zenészeknek nyújt támogatást.Kaya Ariel Woytynowska, pszichológus és coach, aki a zenei előadói szorongás kutatásában és kezelésében nemzetközi elismertségű szakember, évek óta dolgozik zenészek mentális támogatásán. A novemberi találkozó a Zeneterápiás Klub énekhangra fókuszáló tematikus sorozatába illeszkedik. A Zeneterápiás szakmai klub zeneterapeuták, zeneterapeutákkal együttműködő orvosok, egészségügyi, pedagógiai és szociális szakemberek, valamint a zeneterápia iránt érdeklődők és érintettek találkozóhelye. Az előadásokra a szakembereken kívül szeretettel várjuk az érintett családtagokat, ismerősöket is. A Zeneterápiás klub a szervezők és az előadók önkéntességén és szakmai elköteleződésén, érdeklődésén alapul.  A program ingyenes és minden érdeklődő számára nyitott! Az előadásról videofelvétel készül!A Zeneterápiás Klub házigazdái: Ittzés Zsuzsa és Kovács Petra A Zeneterápiás Klub YouTube csatornája:

A program a Visibile/Látható címet viseli, benne a barokk kor legszínesebb szóló kantátái és a kortárs tánc összefonódása alkot egységet. A történelmi, drámai női sorsokat megéneklő szóló kantáták mellé, közé kortárs- fizikai színházi elemek kerülnek, azokat a férfiakat megjelenítve, akikről a kantáták női szereplői énekelnek.  A Visibile/Látható című projekt egy olyan összművészeti bemutató, ahol a barokk zene historikus megszólaltatása mellé segítségül hívják a kortárs táncot.  A programban a barokk kor nagyszabású, virtuóz szóló kantátái kerülnek előtérbe, női szenvedéllyel és szenvedéssel a fókuszban. A megénekelt  kantáták témája az elhagyott, magcsalatott, melankolikus, megtört női sors. Ebbe a zenei környezetbe emeli be a kortárs táncot a koreográfus, láthatóvá téve az áruló, hűtlen férfialakot, az énekes karakterek egykori szerelmét.  Dr. Adamovich Ferenc Tamás (többszörös díjazott, jelenleg MMA ösztöndíjas) koreográfus, táncos személyében jelenik meg a csábító, aki az előadás alatt végig a térben maradva reflektál, reagál a női karakterek történéseire, a kantáták dramaturgiáját követve kapcsolódik az énekeshez.  Ezt az egymásnak feszülést, ellentétes energiát jeleníti meg az előadás, a fizikai színházi jelenlét kiteljesíti, megerősíti a művek üzenetét.

"Moziest" sorozatunkban olyan, többnyire magyar filmeket vetítünk, amelyeknek zenéje és annak alkotója különösen kedves, fontos számunkra. Játék- és dokumentumfilmek egyaránt szerepelnek a kínálatban, a filmművészet hajnalának idejéből éppúgy, mint a közelmúltból. S hogy az élmény még teljesebb legyen, a kiválasztott filmek zeneszerzőjét (vagy azok közeli munkatársait, barátait) is meginvitáljuk majd egy beszélgetésre. Házigazdánk továbbra is Kolozsi László lesz, aki nemcsak film- és zenekritikus, de regény- és forgatókönyvíró is, ez utóbbit a MOMÉ-n oktatja.Sorozatunk decemberi állomásán A mi Kodályunk 2. - Psalmus Hungaricus című filmet vetítjük, vendégünk Petrovics Eszter, rendező lesz. A MI KODÁLYUNK 2. - PSALMUS HUNGARICUSmagyar zenés dokumentumfilm, 2022, 81 percrendező, forgatókönyvíró: Petrovics Eszteroperatőr: Sibalin Györgyvágó: Mógor Ági HSE, Endrédi Tamáshangmérnök: Bányay Gáborzenei rendező: Matz Ádámgyártásvezető: : Ordódy Juditproducer: Muhi András, Ferenczy GáborSzereplők:Radnóti Róza, Fekete Gábor, Perényi Miklós, Tóth Márton, Csonka Laura, László Ferenc, Lakatos Gergely, Pálmai Oliver, Mákné Cseman EszterKözreműködik:Szent István Filharmonikusok, Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Nemzeti ÉnekkarTenor szóló: Kovácsházi IstvánKarmester: Rajna MartinPetrovics Eszter Kodály-filmtrilógiájának második része a zeneszerző, zenetudós életének az I. világháborútól a Psalmus Hungaricus 1923-as bemutatásáig tartó időszakát dolgozza föl, a remekművet állítva a középpontba. A sorozat első részéhez hasonlóan a filmben a két főszereplő – Fekete Gábor színművész és Radnóti Róza zeneakadémista, akik ezúttal a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola növendékeit alakítják – egymással és különböző szakértőkkel zajló beszélgetéseiből, valamint a filmben felcsendülő zeneművekből tárul fel Kodály életpályájának e korszaka. A film végén, az alkotás csúcspontjaként teljes egészében bemutatásra kerül a Psalmus Hungaricus hangversenytermi előadása, a mű egykori ősbemutatójának helyszínén, a Pesti Vigadóban. Az alkotás amellett, hogy bemutatja a korszak kiemelkedő zeneműveit, kitekint Kodály irodalmi érzékenységére is: a magyar költészet felé fordulására, saját publicisztikai munkáira és Móricz Zsigmonddal való kapcsolatára, szellemi és valós találkozásaikra. A filmben feltárul a mindenkit megrendítő történelmi események hatása Kodály életére és műveire, beleértve a meghurcoltatását, a Dohnányi-Bartók-Kodály hármas és Hubay Jenő konfliktusát, valamint a Psalmus Hungaricus keletkezéstörténetét, amely egyszerre reflektál a szövege alapjául szolgáló zsoltárfordítás Dávid-korabeli eseményeire, illetve az első világháború elvesztésére és a trianoni békeszerződésre.  A vetítés előtti és utáni beszélgetést Kolozsi László film- és zenekritikus moderálja.Vendég: Petrovics Eszter, rendező