Programok

Hetedik alkalommal kerül megrendezésre a három szerző közös szerzői estje, szokás szerint év elejéhez közel. A 2018-ban útjára indított sorozat egyetlen koncertje maradt el eddig 2021-ben a Covid járvány miatt (2020-ban a februári koncert még éppen megelőzte a lezárásokat). Balogh Máté, Sándor László és Tornyai Péter számos kompozíciója elhangzott ezeken a koncerteken, köztük jó néhány ősbemutató is. A hangszer-összeállítások is igen változatosak voltak, számos kitűnő együttes, szólista, kórus és énekművész működött közre az esteken, beleértve magukat a szerzőket is, akik adott esetben hangszerrel, máskor karmesterként léptek fel. A mostani koncerten a Weiner Ensemble működik közre – tagjai: Baksai Réka, Bán Máté, Dani Imre, Jámbor Janka, Pálfi Csaba – továbbá Seleljo Erzsébet, Szalai András, Szatzker Zsanett és Tornyainé Dóry Zsuzsi. Balogh Máté Eine kleine Stadtmusik című chansonja Rozsda Endre Város című festményére reflektál és a festő két évvel ezelőtti, Várfok Galériabeli kiállításának megnyitójára készült. A darab a festő komplex, indusztriális hangvételű absztrakt művei alapján inspirálódott, mely művek a kiállítás részét képezték. A Francoise Gilot en Afrique című kantáta volof (szenegáli) népi szövegekre készült, Francoise Gilot másfél évvel ezelőtti, Műcsarnokbeli életmű-kiállításának megnyitójára. Gilot, (aki Pablo Picasso utolsó felesége volt) két évet töltött Szenegálban, egy volof törzs teljes értékű tagjaként. Afrikai témájú festményei úgyszintén a kiállítás részét képezték. Végül a Pantomime Kajonique című hangszeres motetta a 17. századi erdélyi Kájoni Kódex négy tétele alapján készült, a CentriFUGA kortárszenei műhely tavalyi erdélyi turnéjára. Sándor László Ágak című elektroakusztikus kompozíciója Kallós Zoltán gyűjtéseinek felhasználásával és a szerző népzenei vonatkozású darabjainak hangfelvételeiből készült montázs, mely a Ludwig Múzem #Bartók kiállításának keretében rendezett koncertre készült és hangzott el 2017-ben. A cím többféleképpen értelmezhető. Egyfelől jelentheti azokat a dallam- és szövegbokrokat, melyek a magyar népzenére oly jellemzőek: a dallamok és a szövegek vándorolnak, közben átalakulnak, elágaznak, tovább nőnek-hajtanak az adott tájegység képzeletének megfelelően. Másfelől eszünkbe juttathatja azt a hasonlóságot is, mely a testünk érrendszere és a lombja vesztett fa alakja között fennáll; a népdal – még ha egy adott dalt konkrétan nem is ismerünk – saját lényünk része, lelkünk elágazásainak egy kicsiny hajtása, így értjük és így éljük a vele való közösségünket. A mű egyetlen nagy ívet jár be, Pünkösdtől Ádventig, reggeltől naplementéig, a születéstől az elmúlásig. A 150 lépés a jegenyés úton a FUGÁ-ban tavaly bemutatott 50 lépés… továbbírt változata; mindkét mű alapját a szerző Út jegenyékkel című zongoradarabjának harmóniasora adja. A Weiner Ensemble ez esetben kiegészül szaxofonnal, cimbalommal és harmonikával. Tornyai Péter 2015-ben írt Tafelmusik c. darabja hangszeres színház, mely mindazon túl, amit a mű megjelenít, illetve elmond számos egyéb kulturális kapcsolódási pontot is érint: a Tafelmusik egy barokk hangszeres zenélési szokás volt, az asztalnál ülő, diskuráló, evő-ivó vendégek szórakoztatására szolgált; a cimbalom játszó felületét „játszóasztalnak” is hívhatjuk; végül az alcím, KAGELstatt-trio Maurizio Kagel egy konkrét darabjára utal. Az unsichtbares Gedicht című szóló cimbalomdarab egy Rilke-szonettre íródott, noha a szöveg maga nem hangzik el a műben. Meditatív, minimalista hangzás-folyamat. Az une seule mélodie lointaine Eötvös Péter emlékére írt szóló fuvoladarab, melyben egyetlen dallam bomlik ki fraktálszerűen. Végül a 2020-as …come l'acqua dal robinetto – ugyancsak szóló cimbalomdarab – Kolozs Robi, a magyar zenei élet legendás szállítója emlékére íródott, melyben Robi fe(le)jthetetlen asszociatív észjárása, nyelvi játékokban tobzódó beszédmódja elevenedik meg.

1660-ban Cromwell és a puritánok uralma véget ért és beköszöntött az angol restauráció kora. II. Károly trónra lépésével újra virágzásnak indult kultúra, különösen a zene. Az ebben a korban keletkezett művek folytatják a korábbi angol tradíciókat, ám ezt ötvözik jelentős francia és olasz hatásokkal. John Blow és tanítványa, Henry Purcell a Westminster Apátság orgonistáiként újfajta zenei nyelvezetet hoztak létre az egyházi vokális és hangszeres muzsikában. A koncerten a Purcell és Blow nevével jegyzett Harmonia Sacra gyűjteményből hangzanak el részletek, ezzel mintegy betekintést nyerve a 17. századi Westminster Apátsági és a Chapel Royal mindennapi zenei életébe.

2024. március 24-én hunyt el korunk egyik legjelentősebb magyar zeneszerzője, karmestere és tanáregyénisége, Eötvös Péter. Székelyföldtől Japánig, Párizstól New Yorkig ívelő nemzetközi pályája során zenészek sorát ajándékozta meg maradandó inspirációval és a közönséget zenei élményekkel, emellett elkötelezetten osztotta meg tapasztalatait az új zeneszerző- és karmester-generációkkal a BMC-ben otthonra lelt Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítványon keresztül. Halálának évfordulóján bensőséges hangvételű koncerttel emlékezünk meg művészetéről és egyéniségéről, ahol pályatársai kis kamaraegyüttesre vagy szólóhangszerre írt darabjai hangzanak el, a zeneművek között pedig Szalontay Tünde színművész olvas fel részleteket Eötvös Péter és Pedro Amaral Parlando – rubato című kötetéből, interjúkból és Eötvösről készült írásokból.

"Moziest" sorozatunkban olyan, többnyire magyar filmeket vetítünk, amelyeknek zenéje és annak alkotója különösen kedves, fontos számunkra. Játék- és dokumentumfilmek egyaránt szerepelnek a kínálatban, a filmművészet hajnalának idejéből éppúgy, mint a közelmúltból. S hogy az élmény még teljesebb legyen, a kiválasztott filmek zeneszerzőjét (vagy azok közeli munkatársait, barátait) is meginvitáljuk majd egy beszélgetésre. Házigazdánk továbbra is Kolozsi László lesz, aki nemcsak film- és zenekritikus, de regény- és forgatókönyvíró is, ez utóbbit a MOMÉ-n oktatja.Sorozatunk márciusi állomásán Eötvös Péterre emlékezünk. Ez alkalomból az Örkény István kisregényéből készült Macskajátékot vetítjük, vendégünk Tihanyi László, zeneszerző lesz. MACSKAJÁTÉKmagyar filmdráma, 1974, 99 percrendező: Makk Károlyíró: Örkény Istvánforgatókönyvíró: Makk Károly, Bacsó Péteroperatőr: Tóth Jánosvágó: Sivó Györgydíszlettervező: Romvári Józsefjelmeztervező: Vágó Nellyzeneszerző: Eötvös PéterSzereplők:Dajka Margit, Bulla Elma, Balázs Samu, Makay Margit, Piros Ildikó, Törőcsik Mari, Dombrádi Éva, Bürös Gyöngyi, Szilágyi Tibor, Tyll AttilaOrbán Erzsi, a nyugdíjas zenetanárnő Budapesten lakik. Évek óta titokban szerelmes a hajdani operaénekes-csillagba, Viktor úrba. Titkai, emlékei és álmai egyetlen tudója Németországban élő, gyógyíthatatlanul beteg lánytestvére. Végtelen telefonbeszélgetéseik és hosszú leveleik színes mozaikot alkotnak, melyekben a tények keverednek a fikciókkal, a mítoszok valósággá válnak, és az apró történések óriási jelentőséget kapnak. A Viktorral való heti találkozások rituáléja drámai hangulatúvá válik, amikor megjelenik Paula, Erzsi sorstársa. Neki szintén nem közömbös a volt énekes, sőt, kölcsönös érzelmeket ébreszt benne. Orbán Erzsi tragikus érzelmi válságba kerül. ...  A vetítés előtti és utáni beszélgetést Kolozsi László film- és zenekritikus moderálja.Vendég: Tihanyi László, zeneszerzőA filmalkotást biztosította a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.

Közös Ritmusban – Zeneterápia Új Távlatok FeléZeneterápiás klub 50. / Jubileumi szakmai műhelynap Az elmúlt években ugrásszerűen nőtt a zeneterápia iránti érdeklődés. Az orvostudomány, a pedagógia, a fejlesztés és rehabilitáció, valamint a közösségépítés területén egyre többen ismerik fel hatékonyságát.Március 29-én, szombaton 14.00-20.00 között a BMC Magyar Zenei Információs Központ ad otthont a Zeneterápiás Klub 50. jubileumi találkozójának.Az eseményre szeretettel várunk mindenkit, aki az elmúlt 10 év során – akár előadóként, akár résztvevőként – hozzájárult a klub közösségépítő és ismeretterjesztő céljainak megvalósításához. Ez a találkozó a zeneterápiás közösség életteli fejlődését ünnepli, amely az évek során egymáshoz és más társszakmák képviselőihez kapcsolódva egyre gazdagabb, inspiráló és együttműködő közösséggé vált.A jubileumi szakmai műhelynap fókusza a közös gondolkodás és a résztvevők számára releváns témák szabad, akár improvizatív megvitatása. Az esemény célja, hogy teret adjon az inspirációknak és a kreatív ötleteknek, miközben hangsúlyt helyez a különböző szakmai generációk közötti nyitott párbeszédre. Ez a találkozás nemcsak a jelenlegi lehetőségek és kihívások feltárását szolgálja, hanem hosszú távú együttműködések alapját is megteremtheti, amelyek kézzel fogható eredményekkel gazdagíthatják a zeneterápiás szakmát.A Zeneterápiás Klub alapítása óta elkötelezetten támogatja a szakmai közösségépítést, a zeneterápiás módszerek fejlődését és a társadalmi tudatosság növelését. A Klub célja, hogy teret adjon a párbeszédnek, inspirálja az innovációt, és elősegítse a zeneterápia szélesebb körű elérhetőségét, miközben kiemelt figyelmet fordít a támogató szakmai kapcsolatokra.A Zeneterápiás Klub egy nyitott, befogadó közösség, ahol minden érdeklődőt örömmel látunk. Különösen várjuk azokat, akik szívesen kapcsolódnának a műhelybeszélgetésekhez – legyenek akár pályakezdő szakemberek, gyakorló szakemberek vagy a zeneterápia iránt érdeklődők. A program ingyenes és minden érdeklődő számára nyitott! Az előadásról videofelvétel készül!A Zeneterápiás Klub házigazdái: Ittzés Zsuzsa és Kovács Petra A Zeneterápiás Klub YouTube csatornája:

Ha a pikolóra, mint a fuvola kistestvérére gondolunk, a legtöbbször együttesek, szimfonikus zenekarok éles, markáns, olykor madárkát utánzó csicsergő hangszíne jut eszünkbe. A 18. században katonazenekaroktól átvett hangszert egyre többen használják, de önállóan, a szimfonikus hangzásvilágból szólóhangszerként kiragadva csak az elmúlt évtizedekben vált népszerűvé. Ezen az estén magyar és Amerikához köthető zeneszerzők művei kerülnek terítékre. A zenei eszköztár teljes palettája tetten érhető lesz, hiszen az effektek, az éneklő dallamok és a virtuóz futamok mind-mind egy közös célért szólalnak meg: bemutatni a zene erejét, sokszínűségét a pikolón keresztül. Kanyó Dávid, a nemrég Artisjus-díjjal kitüntetett fuvolaművész két évtizede pikolózik a Budafoki Dohnányi Zenekarban, ahol eljátszotta már a szimfonikus repertoár zömét. Célul tűzte ki a hangszer népszerűsítését, új művek bemutatását, értő, újdonságokra nyitott közönség nevelését.

Haydn életét végigkísérte a kvartett-komponálás, első és utolsó vonósnégyese között 48 év telt el, több, mint Schumann teljes élete. A romantikus mester pedig szinte összes kamarazenei művét egyetlen év alatt írta. Kurtág György művészete sok szállal kapcsolódik mindkét nagy elődhöz. A Dohnányi Quartet idei koncertsorozatában e három szerző vonósnégyesein keresztül nyújt bepillantást a műfaj mélységeibe, sokszínűségébe.