1917. január 19., Stachy - 1982. augusztus 3., Budapest
Maros Rudolf hatvanévesen, első szerzői estje műsorához a következő rövid életrajzot fűzte: "1917-ben született. A Zeneakadémián Kodály Zoltán növendéke volt, tanult Alois Hábánál, Prágában, 1958 óta ismételten részt vett a darmstadti Ferienkurse előadásain. – 1939–1942: a Fővárosi Zenekar brácsása; 1942–1949: a Pécsi Városi Zeneiskola tanára; 1949–1977: a Zeneművészeti Főiskola tanára." A lakonikus, szinte önironikus tömörségű visszatekintésből kiolvasható a zeneszerzői tanulás és a tanári pálya íve, de nem szerepelnek benne a művek, melyek szerzőjüket a Bartók és Kodály utáni zeneszerzőnemzedék egyik legjelentősebb tagjává tették.
Maros a csehszlovákiai Stachyban született és a győri konzervatórium elvégzése után került 1939-ben a budapesti Zeneakadémiára, ahol a Kodálynál folytatott zeneszerzés-tanulmányok mellett brácsázni is tanult Temesváry Jánosnál. A pécsi időszakban afféle zenei mindenes szerepét töltötte be a dél-dunántúli városban, tanított, énekkart és zenekart vezényelt, színházi kísérőzenét, kórusműveket, vonósdarabokat komponált, kvartettezett, 1945 után közreműködött Kodály zeneoktatási koncepciójának pécsi meghonosításában, Kodálynak a Cinka Panna hangszerelésében is segédkezett. Pécsett fogant sok zenei, irodalmi, színházi kapcsolata, barátsága Weöres Sándorral, a költő versére készült a fiatalkori Nyúlfark kantáta és több dal. Weöres a zeneszerző halála után a következő kis gyöngyszemet szentelte Maros Rudolf szellemének: „zenéje égi azúr / ezér' áldja az Úr". Pécshez fűzte Marost, már budapesti működése idején, Eck Imre Pécsi Balettjének inspiráló hatása, az együttesnek három darabot is komponált, balettjeit később a világ minden táján játszották.
Az 1945 utáni évtized politikai és szellemi bezártságában Maros Rudolf teljes természetességgel követte a Kodály kijelölte utat, zeneszerzői horizontját egyedül a Hábánál folytatott 1949-es ösztöndíjas tanulmányok tágították. Később, érett, egyéni hangú zeneszerzőként is a Kodály-iskola tagjának vallotta magát. „Korai kamaradarabjaim és Vonósszimfóniám erősen a mester hatása alatt íródtak. A zenei anyag gondos rendezését, a formaérzék kialakulását is neki köszönhetem. Természetesen a népdalfeldolgozásokban is követtem Kodály Zoltánt, például az Állami Népi Együttes több ezer előadását megért Ecseri lakodalmasban." (1976) „A formai igény szigorúsága a Kodály-iskola legnagyobb ereje, s ez a készség óvja meg a komponistát, hogy felfedezéseinek mámorában, egyes hatások, effektusok kedvéért elveszítse arányérzékét." (1968) Maros Rudolfot egyéniségének belső harmóniája és ösztönös stílusérzéke is megóvta az aránytévesztésektől. Miközben a magyar zeneszerzők közül egyik elsőként nyitott az ötvenes években a bécsi iskola, Webern és a szerialisták zenéjének eredményei felé, rögtön szelektálta és formálta a halmozódó új ismereteket, s új stílusú muzsikája is megőrizte az ízlés biztonságát, a kifejezés választékosságát, a forma ökonómiáját – ilyen értelemben, minden stílusváltozás és átalakulás mellett, életműve egységes és harmonikus.
Útkeresésének első szakaszában, amikor negyvenévesen újra tanulni kezdett a varsói és darmstadti fesztiválok tapasztalataiból, Webern mellett Bartók hatását is kamatoztatta (Ricercare 1959, Cinque studi 1960, Musica da ballo 1961). A további években sajátos szépségű hangszín-tanulmányokon keresztül jutott el egyéni stílusának megtalálásához (három Eufónia 1963, 1964, 1965). A hatvanas évek második felétől a varázslatos színképzés tartalmi gazdagodással, szerves belső dramaturgiával, dallami-ritmikai karakterizálódással társult Maros műhelyében, modern és hagyományos elemek szintézise jött létre (Gemma 1968, Monumentum 1945 1969, Consort 1970, Tájképek 1974, Kaleidoszkóp 1976). A két Siratóban (1963) az új technikát énekhanggal ötvözte, a magyar Siratóban (1969) az ősi magyar népi stílus megrendítő hatású újraértelmezését teremtette meg.
Maros Rudolf nemcsak saját műhelyében kamatoztatta a nyugati zene új eredményeit, hanem tanítványai és barátai sokasága számára is közvetítette. A Zeneművészeti Főiskolán fúvós kamarazene, zeneelmélet és hangszerelés mellett a 20. századi zeneszerzés technikáját is tanította. Kultúráltsága, nyitott és őszinte habitusa, derűs és toleráns egyénisége közkedveltté tette, felelősségteljes rádiós lektori munkáját is közmegelégedésre végezte. Háromszor tüntették ki Erkel-díjjal, érdemes és kiváló művészi kitüntetés is honorálta munkásságát. Alapító és elnökségi tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének, emellett az Új Zene Nemzetközi Társaságának elnökségi tagjaként évekig méltóan képviselte a magyar zenét külföldön. Fájdalmasan korán, 66 évesen hunyt el.
1991-ben posztumusz Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal tüntették ki
Cím
| Dátum
| Típus
|
|
4 Studies for 4 Percussion-Players |
1975 |
Kamarazene |
A bajusz |
1951 |
Kísérőzene |
A béke katonái |
1950 |
Kórusra és zenekarra |
A csudálatos kalucsni |
1963 |
Kísérőzene |
A falánk kiskacsa |
1959 |
Kísérőzene |
A fiastyúk |
0 |
Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re |
A helység kalapácsa |
1951 |
Kísérőzene |
A hétfejű tündér |
0 |
Kísérőzene |
A kalóz |
1945 |
Kísérőzene |
A Lánchíd egy napja |
1952 |
Kísérőzene |
A Liba pék |
0 |
Gyermekkarra |
A magyar történelem és forradalom dalai |
0 |
Szólóhang(ok)ra és kamarazenekarra |
A piacere |
1976 |
Filmzene |
A prücsök krajcárkája |
1959 |
Kísérőzene |
A török és a tehenek |
0 |
Gyermekkarra |
Afrika (Bélyegek beszélnek Afrikáról) |
1962 |
Filmzene |
Akácfa |
1951 |
Kísérőzene |
Albumblätter für Kontrabass / Albumlapok nagybőgőre |
1973 |
Szólóhangszerre |
Anonymi Zagrabiensis: Sequentia de Virgine Maria |
1947 |
Vegyeskarra |
Aranyfalu |
1951 |
Kísérőzene |
Asztali zene |
1948 |
Kamarazene |
Az agyag poétája: Kovács Margitról |
1958 |
Filmzene |
Az ember komédiája |
1957 |
Kísérőzene |
Árvácska |
1975 |
Filmzene |
Átirat - Bartók Béla: Tíz könnyű darab |
0 |
Vonószenekarra |
Átirat - Fr. Schubert: Három kis darab |
0 |
Vonószenekarra |
Átirat - G. F. Händel: Kis szvit |
0 |
Vonószenekarra |
Átirat - J. Chr. Bach: Quintetto |
0 |
Ensemble |
Átirat - J. Haydn: Három kis darab |
0 |
!meghatározása folyamatban |
Átirat - J.S. Bach-W.A. Mozart: Adagio és Fúga |
0 |
Ensemble |
Átirat - W.A. Mozart: Divertimento (K.V. 270) |
0 |
Ensemble |
Átirat - W.A. Mozart: Három tánc |
0 |
Vonószenekarra |
Bagatellek - Orgonára |
1960 |
Szólóhangszerre |
Balkán szvit (vagy Albán szvit) |
1950 |
Kamarazene |
Balkéz Tóbiás |
1952 |
Kísérőzene |
Bábjáték-nyitány |
1944 |
Zenekari mű |
Bányász ballada - Táncjáték |
1961 |
Balett / Choreographic work |
Bányászdal |
1950 |
Férfikarra |
Bányászdal |
1950 |
Kísérőzene |
Bohócparádé |
1954 |
Kísérőzene |
Boldog Asszony Litániája |
0 |
Vegyeskarra |
Cinque studi per orchestra |
1960 |
Zenekari mű |
Concertino per fagotto et orchestra |
1953 |
Concerto |
Concerto grosso |
1948 |
Vonószenekarra |
Consort |
1970 |
Kamarazene |
Csacsa - Zongorára |
0 |
Szólóhangszerre |
Cseremisz népdalok |
1977 |
Vegyeskarra |
Csillag a máglyán |
1975 |
Kísérőzene |
Csillagom - Négy népdal |
1950 |
Vegyeskarra |
Csipkebokor rózsa |
1953 |
Színpadi mű |
Dal a felszabadulásról |
0 |
Kórusra és szólóhangszer(ek)re |
Daloló szomszédaink - Népdal-szvit |
1950 |
Vegyeskarra |
Délszláv népdalok |
0 |
Szólóhang(ok)ra és kamaraegyüttesre |
Divertimento - Három hegedűre |
1956 |
Kamarazene |
Divertimento - Hegedű-brácsa kettősök |
1940 |
Kamarazene |
Ecseri lakodalmas |
1951 |
Színpadi mű |
Egy másodperc története |
1957 |
Filmzene |
Egy modell naplója |
1959 |
Kísérőzene |
Egyiptom - Zongorára |
0 |
Szólóhangszerre |
Elvtárs, jöjj velünk! |
0 |
Kórusra és szólóhangszer(ek)re |
Estefelé |
0 |
Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re |
Eufonia I. |
1963 |
Zenekari mű |
Eufonia II. |
1964 |
Zenekari mű |
Eufonia III. |
1965 |
Zenekari mű |
Éva dalai - Gyermek-kantáta |
0 |
Kórusra és zenekarra |
Ez a föld nem másé - Két kínai népdal |
0 |
Kórusra és szólóhangszer(ek)re |
Ezernyolcszáznegyvengyolcba´ |
0 |
Vegyeskarra |
Feltámadás Makucskán |
1945 |
Kísérőzene |
Földünk útitársa |
1957 |
Filmzene |
Furulyácska |
1950 |
Kísérőzene |
Gemma. In memoriam Zoltán Kodály |
1968 |
Zenekari mű |
Görlicék - Zongorára |
0 |
Szólóhangszerre |
Gyermekdalok |
1943 |
Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re |
Haláltánc ballada |
0 |
Kísérőzene |
Hamupipőke |
1954 |
Kísérőzene |
Haza akarok menni |
1950 |
Kísérőzene |
Három csángó magyar népdal |
1954 |
!meghatározása folyamatban |
Három dal - Szoprán hangra és zongorára |
1952 |
Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re |
Három kurta kórus |
0 |
Vegyeskarra |
Háros felől - Négy népdal |
1951 |
Színpadi mű |
Hétköznapi Requiem - Táncjáték |
1962 |
Balett / Choreographic work |
Híradó főcímzene |
1953 |
Kísérőzene |
Hogyha felindul az Isten: 68. zsoltár |
1979 |
Vegyeskarra |
Hófehérke és a hét törpe |
1959 |
Kísérőzene |
I. szimfonietta |
1947 |
Zenekari mű |
I. vonósnégyes |
1947 |
Ensemble |
II. szimfonietta (in tempore belli...) |
1948 |
Zenekari mű |
Ismertem apádot |
0 |
Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re |
Jancsi és Juliska |
1959 |
Kísérőzene |
Játék az életért |
1960 |
Filmzene |
Játékos állatok |
1960 |
Filmzene |
Jegyzetek |
1972 |
Vonószenekarra |
Kaleidoszkóp - Kamarazenekarra |
1976 |
Kamarazenekarra |
Karácsonyi dalok |
0 |
Kórusmű |
Kaukázusi krétakör |
1960 |
Kísérőzene |
Kánon az ötéves tervhez |
0 |
Vegyeskarra |
Két baranyai népdal |
1947 |
Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re |
Két dalocska Weöres Sándor költeményére |
1944 |
Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re |
Két kicsi pingvin - Bábzene |
1976 |
Színházi zene |
Két orosz népdal |
0 |
Vegyeskarra |
Két sirató |
1963 |
Szólóhang(ok)ra és kamaraegyüttesre |
Kettősök két hegedűre vagy hegedűkórusra |
1945 |
Kamarazene |
Kodály-köszöntő (Variációk egy Kodály témára) |
1964 |
Szimfonikus zenekarra |
Kodály-köszöntő, 17. variáció |
1962 |
Szimfonikus zenekarra |
Kontrasztok |
1979 |
Kamarazenekarra |
Köszöntő |
1954 |
Színpadi mű |
Köszöntő |
0 |
Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re |
Krisztus feltámada |
0 |
Kórusra és szólóhangszer(ek)re |
Mackó Muki |
1952 |
Kísérőzene |
Magyar iparművészek |
1973 |
Filmzene |
Május. Nyitány zenekarra |
1954 |
Zenekari mű |
Megjártam a hadak útját |
1947 |
Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re |
Megjöttek a pásztorok |
0 |
Szólóhang(ok)ra és kamaraegyüttesre |
Meseláda |
1952 |
Kísérőzene |
Messzeségek |
1975 |
Vegyeskarra |
MINSZ induló |
0 |
Kórusra és szólóhangszer(ek)re |
Mint cseppben a tenger |
1961 |
Filmzene |
Misi mókus |
1961 |
Kísérőzene |
Monumentum (In memoriam 1945) |
1968 |
Zenekari mű |
Mókusok |
1952 |
Kísérőzene |
Musica da ballo - Szvit |
1961 |
Zenekari mű |
Musica da camera per 11 |
1966 |
Kamarazene |
Musica leggiera |
1956 |
Kamarazene |
Művek és alkotók: Barcsayról |
1959 |
Filmzene |
Művek és műhelyek |
1967 |
Filmzene |
Nagyotmondó legény |
1959 |
Kísérőzene |
Napszakos ritmusok |
1965 |
Kísérőzene |
Négy népdal |
0 |
Vegyeskarra |
Népdalok és csúfolódók |
1954 |
Kórusra, szólóhangszer(ek)re és zenekarra |
Népdalszvit mezzo-szopránra és vonószenekarra |
0 |
Szólóhang(ok)ra és kamarazenekarra |
Népdalszvit zongorára |
0 |
Szólóhangszerre |
Nyolc Istenes énekek |
1948 |
Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re |
Nyúlfark kórusok |
1951 |
Vegyeskarra |
Nyúlfark-kantáta - Weöres Sándor verseire |
1948 |
Szólóhang(ok)ra, kórusra és kamarazenekarra |
Örök megújulás |
1965 |
Filmzene |
Paraszt-ballada |
1941 |
Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re |
Piroska és a farkas |
1950 |
Kísérőzene |
Portréfilm Kondor Béláról |
1978 |
Filmzene |
Pusztai bál |
1955 |
Színpadi mű |
Quartettino per archi |
0 |
Kamarazene |
Quartetto per archi / Vonósnégyes |
1948 |
Ensemble |
Ragadozó növények, élő csapdák |
1959 |
Filmzene |
Rapóné |
1952 |
Kísérőzene |
Reflexionen / Reflexiók |
1970 |
Balett / Choreographic work |
Ricercare - In memoriam 1919 |
1959 |
Zenekari mű |
Riport viaszvárosból |
1958 |
Filmzene |
Román népdalok |
0 |
Szólóhang(ok)ra és kamaraegyüttesre |
Serenata / Szerenád |
1951 |
Kamarazene |
Sinfonia per archi / Szimfónia vonószenekarra |
1956 |
Vonószenekarra |
Sirató |
1969 |
Szólóhang(ok)ra és kamaraegyüttesre |
Strófák |
1977 |
Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re |
Szatmárköritó |
1951 |
Kísérőzene |
Szent Cecíliához |
0 |
Vegyeskarra |
Szép ifjú asszony |
0 |
Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re |
Szilveszteri Concerto grosso, avagy a bohócok bevonulása |
1952 |
Zenekari mű |
Szlovák népdalok |
0 |
Szólóhang(ok)ra és kamaraegyüttesre |
Szökellő lábak, suhanó árnyak. Futásban, repülésben |
1965 |
Filmzene |
Szonatina zongorára |
0 |
Szólóhangszerre |
Szvit |
1966 |
Szólóhangszerre |
Tanya |
1950 |
Kísérőzene |
Tájképek |
1974 |
Vonószenekarra |
Táncnóta - Jön a rózsám a tanyáról |
0 |
Vegyeskarra |
Toldi |
1950 |
Kísérőzene |
Töredék |
1977 |
Zenekari mű |
Traktoros dal |
1951 |
Vegyeskarra |
Tréfa |
1973 |
Kamarazene |
Trió - Hegedűre, brácsára és cimbalomra |
1974 |
Kamarazene |
Trió - Hegedűre, brácsára és hárfára |
1967 |
Kamarazene |
Tüsköm-tánc - Zongorára, négy kézre |
1952 |
Kamarazene |
Tűzkeresztség |
1951 |
Kísérőzene |
Úttörő dal |
0 |
Kórusra és szólóhangszer(ek)re |
Úttörő hívogató |
0 |
Gyermekkarra |
Úttörő tábortűz |
0 |
Kórusra és szólóhangszer(ek)re |
Változatok - Zongorára, négy kézre |
0 |
Kamarazene |
Vendégeink |
1951 |
Kísérőzene |
Véradás (Amit adtál, az élet) |
1963 |
Filmzene |
Vidám nyitány |
1953 |
Zenekari mű |
Vitéz László |
1952 |
Kísérőzene |
Zengjétek! |
0 |
Vegyeskarra |
Zongoradarabok |
0 |
Szólóhangszerre |
|
|