Egressy Béni
Zeneszerző
Születési hely
					Sajókazinc (ma: Kazincbarcika)
					
					Születési dátum
					1814
					
				
				
				
				
				
				
							
                        						1814. április 21. Sajókazinc - 1851. július 11. Pest
Eredeti nevén Egresi Galambos Benjamin, református papi családban született. Előbb kántortanító volt Mezőcsáton, majd bátyja - Gábor - példáját követve, színészi pályára lépett. Hogy hangját tovább képezhesse, 1838-ban Olaszországba gyalogolt Havi Mihály színésztársával, ahol másfél évet töltöttek Fiume, Trieszt, Velence, Padova és Milánó városaiban folytatott tanulmányaikkal. Hazatérve, Egressy előbb Kassán, majd Kolozsvárott lépett színpadra.
1840-től foglalkozott zeneszerzéssel. 1843-ban a Szózat megzenésítésével elnyerte a Nemzeti Színház pályadíját, és ebben az évben a színház tagja lett. Kora legkiválóbb magyar dalszerzője, Petőőfi első megzenésítője (Ezrivel terem a fán a meggy, 1844). A népies magyar műdal és a csárdás zene művelője: Ereszkedik le a felhőő; Ez a világ amilyen nagy; Juhász legény, szegény juhász legény; Ne menj rózsám a tarlóra; Télen, nyáron pusztán az én lakásom stb., számos magyar nóta, csárdás, körmagyar szerzője. Készített orgonaátiratokat, zenét szerzett színdarabokhoz, népszínművekhez (Szép Juhász; Szökött színész és katona; Falusi lakodalom; Mátyás deák; Világismeret stb.). Fogadj Isten című művét Liszt a 10. rapszódiában dolgozta fel; Klapka-indulójára (1849) később Thaly Kálmán írt szöveget (Föl, jó vitézek a csatára). Dalainak 1869-ben válogatott kiadása jelent meg Poor Vilmos szerkesztésében. Párhuzamosan kezd foglalkozni a színművek fordításával. Tíz esztendő alatt közel hetven színdarabot és operaszöveget fordított le németből, olaszból és franciából.
Részt vett a szabadságharcban, Kápolnánál súlyos lábsérülést szerzett, amelyből sohasem gyógyult fel teljesen. 1849. áprilisában Komáromba helyezték hadnagyi rangban, ahol egyben a helyőrség zenekarának igazgatását is elvállalta. Klapka kapitulációja után menlevelet kapott és visszatért a színházhoz. Számos színdarabot írt, legsikerültebb a Két Sobri című népszínműve (1851). Erkel Bátori Mária, Hunyadi László és Bánk bán című operáinak ő írta a szövegkönyvét.
				Eredeti nevén Egresi Galambos Benjamin, református papi családban született. Előbb kántortanító volt Mezőcsáton, majd bátyja - Gábor - példáját követve, színészi pályára lépett. Hogy hangját tovább képezhesse, 1838-ban Olaszországba gyalogolt Havi Mihály színésztársával, ahol másfél évet töltöttek Fiume, Trieszt, Velence, Padova és Milánó városaiban folytatott tanulmányaikkal. Hazatérve, Egressy előbb Kassán, majd Kolozsvárott lépett színpadra.
1840-től foglalkozott zeneszerzéssel. 1843-ban a Szózat megzenésítésével elnyerte a Nemzeti Színház pályadíját, és ebben az évben a színház tagja lett. Kora legkiválóbb magyar dalszerzője, Petőőfi első megzenésítője (Ezrivel terem a fán a meggy, 1844). A népies magyar műdal és a csárdás zene művelője: Ereszkedik le a felhőő; Ez a világ amilyen nagy; Juhász legény, szegény juhász legény; Ne menj rózsám a tarlóra; Télen, nyáron pusztán az én lakásom stb., számos magyar nóta, csárdás, körmagyar szerzője. Készített orgonaátiratokat, zenét szerzett színdarabokhoz, népszínművekhez (Szép Juhász; Szökött színész és katona; Falusi lakodalom; Mátyás deák; Világismeret stb.). Fogadj Isten című művét Liszt a 10. rapszódiában dolgozta fel; Klapka-indulójára (1849) később Thaly Kálmán írt szöveget (Föl, jó vitézek a csatára). Dalainak 1869-ben válogatott kiadása jelent meg Poor Vilmos szerkesztésében. Párhuzamosan kezd foglalkozni a színművek fordításával. Tíz esztendő alatt közel hetven színdarabot és operaszöveget fordított le németből, olaszból és franciából.
Részt vett a szabadságharcban, Kápolnánál súlyos lábsérülést szerzett, amelyből sohasem gyógyult fel teljesen. 1849. áprilisában Komáromba helyezték hadnagyi rangban, ahol egyben a helyőrség zenekarának igazgatását is elvállalta. Klapka kapitulációja után menlevelet kapott és visszatért a színházhoz. Számos színdarabot írt, legsikerültebb a Két Sobri című népszínműve (1851). Erkel Bátori Mária, Hunyadi László és Bánk bán című operáinak ő írta a szövegkönyvét.
| Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés | 
|---|---|---|---|---|
| 1966 | 
										
											Béres Ferenc - Öt évszázad magyar dalai
																						 (Ferenc Béres - Hungarian Songs Of Five Centuries)  | 
									Qualiton | LPX 1292 | LP | 
| 1982 | 
										
											Himnusz - Szózat
																						 (Hymnus - Szózat)  | 
									Hungaroton | SLPX 19133 | 
                                                                                    Saját LP / Újrakiadás CD-n: HCD 19133 (1994)  | 
								
| 1994 | 
										
											Himnusz - Szózat
																						 (Hymnus - Szózat)  | 
									Hungaroton | HCD 19133 | 
                                                                                    Saját A Hungaroton SLPX 19133 (1982) újrakiadása  | 
								
| 2000 | 
										
											Zene szalagavatóra, ballagásra és évzáróra
																						 (Music for prom and graduation)  | 
									Hungaroton | HCD 19446 | |
| 2000 | 
										
											Béres Ferenc - Öt évszázad dalai
																						 (Ferenc Béres - Hungarian Songs of Five Centuries)  | 
									Hungaroton | HCD 18243 | |
| 2023 | Johannes Brahms: Hungarian Dances and the Hungarian Tradition | Naxos | 8.574424-25 | 2 CD | 
| Cím | Típus | Dátum | 
|---|---|---|
| "Elmennék én katonának" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1843 | 
| "Elmennék én katonának" - Férfikarra | Férfikarra | 1843 | 
| "Ereszkedik le a felhő" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1848 | 
| "Ez a világ amilyen nagy" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1850 | 
| "Ezrivel terem a fán a meggy" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1844 | 
| "Juhász a hegy oldalán" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1843 | 
| "Juhász a hegy oldalán" - Férfikarra | Férfikarra | 1843 | 
| "Magyar leány az én rózsám" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1843 | 
| "Magyar leány az én rózsám" - Férfikarra | Férfikarra | 1843 | 
| "Mi füstölög ott a síkon távolba" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1843 | 
| "Mi füstölög ott a síkon távolba" - Férfikarra | Férfikarra | 1843 | 
| "Szerelmes vagyok én, megmondjam-e kibe?" | Férfikarra | 1847 | 
| "Szülőföldem szép határa" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1843 | 
| "Temetésre szól az ének" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1848 | 
| "Télen nyáron pusztán az én lakásom" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1847 | 
| "friss magyar nótával" | !meghatározása folyamatban | 0 | 
| "Édes szülőm, mi bánt engem" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1843 | 
| A fehérek kara | Férfikarra | 1842 | 
| A jegygyűrű | Színházi zene | 1846 | 
| A királyné és a kalandorok - Matrózdal | Férfikarra | 1845 | 
| A két Barcsay - Bordal | !meghatározása folyamatban | 1844 | 
| A kézműves | Színházi zene | 1847 | 
| A szép juhász | Színházi zene | 1850 | 
| A szép juhász - Énekhangra és zongorára | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1850 | 
| A szökött színész és katona | Színházi zene | 1845 | 
| A süvegem gyászfekete | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1851 | 
| A velencei nő - Csajkadal | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1842 | 
| Az áldozat - Kancsódal | Színházi zene | 1841 | 
| Az áldozat - Kancsódal | Férfikarra | 1841 | 
| Az ördög naplója - Románcz | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1842 | 
| Babámnak, Marcsámnak adom e violát | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1851 | 
| Beteg leány - Férfikarra | Férfikarra | 1846 | 
| Bokréta - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 | 
| Bordal - Férfikarra | Férfikarra | 0 | 
| Bordal - Férfikarra | Férfikarra | 1845 | 
| Bujdosó | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1850 | 
| Bölcsődal - Zongora | Szólóhangszerre | 1844 | 
| Búcsú dal - Zongorára | Szólóhangszerre | 1842 | 
| Csalogány búcsúja | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1850 | 
| Davoria - Férfikarra | Férfikarra | 0 | 
| Dunamelléki csárdások | !meghatározása folyamatban | 0 | 
| Egy névtelen induló - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 | 
| Egy nő ki az ablakon kiugrik | !meghatározása folyamatban | 1847 | 
| Ej! Haj! Félre te búbánat! | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1850 | 
| Falusi lakodalom | Színházi zene | 1845 | 
| Farsangi iskola | Színházi zene | 1844 | 
| Fidibusz | Színházi zene | 1850 | 
| Figaro leánya | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1844 | 
| Fogadj Isten - Zongorára | Szólóhangszerre | 1846 | 
| Földönfutó | Színházi zene | 1850 | 
| Gyászdal - Férfikarra | Férfikarra | 1844 | 
| Himnusz - Férfikarra és zenekarra | Kórusra és zenekarra | 1844 | 
| Hogyha körülölelem | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1850 | 
| Hontalan - Zongorára | Szólóhangszerre | 1840 | 
| Honvágy - Zongorára | Szólóhangszerre | 1844 | 
| Hozzá - Zongorára | Szólóhangszerre | 1842 | 
| Ines - Románc | !meghatározása folyamatban | 1845 | 
| Keserv és Viszontlátás - Zongorára | Szólóhangszerre | 0 | 
| Ki vagyok én, mi a nevem... | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1851 | 
| Kidőlt a fa mandulástól | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1850 | 
| Kis furulyám szomorúfűz ága... | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1850 | 
| Komáromi emlék - Zongorára | Szólóhangszerre | 0 | 
| Komáromi utóhangok (Klapka induló) - Zongorára | Szólóhangszerre | 1847 | 
| Kornéliához - Zongorára | Szólóhangszerre | 1847 | 
| Két Sobri | Színpadi mű | 1851 | 
| Két Sobri csárdás - Zongorára | Szólóhangszerre | 1851 | 
| Költő álma - Fuvolára | Szólóhangszerre | 0 | 
| Magyar dalvirágok | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1843 | 
| Magyar körtánc | !meghatározása folyamatban | 0 | 
| Magyarka frissel | !meghatározása folyamatban | 0 | 
| Mátyás diák | Színházi zene | 1844 | 
| Még egy tisztújítás | !meghatározása folyamatban | 1843 | 
| Mézeshetek - Zongorára | Szólóhangszerre | 1844 | 
| Ne menj rózsám a tarlóra | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1843 | 
| Négy huszár és gyermekharisnya - Huszárdal | Férfikarra | 1842 | 
| Népdal (Apám, anyám, barátom) | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1849 | 
| Országgyűlési nóta - Zongorára | Szólóhangszerre | 1844 | 
| Országgyűlési szózat | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1845 | 
| Pesti nóta - Zongorára | Szólóhangszerre | 1843 | 
| Párbaj mint istenítélet | Színházi zene | 1848 | 
| Párizsi szerencsevadászok - Kardal | Kórusmű | 1845 | 
| Párizsi szerencsevadászok mazurka - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 | 
| Pásztori hangok - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 | 
| Rákosi emlék - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 | 
| Részvét / Búbánat - Zongorára | Szólóhangszerre | 1843 | 
| Siralom, vigalom - Zongorára | Szólóhangszerre | 1841 | 
| Szent Dávid zsoltári - Orgonára | Szólóhangszerre | 1849 | 
| Szeretem is a kisbabákat | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1851 | 
| Szállnak a darvak | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 0 | 
| Szózat - Férfikarra | Férfikarra | 1839 | 
| Szózat - Férfikarra és zenekarra | Kórusra és zenekarra | 1843 | 
| Szüreti dal - Zongorára | Szólóhangszerre | 0 | 
| Sárosi visszhangok - Zongorára | Szólóhangszerre | 1847 | 
| Sírvirágok - Zongorára | Szólóhangszerre | 1844 | 
| Tiszaparti csárdások I-II. - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 | 
| Társalgó (Új társas táncz) - Zongorára | Szólóhangszerre | 1846 | 
| Téli dal - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 | 
| Vad rózsák - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 | 
| Vadászdal - Férfikarra | Férfikarra | 1839 | 
| Világismeret - Zenekar-kíséretes vegyeskarok | Kórusra és zenekarra | 1850 | 
| Viola, kék viola szál | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1851 | 
| Vándor álmai - Magyar nóta | Szólóhangszerre | 0 | 
| Víz hátán - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 | 
| Ábránd - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 | 
| Énekszó - Férfikarra | Férfikarra | 1843 | 
| Óh ne mondj engem rózsádnak | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1850 | 
| Örömhangok - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 | 
| Őszi dal - Zongorára | Szólóhangszerre | 1844 |