Művészadatbázis

Ágoston Béla 1966. május 17-én született Szarvason. A jazz és a népzene 16-17 éves kora körül lépett be az életébe. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem ének-zene-karvezetés szakán végzett 1992-ben, majd 2012-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem ének-zene, karvezetés szakának mesterképzését is elvégezte. Olyan neves művészektől tanulhatott például, mint Molnár Miklós hegedűs, Sára Ferenc vagy Kozák Lajos, az Önkéntes Tűzoltózenekar alapítója. Elismert népzenész és jazzmuzsikus, a közreműködésével eddig megjelent lemezeken multiinstrumentalistaként szerepelt. Saját formációiban és állandó zenekaraiban főleg alt- és tenorszaxofonon, valamint basszusklarinéton hallható. Tradicionális magyar és zsidó népzenét, valamint feldolgozásokat játszott Szvorák Kati (Szvorák Kati és a Kőfaragók) és Kiss Ferenc (Etnofon Zenei Társulás, Odessa Klezmer Band) zenekaraiban dudán, klarinéton, furulyákon. A koncerteken többször felhangzott a dorombének is. Zenei kísérletezéseinek új területeit jelentették szóló fellépései és a Budbudas zenekarral való együttműködése. Saját zenekarával, az Ágoston Trióval 1999-ben készítette el első albumát Lakni, lakni címmel. 2017-ben egy online, 12 részes CD-sorozata látott napvilágot, Ágoston Béla JazzYear címmel a Hunnia Records gondozásában. 2000-ben etnodzsessz albumot készített a Kispál és a Borz számaiból (Meles meles). A Dél-alföldi Szaxofonegyüttessel (Esthajnal; Kalamonais; Tótágas) és az Ágoston Trióval (Lakni, lakni; Jazztarisznya) is több lemezt rögzített. Több, a BMC Recordsnál megjelent CD-n is szerepel: a Dél-alföldi Szaxofonegyüttes Tótágas című 2004-es, és a Knutdut Men 2016-os Dunno című albumán.

Művészi hitvallását és munkásságának mozgatórugóját a – műfajok közötti határokat oldó – „zeneközelítő” fogalomba sűrítette, és ennek jegyében is lett könnyűzenei életünk megkerülhetetlen alakja. Pályafutása során olyan rangos együttesek tagja volt, mint a Dél-alföldi Szaxofonegyüttes, a Vízöntő, a Kampec Dolores és az Etnofon Zenei Társulás, és közben mintegy húsz – többnyire a mai napig aktív – zenekart vezetett (Ágoston Trió, Agostones, Zuboly, Ágoston Frió, Ágoston Kártett, Ágoston Béla Qrtet, Ágoston Küntett, Ágoston Béla Orchestra, Etnofaun, Bead Duo, Mi az ÁB-RE, Adolphe Sax Consort, Pipatórium, I. Magyar-Kínai Zenekar, Tócsni and Flódni, Cosmotics, Versi Varsa, Gauditorium, East Side Jazz Company). De fellépett többek között a Mecseki Free, a Grencsó Kollektíva, az Ad Filmtablet, a Bujdosó Béla Big Band, a Bélabábend és a Monoton Coctail zenekarban is. Ágoston Béla zeneközelítő útjának alakulása számos hazai jazzklubban és fesztiválon nyomon követhető. Elsősorban három formáció, az Ágoston QRtet, a Knutdut Men és a Kerub Trió révén az Opus Jazz Klubban is gyakran volt már hallható.

Zeneszerzőként legalább száz bábszínházi darab zenéjét szerzete, melyek közül a Budapest Bábszínházban évekig játszott a Rumcájsz, a szegedi Kövér Béla Bábszínházban pedig a Kuflik című darabot. Társszerzője a 2006-os, Ferenczi Gábor által rendezett A barátkozás lehetőségei című film zenéjének. A 2014-es CAFe Budapest keretein belül bemutatott Alfred Hitchcock A titokzatos lakó című némafilmnek a zeneszerzője, melyet nyoctagú zenekarával élőben adtak elő a bemutatón. A Richly Zsolt rendező felkérésére készített, Kormos mesék című mesefilm-sorozathoz írt zenéjével 2013-ban elnyerte a kecskeméti Európai Animációs Játékfilmfesztivál legjobb filmzenéért járó díját. 2022-ben pedig a Nógrád táncegyüttes felkérésére a száz éves Salgótarján jubileumi műsorához készített zenét.

Előadói és zeneszerzői pályája mellett pedagógusként is tevékenykedik. A selmecbányai Jan Albrecht Zeneakadémia szaxofontanára volt (2013-tól), valamint a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola zeneterapeuta szakán is tanított. 2025 szeptembere óta a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium énektanára.