BMC HÁZ
OPUS JAZZ CLUB
ZENEI INFORMÁCIÓS KÖZPONT
BMC RECORDS
EÖTVÖS PÉTER ALAPÍTVÁNY
Művészek
Ez a BMC Művészadatbázisa, amely magyar, magyar származású vagy Magyarországon élő zeneművészekkel, illetve zenekarokkal, kórusokkal, együttesekkel és az általuk készített lemezekkel kapcsolatos információt tartalmaz.
Klasszikus kereső
Név
Album
Listák
Keres
Jazz kereső
-
Név
Album
Listák
Keres
Szervánszky Endre
Név: Szervánszky Endre
Születési hely: Kistétény
Születési dátum: 1911
  Zeneszerző
 
 
1911. december 27., Kistétény - 1977. június 25., Budapest

1922-1927 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán klarinétozni tanult, 1928-1930 között Olaszországban és Törökországban járt tanulmányúton. 1931-ben ismét a budapesti Zeneakadémia hallgatója: Siklós Albertnél tanult komponálni, oklevelét 1936-ban nyerte el.

A harmincas évek közepétől Kuti Sándorral részt vett az illegális kommunista mozgalomban. 1941-ig különböző zeneiskolákban tanított zeneelméletet. Ekkor keletkezett első két jelentékeny műve, az I. vonósnégyes (1938, bemutató 1942) és a Divertimento vonószenekarra (1939, bemutató 1940). 1941-1948 között a Nemzeti Zenedében zeneszerzést és elméleti tárgyakat tanított, 1949-től haláláig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanára. 1945-től 1949-ig a Szabad Nép zenekritikusa. A Magyar Zeneművészek Szövetségének tagja, 1949-1956 között elnökségi tagja volt.

Első alkotó periódusára a világos, diatónikus, népzenével rokon szerkesztés jellemző; ennek az időszaknak két kiemelkedő alkotását, az 1949-ben írott Honvédkantátáját és az 1951-ből való Zenekari Rapszódiát jutalmazták először Kossuth-díjjal.

Második alkotó periódusára Bartók stílusa hatott, s harmóniavilágában feltűnt a tizenkét fokú szerkesztés is. Ez idő tájt alkotott három nagy Petőfi-kórusáért és 1950-ben írott Klarinétszerenádjáért tüntették ki másodízben Kossuth-díjjal.

Harmadik alkotó periódusát elsősorban a tizenkét fokú szerkesztési technika jellemzi. 1954-ben írott József Attila Concertójában, majd a II. vonósnégyessel (1957), de főként a Hat zenekari darabbal (1959, bemutató 1961) indította el új stílusú műveinek sorát, amelynek legjelentősebb alkotásai a Variációk zenekarra (1965), a Klarinétverseny és a Hét fuvolaetüd, valamint oratóriuma a Sötét mennyország Pilinszky János szövegére. 1963-ben Érdemes Művész, 1977-ben Kiváló Művész címmel tüntették ki.
Kiadványaink
Projektek
Hírek
További hírek
BonBon Matiné zeneszerzői pályázat
Budapest
Beethoven Budán - I. Budavári Beethoven Zeneszerzőverseny pályázati felhívása
Beethoven Budán Fesztivál
Zenetanári továbbképzés – szakmai nap 3/3.
Könyvtár
Lemezajánló
További lemezek