Molnár Szabolcs
Zeneszerző
Születési hely
Oroszlány
Születési dátum
1969
Molnár Szabolcs 1969-ben született Oroszlányban. 1988-ban az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumban érettségizett, majd rövid ideig az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában dolgozott.
1989-ben felvételt nyert az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-filozófia szakára, ahol 1995-ben szerzett abszolutóriumot filozófiából. A bölcsészettudományi tanulmányokkal párhuzamosan, 1993-tól 1998-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi képzését végezte el. Szakdolgozatát Tandori Dezső költészetének kortárszenei reflexióiról, Kurtág György, Jeney Zoltán és Sáry László Tandori-szövegek nyomán írt kompozícióiról írta.
A Főiskola elvégzése után zenetörténet tanárként és zenekritikusként kezdett el dolgozni. 2004-2006-ig a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán általános zenetörténetet, 2006-tól napjainkig az egri Eszterházy Károly Egyetemen általános zenetörténetet, operairodalmat tanított, illetve tanít.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 2017-től óraadóként, 2020-tól az intézmény oktatójaként tanít. Doktori disszertációját Nyelv és zenei műveltség az 1830-as évek Magyarországán címmel írta, melyet 2024-ben, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen summa cum laude minősítéssel védett meg.
Zenekritikusként, zenei szakíróként többek között a Muzsika, a Színház, a Magyar Narancs, a Gramofon című folyóiratoknak írt cikkeket, kritikákat. Rendszeresen hallható a MR3-Bartók rádióadó különböző műsoraiban. Zenekritikusként elsősorban a magyar és a külföldi kortárs komolyzene a szakterülete.
1990-2010-ig alkalmazott zeneszerzőként is aktív volt, 25 kísérleti kisjátékfilmhez és dokumentumfilmhez komponált kísérőzenét.
1989-ben felvételt nyert az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-filozófia szakára, ahol 1995-ben szerzett abszolutóriumot filozófiából. A bölcsészettudományi tanulmányokkal párhuzamosan, 1993-tól 1998-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi képzését végezte el. Szakdolgozatát Tandori Dezső költészetének kortárszenei reflexióiról, Kurtág György, Jeney Zoltán és Sáry László Tandori-szövegek nyomán írt kompozícióiról írta.
A Főiskola elvégzése után zenetörténet tanárként és zenekritikusként kezdett el dolgozni. 2004-2006-ig a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán általános zenetörténetet, 2006-tól napjainkig az egri Eszterházy Károly Egyetemen általános zenetörténetet, operairodalmat tanított, illetve tanít.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 2017-től óraadóként, 2020-tól az intézmény oktatójaként tanít. Doktori disszertációját Nyelv és zenei műveltség az 1830-as évek Magyarországán címmel írta, melyet 2024-ben, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen summa cum laude minősítéssel védett meg.
Zenekritikusként, zenei szakíróként többek között a Muzsika, a Színház, a Magyar Narancs, a Gramofon című folyóiratoknak írt cikkeket, kritikákat. Rendszeresen hallható a MR3-Bartók rádióadó különböző műsoraiban. Zenekritikusként elsősorban a magyar és a külföldi kortárs komolyzene a szakterülete.
1990-2010-ig alkalmazott zeneszerzőként is aktív volt, 25 kísérleti kisjátékfilmhez és dokumentumfilmhez komponált kísérőzenét.
| Cím | Típus | Dátum |
|---|---|---|
| A monarchia hajóroncsai | Filmzene | 2003 |
| A tükör képe | Filmzene | 1997 |
| Az ellenség köztünk van | Filmzene | 2010 |
| Az ügynök élete | Filmzene | 2004 |
| Esterházy vacsora | Filmzene | 1999 |
| Farkaslesen | Filmzene | 2006 |
| Freeport | Filmzene | 1999 |
| Kazo | Filmzene | 1997 |
| Kelet-nyugati átjáró | Filmzene | 2009 |
| Mese | Filmzene | 1999 |
| Necrophilia | Filmzene | 1996 |
| Szabadkikötő | Filmzene | 1998 |
| Tandori | Filmzene | 1996 |