Programs

DANCING FIGURE(Táncalak)Hungarian music film, 2002, 68 min. - In Hungariandirector, script writer, cinematographer: Ferenc Grunwalskymusic: György Kurtág Jr.editor: Katalin Kabdebóproducer: András Ozorai Featuring: Andrea Ladányi, dancer The film's protagonist, the journey of the "reviving body": a series of visions and trials. Andrea Ladányi's movement, a mixture of beauty, sport, acrobatics, classical and modern dance skills. Her dance form is a phenomenon that evokes classical Greek statues and is at the same time contemporary and extraterrestrial. Like the movement of the planets "is nothing more than a ceaseless movement and music of different sounds that progresses to set milestones alongside the immeasurable river of time." (Kepler)The camera's approach, transmission technique, attention stubbornly and persistently pays attention to the music, the dancer's movement and shape, the existence of his body. It builds exclusively on the image, the light, the music, the dance, and the images of human memory. István Nádler's lines redraw it, his brushstrokes cross the film frames. Apart from Ottó Orbán's poem, there is no text in it.The film is a series of dance, music and memories, in which photographs, dance and film imagery blend with 20th century documents. The screening will be introduced by film- and music critic László Kolozsi (in Hungarian).Guest: György Kurtág Jr., composer

Pertis Jenő életművében meghatározó elem az irodalmi ihletés. A sumér–akkád varázsmondókáktól Eugène Guillevic és William Butler Yeats versein át a Kalevaláig számtalan alkotás késztette a szerzőt komponálásra. Az idei emlékkoncerten Pertis Jenő magyar irodalmi inspirációiból, illetve azok zenei újjászületéséből hallhat válogatást a közönség. A műsor érdekessége, hogy nemcsak versek (Szabó Éva és József Attila költeményei), hanem Lázár Ervin meséi nyomán keletkezett kompozíciók is elhangzanak, utóbbi esetében ráadásul szöveg nélkül, csak zongorán. A hangverseny elején pedig még egy ősbemutató is elhangzik csembalón.

A koncert egymás mellé állítja Johann Sebastian Bach és fiainak műveit, megmutatva, milyen sokszínű és különböző zenei nyelvet beszéltek apa és fiai. Johann Sebastian Bach két csembalóversenye mellett két fiának - Wilhelm Friedemann, a „hallei Bach” és Johann Christian, a „londoni Bach” -  egy-egy versenyműve hangzik el.  Az utóbbi mű érdekessége, hogy Mozart ültette át versenymű formába.

A Dohnányi Quartet immár kilencedik éve tematikus koncertsorozat keretében mutatja be a BMC Könyvtár közönségének a vonósnégyes-irodalom közismert és különleges alkotásait. Az idei sorozatban a műfaj legfontosabb remekművei, a kései Beethoven-kvartettek mellett XX. századi magyar zeneszerzők, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Seiber Mátyás és Gárdonyi Zoltán utolsó vonósnégyesei szólalnak meg.

Fővédnök: Kodály Zoltánné Péczely Sarolta Szakmai tanácsadó: Ordasi Péter, karnagy Szervező: Keresztury-Albert Zsolt, zeneszerző Előadások I. rész - levezető elnök: Mohay Miklós, zeneszerző 9:30 - 9:45 A konferencia ünnepélyes megnyitása    Bartók Béla: Nyolc magyar népdal – részletek    Miksch Adrienn - ének, Katona Anikó - zongoraNyitóbeszéd: Keresztury-Albert Zsolt, zeneszerző9:45 - 11:00A zenei jelentés kérdése Lendvai Ernő elemzéseiben Pintér Csilla Mária, zenetörténész (Bartók Archívum) Aranymetszés mint formakohéziós erő Liszt Ferenc kései művészetében Balázs Gergely, doktorandusz (Zeneakadémia), szolfézs-zeneelmélet tanár (Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium) 11:00 - 11:30 Kávészünet 11:30 - 12:50    Bach, Johann Sebastian: E-dúr prelúdium és fúga – BWV 878    Katona Anikó - zongoraRend és rendszer Bach zenéjében Kamp Salamon, karmester, egyetemi tanár (Zeneakadémia) Bach művek újraélesztése - mennyire lehet sikeres egy rekonstrukció? Dinyés Soma, zenetanár, vezető karnagy (Magyar Rádió Gyermekkórusa) 12:50 - 14:00 Ebédszünet Előadások II. rész - levezető elnök: Dinyés Soma, karnagy 14:00 - 15:55    Mozart, Wolfgang Amadeus: E Susanna non vien...Dov'è Sono..    (Grófné áriája a Figaro házassága c. opera III. felvonásából)    Wagner, Richard: Dich, Teure Halle (Csarnokária a Tannhäuser c. operából)    Miksch Adrienn – ének, Katona Anikó – zongoraA tizenkét fokú zene ethosza - a tengelyrendszer filozófiai vonatkozásai Keresztury-Albert Zsolt, zeneszerző A tengelyes funkciós gondolkodás csírái Mozart műveiben Ordasi Péter, karnagy, nyug. főiskolai tanár (Debreceni Egyetem) Liszt Via crucisának harmóniai rejtelmei Mohay Miklós, zeneszerző, egyetemi tanár (Zeneakadémia) 15:45 - 16:15 Kávészünet 16:15 - 18:00Alfa-típusú hangzásképek Kodály műveiben és a Kodály-domináns harmónia értelmezési spektruma Arató Ákos, doktorandusz (Zeneakadémia), egyetemi oktató (SZTE) Egy improvizációs folyamat felépítése a tengelyrendszer szabályai szerint Esze Zsolt, zongoraművész, tanár (Póka Egon Művészeti Akadémia) Harmónia- és dallamépítés az improvizációban a tengelyes funkcióelmélet felhasználásával Esze Jenő, zongoraművész, tanár (Kőbányai Zenei Stúdió) 18:00 - 18:15h ZárszóNagy Dénes, matematikus, a Nemzetközi Szimmetria Társaság alapító elnökének záró gondolatai Lendvai Ernő zenetudós munkásságának fókuszában a tizenkétfokú zene folyamatainak mélyén felsejlő „organikus rend” vizsgálata állt. A kutató a legnagyobb alkotók – többek között Verdi, Mozart, Wagner és Bartók – műveinek elemzését az tengelyrendszer összhangzattani modellben összegezte. Ezzel a nemzetközi elismertségnek örvendő felfedezésével nemcsak a klasszikus összhangzattant reformálta meg, de kaput nyitott a zenei diszciplinán túlmutató kérdések felé is. A zenetudós születésének 100. évfordulója alkalmából a kutató élete és munkássága előtt tisztelegve az érdeklődőket neves előadókat és változatos témájú előadásokat felvonultató konferenciára invitáljuk, amelyekben közös, hogy egytől-egyig a Lendvai által képviselt szenvedélyes összefüggés-keresés jegyében születtek.A belépés díjtalan, regisztráció az alábbi linkre kattintva:https://keresztury-albert.hu/lendvai100vagy emailben: keresztury.albert.zsolt@gmail.comA konferencia a Magyar Művészeti Akadémia és a Budapest Music Center támogatásával valósul meg a Szimmetria Alapítvány szervezésében.

Az Ólomkatona a labirintusban című koncerten kortárs magyar szerzők zongoraműveit tűzik műsorra, többek között a nemsokára 100 éves Kurtág Györgyét. Kurtág Játékok ciklusáról gyakran hangzik el, hogy ezek a kisebb terjedelmű zongoradarabok felfoghatók úgy is, mint nagy lélegzetű művei komponálásakor keletkező ,,forgácsok’’, melyek egyfajta dokumentációi a szerző gondolkodásának, útkeresésének. E gondolat által inspirálva, szintén az út és a játék toposzok köré rendezve Sándor László és Zarándy Ákos darabjai szólalnak meg a műsor gerincét képező Játékok 5. füzet mellett, mely több blokkban, a Zarándy és Sándor darabok közé illesztve tagolja a hangversenyt.A koncerten két fiatal zongorista lép fel, Pajor Olivér és Persányi Zsófi. Mindketten a Zeneakadémia mesterszakos hallgatói. Pajor Olivér számos nemzetközi verseny díjazottja, például a Vítězslav Novák Piano Competition (2022) II. helyezettje és Debussy különdíjasa, valamint a Pianissimo Piano Competition (2023) I. helyezettje. Persányi Zsófi számára kiemelten fontos az ≈1900-tól napjainkig írott repertoár bemutatása, illetve az interdiszciplináris, rendhagyó együttműködések, koncertek létrehozása. 2025-ben a Kocsis Zoltán-díjas, 2022-ben az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa, 2019-ben Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny 3. helyezettje.

A podium conversation with music therapists. Music Therapy Club is an open meeting-place of music therapists, medical, educational and social workers, as well as of anybody interested in music therapy. (In Hungarian) 

A program a Visibile/Látható címet viseli, benne a barokk kor legszínesebb szóló kantátái és a kortárs tánc összefonódása alkot egységet. A történelmi, drámai női sorsokat megéneklő szóló kantáták mellé, közé kortárs- fizikai színházi elemek kerülnek, azokat a férfiakat megjelenítve, akikről a kantáták női szereplői énekelnek.  A Visibile/Látható című projekt egy olyan összművészeti bemutató, ahol a barokk zene historikus megszólaltatása mellé segítségül hívják a kortárs táncot.  A programban a barokk kor nagyszabású, virtuóz szóló kantátái kerülnek előtérbe, női szenvedéllyel és szenvedéssel a fókuszban. A megénekelt  kantáták témája az elhagyott, magcsalatott, melankolikus, megtört női sors. Ebbe a zenei környezetbe emeli be a kortárs táncot a koreográfus, láthatóvá téve az áruló, hűtlen férfialakot, az énekes karakterek egykori szerelmét.  Dr. Adamovich Ferenc Tamás (többszörös díjazott, jelenleg MMA ösztöndíjas) koreográfus, táncos személyében jelenik meg a csábító, aki az előadás alatt végig a térben maradva reflektál, reagál a női karakterek történéseire, a kantáták dramaturgiáját követve kapcsolódik az énekeshez.  Ezt az egymásnak feszülést, ellentétes energiát jeleníti meg az előadás, a fizikai színházi jelenlét kiteljesíti, megerősíti a művek üzenetét.