Szabó Vilmos (Bicske, 1940. május 26. –) tubaművész.
1953-ban, 13 évesen kezdett tubázni. Édesapja, Szabó János, a gánti Bányász Fúvószenekar karnagya volt az első tanára. Középiskola: Zeneművészeti Szakiskola és Zenegimnázium, Győr. Főiskola: Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia – művész-tanári diploma 1964.
Munkahelyei: Kőszeg, Állami Zeneiskola, fúvós-ütős tanár, megbízott igazgató. Szombathely, Szimfonikus Zenekar (Petró János). 1966-tól 40 évig a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának szólamvezető tubása, 2007-ben vonult nyugdíjba.
A Rádiózenekar mellett sok kamaraegyüttes tagja volt, ebből kettőnek, a Modern Rézfúvós Együttesnek és a Pro Brass osztrák-magyar együttesnek alapító tagja volt. Előbbit 20 évig menedzselte, illetve a Pro Brass magyarországi szervezője és menedzsere is volt 21 évig. Többedmagával 1993-ban megalapították a Magyar Harsona-Tuba Szövetséget, melynek 2013. évi megszűnéséig váltakozva elnöke/alelnöke volt.
Díjai, kitüntetései:
Rádiózenekarral:
Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj
Artisjus-díj
Rádiós Nívódíj
Az Év Zenekari Művésze díj
Modern Rézfúvós Együttessel:
Premio di Ancona Abszolút első díj
Artisjus díj
Pro Brass Együttessel:
Felső-Ausztria Kulturális Miniszterének Nagydíja
Tubaművészként:
A Nemzetközi Tuba és Eufónium Szövetség Életműdíja (ITEA) - 2004
A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt - 2010
|