BMC HÁZ
OPUS JAZZ CLUB
ZENEI INFORMÁCIÓS KÖZPONT
BMC RECORDS
EÖTVÖS PÉTER ALAPÍTVÁNY
Művészek
Ez a BMC Művészadatbázisa, amely magyar, magyar származású vagy Magyarországon élő zeneművészekkel, illetve zenekarokkal, kórusokkal, együttesekkel és az általuk készített lemezekkel kapcsolatos információt tartalmaz.
Klasszikus kereső
Név
Album
Listák
Keres
Jazz kereső
-
Név
Album
Listák
Keres
Petrovics Emil
Név: Petrovics Emil
Születési hely: Nagybecskerek [Zrenjanin], Jugoszlávia [ma Szerbia]
Születési dátum: 1930
  Zeneszerző
 
 
1930. február 9. Nagybecskerek [Zrenjanin], Jugoszlávia [ma Szerbia] - 2011. június 30.

Zeneszerző, a háború után fellépő magyar komponistanemzedék egyik legismertebb tagja. Széles körű, stílusáramlatoktól és zeneszerzői csoportosulásoktól független munkásságában főként a népi és városi folklórból merített.

Zenészcsaládban született, anyai nagyapja a nagybecskereki katolikus templom karnagya és orgonistája volt. Édesanyjával a II. világháború kitörése után telepedett át Magyarországra. Tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán végezte Farkas Ferenc növendékeként. 1957-ben diplomázott, ez alkalomra komponált művei (Fuvolaverseny, I. kantáta) a mai napig népszerű előadási darabok.

1955-ben Szerb népdalok című művével első díjat nyert a Varsói Nemzetközi Zeneszerzőversenyen, 1959-ben a Liegi Nemzetközi Zeneszerzőversenyt nyerte meg I. vonósnégyesével.

Az 1950-es évek első felében a budapesti Szikra Nyomda üzemi zenekarát vezette, 1960-tól 1964-ig a fővárosi Petőfi Színház zenei vezetője volt. 1964-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1968-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (ma: Egyetem) tanított, 1979-től a zeneszerzés tanszék vezetőjeként.

Komponistaként C´est la guerre című operája (1961) hozta meg számáras az áttörést. Az 1962-es budapesti bemutató után a művet a nizzai operaházban, Rostockban, Oberhausen, valamint Jugoszláviában és a Szovjetunióban is előadták. Hasonlóan fontos szerepet műve a Babits szövegére készült Jónás könyve című oratóriuma. Színpadi műveinek sorát 1962-ben a Lysistraté című koncert-vígopera, majd a Bűn és bűnhődés című opera (1967-68) és a Salome című táncjáték folytatta.

Kórusművei (elsősorban magyar írók és költők munkái nyomán írt kantátái), zenekari és versenyművei - pl. Concerto per flauto ed orchestra (1957), Simfonia per archi (1964), Concer-tino trombitára és zenekarra (1990), Vörösmarty nyitány (1993), Sirató és tűnődő - két közjáték vonószenekarra (1997), Zongoraverseny (1999), II. Szimfónia-nagyzenekarra (2002), Concerto grosso vonószenekarra (2004) - különféle kamaraegyüttesekre és szólóhangszerekre írt kompozíciói - pl. Cassazione rézfúvókra (1953), I. Vonósnégyes (1959), Négy önarckép álarcban - csembalóra (1958), Passacaglia in blues - fagottra és zongorára (1964), Fúvósötös - fafúvókra (1964), Deux mouvements - cimbalomra (1974), Magyar gyermekdalok - fuvolára és zongorára (1974), I.Rapszódia - szóló hegedűre (1982), II. Rapszódia - szóló brácsára (1983), II./a Rapszódia szóló - gordonkára (1990), II. Vonósnégyes (1991), Passamezzo e saltarello - szóló hegedűre és ütőegyüttesre (2003) - a hazai és nemzetközi zenei versenyek ismert és népszerű művei. Mindemellett nevéhez fűződik mintegy 30 televíziós és mozifilm kísérőzenéjének megírása.

Maurice Ravelről írott monográfiája 1959-ben, Önarckép - álarc nélkül c. önéletírásának két kötete 2007-2008-ban jelent meg. Petrovics a magyar művészeti közéletben is kiemelkedő szerepet töltött be: 1986-tól 1990-ig, majd 2003-tól 2005-ig a Magyar Állami Operaház főigazgatója volt, 1967 és 1985 között országgyűlési képviselőként. 1967-től 1999-ig a magyar szerzői jogvédő szervezet, az Artisjus elnökeként is tevékenykedett. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 1993-ban, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia 1991-ben választotta tagjává.

Munkássága elismeréseként 1960-ban és 1963-ban Erkel Ferenc-díjjal, 1982-ben Kiváló művész címmel, 1989-ben és 2000-ben Bartók-Pásztory-díjjal, 1966-ban és 2006-ban Kossuth-díjjal tüntették ki; 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést kapta.

Forrás: Britannica Hungarica - készült a BMC közreműködésével
Kiadványaink
Projektek
Hírek
További hírek
LIGETI 100 | A Budapest Music Center fesztivállal ünnepli a világhírű zeneszerző, Ligeti György centenáriumát
BMC
Eötvös Péter: Valuska│Opera-ősbemutató
Eiffel Műhelyház
Kurtág György: Fin de partie (A játszma vége) - magyarországi bemutató
Müpa
Lemezajánló
További lemezek