Tallér Zsófia
Zeneszerző
Születési hely
Dorog
Születési dátum
1970
1970 - 2021. április 5.
Tallér Zsófia Zenei tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Győrben folytatta, a Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola zongora és zeneszerzés szakán érettségizett 1988-ban. 1992-ben zeneelmélet-tanári, 1994-ben zeneszerzői diplomát szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, mesterei Bozay Attila és Petrovics Emil voltak. 2009-ben kapott summa cum laude DLA fokozatot a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol vezető professzora Marton László volt, disszertációjának címe pedig: A zene belső színpadán – a zenedramaturgia-analízis. Zeneszerzői tevékenységét három éven át a Kodály Zoltán zenei ösztöndíj támogatta.
1992 és 1993 között a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakán demonstrátorként dolgozott Petrovics Emil mellett. 1992-ben Hamar Zsolttal, Stollár Xéniával és Bánkövi Gyulával megalapította a NOVUS Kávéház Zenei Műhelyt. 1994 és 1995 között a Nemzeti Színház zenei vezetőjeként dolgozott. 1999-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem, 2000-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. 2011-ben Fekete Gyulával megalapította a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerző tanszakának alkalmazott zeneszerzői szakirányát, melyet a Zeneakadémia a Színművészetivel együttműködésben indított. Tallér Zsófia volt az SZFE részéről az induló osztályok vezető tanára.
Kompozíciói rendszeresen szerepeltek hazai és nemzetközi koncertpódiumokon, komolyzenei fesztiválokon, illetve számos színházi és filmes produkció kötődik nevéhez. 2004-ben megnyerte a Balassi Bálint Zeneszerzői Pályázatot a Balassi Bálint nevére című újreneszánsz nagyzenekari kantátájával. Mundruczó Kornél több filmjéhez (Nincsen nekem vágyam semmi, Szép napok, Kis Apokrif No. 1-2., A 78-as Szent Johannája) és színházi rendezéséhez is írt kísérőzenét, melyek közül A 78-as Szent Johannája című rövidfilm zenéjéért elnyerte a Magyar Tévé- és Filmkritikusok Díját, a Johanna című operafilmet pedig 2005-ben meghívták Cannes-ba, ahol az „Un certain regard” szekció keretében mutatták be. Számos alkalommal dolgozott Zsótér Sándorral és Gothár Péterrel is.
Számos színpadi művet komponált, többek közt 2006-ban a Bogármese című gyermekbalettet, 2011-ben a A herceg lova, 2017-ben az Aprószentek című operákat, valamint 2019-ben a Mátyás Király vándorúton című meseoperát. 2014-ben mutatták be a holland-magyar-belga koprodukcióban készült történelmi drámát, a Kenau című filmet, melynek zenéjét Tallér Zsófia komponálta. Leánder és Lenszirom című, 2015-ben bemutatott operáját a Magyar Állami Operaház egyedülálló módon három évadon keresztül műsorán tartotta, így több mint 15 000 néző láthatta; az előadás CD-n és DVD-n is megjelent.
Díjak, kitüntetések:
- 2011 Erkel Ferenc-díj
- 2011 Fonogram-díj a Boribon muzsikál című gyereklemez zenéjéért „Az év gyermekalbuma” kategóriában
- 2015 Artisjus-díj "Pert Em Heru" című darabjáért
- 2016 Bartók-Pásztory díj
Tallér Zsófia Zenei tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Győrben folytatta, a Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola zongora és zeneszerzés szakán érettségizett 1988-ban. 1992-ben zeneelmélet-tanári, 1994-ben zeneszerzői diplomát szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, mesterei Bozay Attila és Petrovics Emil voltak. 2009-ben kapott summa cum laude DLA fokozatot a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol vezető professzora Marton László volt, disszertációjának címe pedig: A zene belső színpadán – a zenedramaturgia-analízis. Zeneszerzői tevékenységét három éven át a Kodály Zoltán zenei ösztöndíj támogatta.
1992 és 1993 között a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakán demonstrátorként dolgozott Petrovics Emil mellett. 1992-ben Hamar Zsolttal, Stollár Xéniával és Bánkövi Gyulával megalapította a NOVUS Kávéház Zenei Műhelyt. 1994 és 1995 között a Nemzeti Színház zenei vezetőjeként dolgozott. 1999-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem, 2000-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. 2011-ben Fekete Gyulával megalapította a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerző tanszakának alkalmazott zeneszerzői szakirányát, melyet a Zeneakadémia a Színművészetivel együttműködésben indított. Tallér Zsófia volt az SZFE részéről az induló osztályok vezető tanára.
Kompozíciói rendszeresen szerepeltek hazai és nemzetközi koncertpódiumokon, komolyzenei fesztiválokon, illetve számos színházi és filmes produkció kötődik nevéhez. 2004-ben megnyerte a Balassi Bálint Zeneszerzői Pályázatot a Balassi Bálint nevére című újreneszánsz nagyzenekari kantátájával. Mundruczó Kornél több filmjéhez (Nincsen nekem vágyam semmi, Szép napok, Kis Apokrif No. 1-2., A 78-as Szent Johannája) és színházi rendezéséhez is írt kísérőzenét, melyek közül A 78-as Szent Johannája című rövidfilm zenéjéért elnyerte a Magyar Tévé- és Filmkritikusok Díját, a Johanna című operafilmet pedig 2005-ben meghívták Cannes-ba, ahol az „Un certain regard” szekció keretében mutatták be. Számos alkalommal dolgozott Zsótér Sándorral és Gothár Péterrel is.
Számos színpadi művet komponált, többek közt 2006-ban a Bogármese című gyermekbalettet, 2011-ben a A herceg lova, 2017-ben az Aprószentek című operákat, valamint 2019-ben a Mátyás Király vándorúton című meseoperát. 2014-ben mutatták be a holland-magyar-belga koprodukcióban készült történelmi drámát, a Kenau című filmet, melynek zenéjét Tallér Zsófia komponálta. Leánder és Lenszirom című, 2015-ben bemutatott operáját a Magyar Állami Operaház egyedülálló módon három évadon keresztül műsorán tartotta, így több mint 15 000 néző láthatta; az előadás CD-n és DVD-n is megjelent.
Díjak, kitüntetések:
- 2011 Erkel Ferenc-díj
- 2011 Fonogram-díj a Boribon muzsikál című gyereklemez zenéjéért „Az év gyermekalbuma” kategóriában
- 2015 Artisjus-díj "Pert Em Heru" című darabjáért
- 2016 Bartók-Pásztory díj
| Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| 2006 | Wohltemperiertes Cymbal | Hungaroton | HCD 32359 |