Haydn, Balogh, Schumann - A Nemzeti Filharmonikus Zenekar estje

2027. március 11. 19:30
Pesti Vigadó
1051 Budapest, Vigadó tér 2.

A tizenkét „londoni szimfónia” Joseph Haydn (1732–1809) zenekari művészetének kései csúcsa. E sorozat tizedik darabja a többinél valamivel talán kevésbé ismert 102. (B-dúr) szimfónia (1794), amelyet sokan Haydn legjobbjának tartanak a műfajban. A nevezetes „csoda”, amelynek során az előadás alatt lezuhanó csillár a koncertteremben senkinek sem okozott sérülést, nem (mint sokáig hitték) a máig „Csoda-szimfónia” alcímen számon tartott 96-os mű, hanem e darab londoni ősbemutatóján történt, a King’s Theatre falai között, 1795 májusában. Lehet-e jobbkor megszólaltatni egy Omaggio à Giuseppe Haydn alcímű kortárs alkotást, mint éppen egy Haydn-szimfónia után? Balogh Máté (1990) I. szimfóniája (2021) a Győri Filharmonikusok felkérése nyomán készült, és Haydn 47. szimfóniájának hangszerapparátusát használja. Művéről a szerző így vall: „nem egy Haydn-stílusgyakorlat volt a célom, hanem ennél sokkal több, a saját gondolataim kifejezésére szeretném használni a formát, hivatkozási alapként”. Robert Schumann (1810­–1856) 1841-ben írta, majd 1851-ben átdolgozta 4. (d-moll) szimfóniáját, ezt a súlyos és szenvedélyes, drámai hangvételű vallomást, amelynek legfőbb zenei jellegzetessége a tömörség és a négy tétel tematikus koherenciája. Cser Ádám (1979) karmester és zeneszerző, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója.

[vl]