BMC HÁZ
OPUS JAZZ CLUB
ZENEI INFORMÁCIÓS KÖZPONT
BMC RECORDS
EÖTVÖS PÉTER ALAPÍTVÁNY
Művészek
Ez a BMC Művészadatbázisa, amely magyar, magyar származású vagy Magyarországon élő zeneművészekkel, illetve zenekarokkal, kórusokkal, együttesekkel és az általuk készített lemezekkel kapcsolatos információt tartalmaz.
Klasszikus kereső
Név
Album
Listák
Keres
Jazz kereső
-
Név
Album
Listák
Keres
Jemnitz Sándor
Név: Jemnitz Sándor
Születési hely: Budapest
Születési dátum: 1890
  Zeneszerző
 
 
1890. augusztus 9., Budapest - 1963. augusztus 8., Balatonföldvár

Zeneszerző, esztéta, zenekritikus. A budapesti Zeneakadémián Koessler Jánosnál tanult zeneszerzést (1906–08), majd Németországban tanul tovább a lipcsei konzervatóriumban M. Reger, Nikisch Artur és H. Sitt irányításával (1908–11). Kisebb operatársulatok tagja, Brémában korrepetitor, Černovicban, Jihlavában és Scheweningenben karmester volt. Emellett Berlinben Schönbergnél folytatott tanulmányokat (1911–15).

1916-ben visszatért Magyarországra, és több lap zenei rovatának munkatársa lett (Független Szemle, Magyar Írás, Pesti Napló, Az Újság, Világ, Pester Lloyd stb.). 1923-tól publikált újra a Die Musik című berlini folyóiratban, ahol 1914–15-ben már jelentek meg tanulmányai. Ennek a munkának köszönhette, hogy megismerkedett, majd barátságot kötött Adornóval.

1924-től 1950-ig a Népszava zenekritikusa volt. A szociáldemokrata munkáskörök számára zenei ismeretterjesztő előadásokat tartott. Cikkezett a munkáskarének helyzetéről, a munkások számára felállítandó zeneiskolákról, a munkásdal műfaji kérdéseiről, a munkáskoncertek színvonaláról. Az elsők között fedezte fel, pártolta és ápolta a munkásdal műfaját. Vezetőségi tagja volt a Munkás Dalosszövetségnek, majd elnöke a Munkás Kultúrszövetségnek (1945–48). 1945 után tagja több zenei folyóirat szerkesztő bizottságának (Éneklő Munkás, Éneklő Nép). 1949 után zenekritikusi munkásságát korlátozták, ezért megvált a Népszavától. 1951-től óradíjas tanárként működött az Állami Zenegimnázium és Konzervatórium énektanszakán. Az ötvenes évek végétől kritikái az Országos Filharmónia Műsorfüzeteiben jelentek meg; részt vett a zenei ismeretterjesztésben.

Több muzsikusról írt életrajzi regényt. Lefordította Edwin Fischer: Ludwig van Beethovens Klaviersonaten című művét (1961). Mint zeneszerző dalokat, kórusműveket, szonátákat komponált, több mint nyolcvan, nagyrészt még ma is publikálatlan zeneművet hagyott hátra. Műveivel több külföldi pályadíjat nyert. Divertimento című balettművét az Állami Operaház mutatta be (1947). Zeneszerzői stílusára Reger és Schönberg, később Bartók hatottak döntően. Mint zenekritikus és esztéta a két háború közti időszaknak Tóth Aladár mellett legjelentősebb alakja volt. Levelezése 1974-ben jelent meg: A. Schönberg, A. Berg, Th. W. Adorno Briefe an S. J. (szerk. Lampért Vera).

Fontosabb könyvei: Bachtól Bartókig. Életrajzok–jellemrajzok (Bp., 1937); Szenvedélyek színpadán. Verdi Giuseppe (Bp., 1943); Felix Mendelssohn Bartholdy (Bp., 1958); Schumann. A zeneszerző élete leveleiben (válogatta, bev., Bp., 1958); Frideryk Chopin (Bp., 1960); Wolfgang Amadeus Mozart (Bp., 1961); Beethoven élete leveleiben (Radó Györggyel, válogatott jegyzetekkel, utószóval, Bp., 1960); J. S. Válogatott zenekritikái (Bp., 1973).
Kiadványaink
Projektek
Hírek
További hírek
BonBon Matiné zeneszerzői pályázat
Budapest
Beethoven Budán - I. Budavári Beethoven Zeneszerzőverseny pályázati felhívása
Beethoven Budán Fesztivál
Zenetanári továbbképzés – szakmai nap 3/3.
Könyvtár
Lemezajánló
További lemezek