Idrányi Tibor
Zeneszerző
Születési hely
Legénd
Születési dátum
1896
1896-1974, festő, zeneszerző
Zenei tanulmányait magánúton és a Zeneművészeti Főiskolán végezte, tanárai ifj. Toldy László és Kodály Zoltán voltak.
Művei rendszeresen megszólaltak a korabeli hangversenytermekben, neves művészek (Roth Ferenc, Szeszler Tibor, Pro Ideale Quartet, Budapest Fúvósötös) előadásában. 1918-ban P. G. Caccia hangversenyénekes tűzte budapesti és olaszországi koncertjének műsorára három dalát: Dal (gróf Zichy szövege); Warum (Heine); Traum durch die Dämmerung (O. J. Bierbaum) Második vonósnégyesét (op. 17) 1933-ban a Róth-kvartett játszotta a Hubay Jenő Társaság első díszhangversenyén, majd ugyanezt a művet 1934-ben a az Indig-kvartett adta elő a New York-i rádióban és Párizsban. A Pesti Hírlap revíziós pályázatán Falu Tamás versére írt dalával (Magyar Visszhang) a III. díj nyertesei közé került.
Festőként első mestere Sándor Béla volt, majd tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta Glatz Oszkár tanítványaként. Tájképeivel és figurális kompozícióival 1926-tól szerepelt a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban.
Zenei tanulmányait magánúton és a Zeneművészeti Főiskolán végezte, tanárai ifj. Toldy László és Kodály Zoltán voltak.
Művei rendszeresen megszólaltak a korabeli hangversenytermekben, neves művészek (Roth Ferenc, Szeszler Tibor, Pro Ideale Quartet, Budapest Fúvósötös) előadásában. 1918-ban P. G. Caccia hangversenyénekes tűzte budapesti és olaszországi koncertjének műsorára három dalát: Dal (gróf Zichy szövege); Warum (Heine); Traum durch die Dämmerung (O. J. Bierbaum) Második vonósnégyesét (op. 17) 1933-ban a Róth-kvartett játszotta a Hubay Jenő Társaság első díszhangversenyén, majd ugyanezt a művet 1934-ben a az Indig-kvartett adta elő a New York-i rádióban és Párizsban. A Pesti Hírlap revíziós pályázatán Falu Tamás versére írt dalával (Magyar Visszhang) a III. díj nyertesei közé került.
Festőként első mestere Sándor Béla volt, majd tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta Glatz Oszkár tanítványaként. Tájképeivel és figurális kompozícióival 1926-tól szerepelt a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban.