Bartay András
Zeneszerző
Születési hely
Forró
Születési dátum
1799
1799, Forró 1854. október 4., Mainz
A reformkor egyik vezető személyisége, zeneszerző, tanár. 1829-ben Menner Lajossal együtt megalapítja a Pestvárosi Énekes iskolát, amelynek első igazgatója. 1843-1844-ben a Nemzeti Színház ún. bérlőigazgatója, ameyl posztot pályázaton nyert el évi 12 000 pengőforint országos segéllyel. Igazgatása alatt a színházi élet fellendült. Az ő pályázati kiírásai nyomán született meg a Himnusz, a Szózat és számos népszínmű. Rögzített szerzői jogdíjrendszerével megnövelte az eredeti drámabemutatók számát: a 28 premier szerzői között volt Szigligeti Ede (öt művével), Vörösmarty Mihály (Czillei és a Hunyadiak, A fátyol titkai), Jósika Miklós (A két Barcsai), Eötvös József (Éljen az egyenlőség!), Czakó Zsigmond (Kalmár és tengerész). Az operabemutatók közül kiemelkedett Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója. Visszaszerződtette Schodelnét operaprimadonnának, illetve Egressy Gábort rendezőnek. Sikerrel szerepelt társulatával a pozsonyi országgyűlésen. A szakszerűen vezetett, a német színészet versenyét is álló, a polgári nemzeti színházért folytatott vállalkozás anyagi kudarccal végződött, ezért Bartay külföldre költözött, először Franciaországban, majd Németországban élt. Komponált operát, misét, oratóriumot, dalokat. Operái közül az Aureliát a Nemzeti Színház mutatta be (1837); a Jakab István szövegére írt A csel (Nemzeti Színház, 1839. ápr. 29.) című műve az első magyar vígopera.
1835-ben harmónia és ellenpont tankönyvet írt, összhangzattan-tanulmányaival és dalgyűjteményeivel a zeneoktatást szolgálta.
A reformkor egyik vezető személyisége, zeneszerző, tanár. 1829-ben Menner Lajossal együtt megalapítja a Pestvárosi Énekes iskolát, amelynek első igazgatója. 1843-1844-ben a Nemzeti Színház ún. bérlőigazgatója, ameyl posztot pályázaton nyert el évi 12 000 pengőforint országos segéllyel. Igazgatása alatt a színházi élet fellendült. Az ő pályázati kiírásai nyomán született meg a Himnusz, a Szózat és számos népszínmű. Rögzített szerzői jogdíjrendszerével megnövelte az eredeti drámabemutatók számát: a 28 premier szerzői között volt Szigligeti Ede (öt művével), Vörösmarty Mihály (Czillei és a Hunyadiak, A fátyol titkai), Jósika Miklós (A két Barcsai), Eötvös József (Éljen az egyenlőség!), Czakó Zsigmond (Kalmár és tengerész). Az operabemutatók közül kiemelkedett Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója. Visszaszerződtette Schodelnét operaprimadonnának, illetve Egressy Gábort rendezőnek. Sikerrel szerepelt társulatával a pozsonyi országgyűlésen. A szakszerűen vezetett, a német színészet versenyét is álló, a polgári nemzeti színházért folytatott vállalkozás anyagi kudarccal végződött, ezért Bartay külföldre költözött, először Franciaországban, majd Németországban élt. Komponált operát, misét, oratóriumot, dalokat. Operái közül az Aureliát a Nemzeti Színház mutatta be (1837); a Jakab István szövegére írt A csel (Nemzeti Színház, 1839. ápr. 29.) című műve az első magyar vígopera.
1835-ben harmónia és ellenpont tankönyvet írt, összhangzattan-tanulmányaival és dalgyűjteményeivel a zeneoktatást szolgálta.