Fodor János
ének - basszbariton, ének - bariton, ének
Születési hely
Budapest
Születési dátum
1906
1906. március 2., Budapest – 1973. augusztus 1., Budapest
Eredetileg vasesztergályosnak tanult, énekelni a 30-as évek elején kezdett. Alkalmi operatársulatok tagjaként kisebb szerepekben lépett fel a Városi (ma Erkel) Színházban. Élete első főszerepét is itt énekelte beugrásként a Traviatában (Germont), majd ugyanitt debütált 1937-ben az Aida királyaként.
Az Operaház 1938-ban szerződtette ösztöndíjasként, majd magánénekesként. Kezdetben bariton szerepeket is énekelt, majd később az Operaház vezető basszbaritonja lett. Már első operai évadjában elénekelte Wotant (A walkür), mely egész pályájának egyik legnagyobb szerepe lett (több mint százszor énekelte A Rajna kincse és a Sirgfried Wotanjával együtt). Minden idők legjobb magyar Wagner-énekesei közé tartozott.
A legkiválóbb karmesterekkel - Fritz Knappertsbusch, Herbert von Karajan, Otto Klemperer - és énekesekkel - Set Svanholm, Ralf Trosten, Maria Müller, Helge Roswänge - lépett fel. (Klemperer évekkel budapesti Don Giovanni vezénylése után is Fodort emlegette Tóth Aladárnak írott levelében.)
Hatalmas erejű hangja és kiváló színészi képessége a nagy drámai és karakterszerepek megformálására tették alkalmassá: Főinkvizítor (Don Carlos), Amonasro (Aida), Mefisztó (Faust), Hollandi (A bolygó hollandi), Petur bán (Bánk bán), Varlaam (Borisz Godunov), Galickij (Igor Herceg), Escamillo (Carmen), Paolo Albiani (Simon Boccanegra), Alfio (Parasztbecsület), Brankovics György, Madarász Henrik (Lohengrin), Tomszkij (A pikk dáma).
Az énekléstől 1968-ban vonult vissza.
Az magyar operaszínpad csillagai 2. lemezalbumának kísérőfüzetében Kertész Iván így ír róla: „Sikereinek titka elsősorban vokális eszközeiben rejlett: félelmes erejű basszbaritonja az egyik legnagyobb volumenű hang volt a budapesti színház eddigi történetében. Csak a színpadon érezte otthon magát, ott tudott valóban csillogni, ott tudta kiélni féktelen temperamentumát, pompás karakterizáló képességét, komédiás ösztöneit.”
Díjak, kitüntetések:
1950 Érdemes művész
1953 Kossuth-díj
1964 Kiváló művész
Eredetileg vasesztergályosnak tanult, énekelni a 30-as évek elején kezdett. Alkalmi operatársulatok tagjaként kisebb szerepekben lépett fel a Városi (ma Erkel) Színházban. Élete első főszerepét is itt énekelte beugrásként a Traviatában (Germont), majd ugyanitt debütált 1937-ben az Aida királyaként.
Az Operaház 1938-ban szerződtette ösztöndíjasként, majd magánénekesként. Kezdetben bariton szerepeket is énekelt, majd később az Operaház vezető basszbaritonja lett. Már első operai évadjában elénekelte Wotant (A walkür), mely egész pályájának egyik legnagyobb szerepe lett (több mint százszor énekelte A Rajna kincse és a Sirgfried Wotanjával együtt). Minden idők legjobb magyar Wagner-énekesei közé tartozott.
A legkiválóbb karmesterekkel - Fritz Knappertsbusch, Herbert von Karajan, Otto Klemperer - és énekesekkel - Set Svanholm, Ralf Trosten, Maria Müller, Helge Roswänge - lépett fel. (Klemperer évekkel budapesti Don Giovanni vezénylése után is Fodort emlegette Tóth Aladárnak írott levelében.)
Hatalmas erejű hangja és kiváló színészi képessége a nagy drámai és karakterszerepek megformálására tették alkalmassá: Főinkvizítor (Don Carlos), Amonasro (Aida), Mefisztó (Faust), Hollandi (A bolygó hollandi), Petur bán (Bánk bán), Varlaam (Borisz Godunov), Galickij (Igor Herceg), Escamillo (Carmen), Paolo Albiani (Simon Boccanegra), Alfio (Parasztbecsület), Brankovics György, Madarász Henrik (Lohengrin), Tomszkij (A pikk dáma).
Az énekléstől 1968-ban vonult vissza.
Az magyar operaszínpad csillagai 2. lemezalbumának kísérőfüzetében Kertész Iván így ír róla: „Sikereinek titka elsősorban vokális eszközeiben rejlett: félelmes erejű basszbaritonja az egyik legnagyobb volumenű hang volt a budapesti színház eddigi történetében. Csak a színpadon érezte otthon magát, ott tudott valóban csillogni, ott tudta kiélni féktelen temperamentumát, pompás karakterizáló képességét, komédiás ösztöneit.”
Díjak, kitüntetések:
1950 Érdemes művész
1953 Kossuth-díj
1964 Kiváló művész
| Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| 2000 | Erkel Ferenc: Bánk bán/ Hunyadi László (részletek) | Hungaroton | HRC 1054 | Echo sorozat |