Solymos Péter
zongora
Születési hely
					Törökbecse
					
					Születési dátum
					1910
					
				
				
				
				
				
				
							
                        						Solymos Péter Bécsben és Párizsban diplomázott le zongora tanszakon, majd 1932 és 34 között Dohnányi Ernőnél folytatta tanulmányait. Beethoven Waldstein-szonátájának előadására (1934. június 11.) kapta kézhez állami művész-oklevelét.
 
Művészi áttörése a háborús évekre esett. Bartók, Debussy, Ravel volt akkor a hármas csillaga. Játszotta Bartók Három etűdjét (1943), a Zongoraszonátát, (1941), az I. hegedű-zongoraszonátát (1943) néhány hónapon belül Szervánszky Péterrel, majd Végh Sándorral. Pianistáink közül elsőként tűzte műsorra – hiánytalanul – Debussy Prelüdjeinek első füzetét, Ravel teljes Gaspard de la nuit-ciklusát. Repertoárján szerepelt mindkét francia mester hegedű-zongora szonátája. 1945 januárjában felvételt nyert a Magyar (ma: Nemzeti) Színházban rendezett Szabadság-matiné előadói közé.
 
1947-48-ban állami ösztöndíjjal járt Londonban, Rómában. 1948 őszén a Zeneművészeti Főiskola tanára lett. 1962 tavaszán Solymos Péter, Szávai Magda, Ujfalussy József közös kezdeményezésére született meg a Korunk Kamarazenéje ciklus, előképe minden „Korunk...", „Napjaink..." kezdetű koncertsorozatnak. 1973-tól évekig tanított Japán zeneakadémiáin, szigetországbeli úttörője volt a magyar hangszeres pedagógiának.
Nyugalomba vonulása után tért vissza Budapestre. Solymos Péter 2000. október 4-én hunyt el. Munkásságát 1957-ben Liszt-díjjal, 1971-ben érdemes művészi címmel, 1998-ban Bartók-Pásztory-díjjal ismerték el.
				Művészi áttörése a háborús évekre esett. Bartók, Debussy, Ravel volt akkor a hármas csillaga. Játszotta Bartók Három etűdjét (1943), a Zongoraszonátát, (1941), az I. hegedű-zongoraszonátát (1943) néhány hónapon belül Szervánszky Péterrel, majd Végh Sándorral. Pianistáink közül elsőként tűzte műsorra – hiánytalanul – Debussy Prelüdjeinek első füzetét, Ravel teljes Gaspard de la nuit-ciklusát. Repertoárján szerepelt mindkét francia mester hegedű-zongora szonátája. 1945 januárjában felvételt nyert a Magyar (ma: Nemzeti) Színházban rendezett Szabadság-matiné előadói közé.
1947-48-ban állami ösztöndíjjal járt Londonban, Rómában. 1948 őszén a Zeneművészeti Főiskola tanára lett. 1962 tavaszán Solymos Péter, Szávai Magda, Ujfalussy József közös kezdeményezésére született meg a Korunk Kamarazenéje ciklus, előképe minden „Korunk...", „Napjaink..." kezdetű koncertsorozatnak. 1973-tól évekig tanított Japán zeneakadémiáin, szigetországbeli úttörője volt a magyar hangszeres pedagógiának.
Nyugalomba vonulása után tért vissza Budapestre. Solymos Péter 2000. október 4-én hunyt el. Munkásságát 1957-ben Liszt-díjjal, 1971-ben érdemes művészi címmel, 1998-ban Bartók-Pásztory-díjjal ismerték el.
| Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés | 
|---|---|---|---|---|
| 1958 | 
										
											Bartók Béla: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre
																						 (Béla Bartók: Sonata für zwei Klavier und Schlaginstrumente)  | 
									Qualiton | HLP MK 1517 | LP | 
| 1969 | 
										
											Contemporary Hungarian Music - Durkó Zsolt: Una rapsodia ungherese; Psicogramma; I. vonósnégyes; Szimbólumok; Fioriture
																						 (Una rapsodia ungherese; Psicogramma; String Quartet No.1; Szimbólumok; Fioriture)  | 
									Hungaroton | LPX 11363 | LP | 
| 1999 | 
										
											Debussy, Claude: Zongoraművek
																						 (Debussy, Claude: Piano Music)  | 
									Hungaroton | HRC 1015 | 
                                                                                    Saját Echo sorozat  | 
								
| 2001 | 
										
											50 éves a Hungaroton - Zongoraművészek (1951-2001)
																						 (Fifty Years of Hungaroton - Pianists)  | 
									Hungaroton | HCD 32088-90 | 3 CD |