Bubnó Tamás
ének, ütőhangszerek, karvezető
1957-ben Szikszón, Észak-Magyarországon született. Édesapja +Bubnó László görög katolikus lelkész, egyházzenész, édesanyja Szász Ilona zenetanár. Nála kezdi zongoratanulmányait. A Homrogdi Általános Iskola elvégzése után a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába nyert felvételt, ahol 1971-1975-ig az ütőhangszer-zeneszerzés szakra járt. Itt alapozódtak meg zenei ismeretei Vrana József, Rossa László, Reményi János, Rőczey Ferenc révén.
Érettségi után, 1975-től a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanár- és karvezető tanszakán folytatta tanulmányait Maklári Józsefnél, később, 1980-ban Párkai Istvánnál diplomázott. 1976-1980-ig tagja volt a Liszt Ferenc Kamarakórusnak. Ütőhangszeres tanulmányait Roubál Rezsőnél fakultatív módon folytatta, majd 1979-1984-ig tanult az ütőhangszer tanszakon Petz Ferenc irányításával. Szakközépiskolai ütőtanári diplomáját 1984-ben szerezte meg.
Főiskolai évei alatt a fent említetteken kívül fejlődésére nézve meghatározó tanár-egyéniségekkel került munkakapcsolatba: Simon Albert, Kurtág György, Pauk Anna, Dobszay László, Prunyi Ilona. Későbbi zenész pályájára nagy hatást gyakorló diáktársai között Dobra Jánost és Rácz Zoltánt kell megemlítenünk. Előbbivel énekegyüttest alapít, amely 1978-tól Budapesti Tomkins Énekegyüttes néven a magyar zenei élet egyik reprezentánsa. Itt 31 évig énekelt. Rácz Zoltánnal a formálódó Amadinda Együttes zenei „előzményeként” működő ütőhangszeres kamarazenélésben dolgozott együtt. Magánének tanulmányait 18 éven keresztül Pauk Anna tanárnőnél folytatta, akit meghatározó mesterének tart zenei, énekesi és zenepedagógusi tekintetben egyaránt.
1978-tól a Magyar Rádió külsős zenei munkatársa, majd 1981-1986-ig a Zenei Főosztály szerkesztője. Rádiós évei alatt rengeteg ismeretre tett szert a klasszikus zenében és a könnyűzenében egyaránt. Ismert rádiós szakemberré vált, s eközben a tömegkommunikáció működésének és társadalmi hatásának problematikáját is alkalma nyílt tanulmányozni.
1986-ban Dobszay László felkérésére bekapcsolódott az énekes iskolás kísérleti oktatásba, s ennek eredményeképpen tanára, majd 1988-tól egyik művészeti vezetője lett a Budapesti Énekes Iskolának. 1990-93-ig az óbudai Aelia Sabina Zeneiskola keretében folytatta a schola cantorum oktatási szisztéma mai magyar adaptációjának kidolgozását. 1993-96-ig a kelenföldi Weiner Leó Zeneiskolában alapozta meg a zeneiskolai keretek között folyó énekes iskolás oktatást. 1997-2001 szeptemberéig ugyanazon céllal, de most már az Andor Ilona Ének-Zenei Általános Iskola állományában dolgozott, majd a Józsefvárosi Zeneiskola tanárává nevezték ki, hogy az időközben a Deák Diák Iskolában létrehozott Énekes Iskolás Tagozat művészeti irányítását – dr. Mezei Jánossal együtt – ellássa. Oktatási-nevelési pályafutásának legfontosabb területének tartja a zenepedagógiában elért eredményeit: nevezetesen az ősi schola cantorum szisztéma 21. századi, a magyar oktatási rendszerbe illeszthető újbóli megjelenését, a képzés tartalmi, módszertani és formai-strukturális kidolgozását, s a kísérleti oktatás elindítását.
1996-ban újjászervezte a Budapesti Görög Katolikus Kórust, amelyből később a Szent Efrém Férfikar lett. Ez utóbbi együttessel 2003-ban a Hajnówka-i (Lengyelország) XXII. Ortodox Kórusversenyen második díjat nyert, majd az addigi díjnyerteseknek meghirdetett XXV. (jubileumi) verseny professzionális kategóriáját nyerték meg 2006-ban. Ők az első magyar, sőt az első nem szláv-ortodox férfikar, akinek ez sikerül. 2005-2012 között számos hazai liturgikus fellépés és koncert mellett Francia-, Lengyel-, Német-, Olasz-, Oroszországban, Argentinában, Ausztriában, Szlovákiában, Szerbiában és Uruguayban vendégszerepeltek. 2005-ben Hungaroton CD-n adták ki a neves kárpátaljai pap-komponista, Boksay János 1921-ből származó kéziratban megmaradt görög katolikus liturgiáját, 2006-ban pedig Byzantine Spirit címmel válogatás-CD-t addigi repertoárjukból az Orpheia Kiadónál. 2009-ben kezdték el felvenni és a BMC lemezcégnél megjelentetni Liszt Ferenc férfikari műveinek összkiadását: eddig két CD készült el, az egyiken világi kórusművek hallhatók, a másodikon pedig a Szekszárdi mise és motetták. 2010-ben jelent meg Byzantine mosaics c. albumuk, mely Supersonic-díjat kapott. 2012-ben ennek folytatásaként a boltokba került Byzantine mosaics II CD-jük is. Ugyanebben az évben az első magyar görögkatolikus egyházmegye centenáriumára Kocsis Fülöp püspök által celebrált teljes magyar nyelvű Szent Liturgiát adtak ki.
Bubnó neves hazai és külföldi szólistákkal, karmesterekkel, együttesekkel dolgozott együtt az elmúlt években: Evgeny Nesterenko, Sir George Solti, Kurtág György, Eötvös Péter, Kocsis Zoltán, Steve Reich, Eduard Kutrowatz, Katherine McKintosh, Derek Lee Ragin, Sebestyén Márta, Szabóki Tünde, Palya Bea, Fassang László, Mandel Róbert, Amadinda Együttes, Muzsikás Együttes, Nemzeti Filharmónikus Zenekar, Concerto Budapest, Filharmonia Transylvanica, Liszt Ferenc Kamarazenekar, Budapesti Vonósok, Budapesti Fesztiválzenekar.
Előadóként, karmesterként és karigazgatóként számos nagy európai fesztiválon vendégszerepelt, pl. Salzburger Festspiele, Schleswig-Holsten Musik Festival, SaarlandFest, Liszt Festival Raiding, Festival d’Auvers-sur-Oise, Festival de Royaumont, Canterbury Music Festival, Donaufest Ulm, St.Peterburgskaja Vesna, Janacekfest, Gdansk Spring Festival, Concentus Moraviae, Budapesti Tavaszi Fesztivál, Arcus Temporum Pannonhalma, etc.
1998-2000-ig a Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének DLA ösztöndíjasa, kutatási területe a magyarországi bizánci rítusú katolikus egyházzene, doktori tanulmányának címe: A magyarországi és Kárpátok-vidéki görög katolikus dallamok eredete és variánsai. Ezen a területen évtizedes gyűjtőmunkát is kifejtett, s e témában előadásokat tartott hazai és nemzetközi konferenciákon, továbbképzéseken.
1999-ben megalakulásától megszüntetéséig zenei igazgatója volt az első magyar klasszikus zenei kereskedelmi rádiónak, a Rádió M Classic-nak. Ugyanebben az évben hozta létre a „Magyarok Nagyasszonya” Egyházzenei Fesztivált, amelynek 12 évig művészeti igazgatója volt.
2006-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszakán bizánci egyházzene kurzust és pedagógiai pályaorientációs képzést vezet.
2009-től Kocsis Fülöp hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspök hívásának eleget téve, főiskolai docensként, szakmai vezetője a nyíregyházi Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskolán elindult bizánci egyházzenei képzésnek, melynek keretében leendő görög katolikus kántorok és teológus hallgatók zenei oktatását irányítja.
Kamaraénekesként, szólistaként, tudományos kutatóként és karnagyként Európa majd minden országában, valamint az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Amerikában, Indiában és Japánban járt. Eddig mintegy 30 CD-felvételen működött közre, egyházzenei és ismeretterjesztő rádióműsorokat készített, publikációi tanulmánykötetekben, folyóiratokban és egyházi lapokban jelentek meg a keleti és nyugati egyházzenéről és annak oktatásáról a mai magyar iskolarendszer keretei között.
2017-ben a Magyarország Érdemes Művésze díjat, 2025-ben pedig Magyarország Kiváló Művésze díjat vehetett át.
Érettségi után, 1975-től a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanár- és karvezető tanszakán folytatta tanulmányait Maklári Józsefnél, később, 1980-ban Párkai Istvánnál diplomázott. 1976-1980-ig tagja volt a Liszt Ferenc Kamarakórusnak. Ütőhangszeres tanulmányait Roubál Rezsőnél fakultatív módon folytatta, majd 1979-1984-ig tanult az ütőhangszer tanszakon Petz Ferenc irányításával. Szakközépiskolai ütőtanári diplomáját 1984-ben szerezte meg.
Főiskolai évei alatt a fent említetteken kívül fejlődésére nézve meghatározó tanár-egyéniségekkel került munkakapcsolatba: Simon Albert, Kurtág György, Pauk Anna, Dobszay László, Prunyi Ilona. Későbbi zenész pályájára nagy hatást gyakorló diáktársai között Dobra Jánost és Rácz Zoltánt kell megemlítenünk. Előbbivel énekegyüttest alapít, amely 1978-tól Budapesti Tomkins Énekegyüttes néven a magyar zenei élet egyik reprezentánsa. Itt 31 évig énekelt. Rácz Zoltánnal a formálódó Amadinda Együttes zenei „előzményeként” működő ütőhangszeres kamarazenélésben dolgozott együtt. Magánének tanulmányait 18 éven keresztül Pauk Anna tanárnőnél folytatta, akit meghatározó mesterének tart zenei, énekesi és zenepedagógusi tekintetben egyaránt.
1978-tól a Magyar Rádió külsős zenei munkatársa, majd 1981-1986-ig a Zenei Főosztály szerkesztője. Rádiós évei alatt rengeteg ismeretre tett szert a klasszikus zenében és a könnyűzenében egyaránt. Ismert rádiós szakemberré vált, s eközben a tömegkommunikáció működésének és társadalmi hatásának problematikáját is alkalma nyílt tanulmányozni.
1986-ban Dobszay László felkérésére bekapcsolódott az énekes iskolás kísérleti oktatásba, s ennek eredményeképpen tanára, majd 1988-tól egyik művészeti vezetője lett a Budapesti Énekes Iskolának. 1990-93-ig az óbudai Aelia Sabina Zeneiskola keretében folytatta a schola cantorum oktatási szisztéma mai magyar adaptációjának kidolgozását. 1993-96-ig a kelenföldi Weiner Leó Zeneiskolában alapozta meg a zeneiskolai keretek között folyó énekes iskolás oktatást. 1997-2001 szeptemberéig ugyanazon céllal, de most már az Andor Ilona Ének-Zenei Általános Iskola állományában dolgozott, majd a Józsefvárosi Zeneiskola tanárává nevezték ki, hogy az időközben a Deák Diák Iskolában létrehozott Énekes Iskolás Tagozat művészeti irányítását – dr. Mezei Jánossal együtt – ellássa. Oktatási-nevelési pályafutásának legfontosabb területének tartja a zenepedagógiában elért eredményeit: nevezetesen az ősi schola cantorum szisztéma 21. századi, a magyar oktatási rendszerbe illeszthető újbóli megjelenését, a képzés tartalmi, módszertani és formai-strukturális kidolgozását, s a kísérleti oktatás elindítását.
1996-ban újjászervezte a Budapesti Görög Katolikus Kórust, amelyből később a Szent Efrém Férfikar lett. Ez utóbbi együttessel 2003-ban a Hajnówka-i (Lengyelország) XXII. Ortodox Kórusversenyen második díjat nyert, majd az addigi díjnyerteseknek meghirdetett XXV. (jubileumi) verseny professzionális kategóriáját nyerték meg 2006-ban. Ők az első magyar, sőt az első nem szláv-ortodox férfikar, akinek ez sikerül. 2005-2012 között számos hazai liturgikus fellépés és koncert mellett Francia-, Lengyel-, Német-, Olasz-, Oroszországban, Argentinában, Ausztriában, Szlovákiában, Szerbiában és Uruguayban vendégszerepeltek. 2005-ben Hungaroton CD-n adták ki a neves kárpátaljai pap-komponista, Boksay János 1921-ből származó kéziratban megmaradt görög katolikus liturgiáját, 2006-ban pedig Byzantine Spirit címmel válogatás-CD-t addigi repertoárjukból az Orpheia Kiadónál. 2009-ben kezdték el felvenni és a BMC lemezcégnél megjelentetni Liszt Ferenc férfikari műveinek összkiadását: eddig két CD készült el, az egyiken világi kórusművek hallhatók, a másodikon pedig a Szekszárdi mise és motetták. 2010-ben jelent meg Byzantine mosaics c. albumuk, mely Supersonic-díjat kapott. 2012-ben ennek folytatásaként a boltokba került Byzantine mosaics II CD-jük is. Ugyanebben az évben az első magyar görögkatolikus egyházmegye centenáriumára Kocsis Fülöp püspök által celebrált teljes magyar nyelvű Szent Liturgiát adtak ki.
Bubnó neves hazai és külföldi szólistákkal, karmesterekkel, együttesekkel dolgozott együtt az elmúlt években: Evgeny Nesterenko, Sir George Solti, Kurtág György, Eötvös Péter, Kocsis Zoltán, Steve Reich, Eduard Kutrowatz, Katherine McKintosh, Derek Lee Ragin, Sebestyén Márta, Szabóki Tünde, Palya Bea, Fassang László, Mandel Róbert, Amadinda Együttes, Muzsikás Együttes, Nemzeti Filharmónikus Zenekar, Concerto Budapest, Filharmonia Transylvanica, Liszt Ferenc Kamarazenekar, Budapesti Vonósok, Budapesti Fesztiválzenekar.
Előadóként, karmesterként és karigazgatóként számos nagy európai fesztiválon vendégszerepelt, pl. Salzburger Festspiele, Schleswig-Holsten Musik Festival, SaarlandFest, Liszt Festival Raiding, Festival d’Auvers-sur-Oise, Festival de Royaumont, Canterbury Music Festival, Donaufest Ulm, St.Peterburgskaja Vesna, Janacekfest, Gdansk Spring Festival, Concentus Moraviae, Budapesti Tavaszi Fesztivál, Arcus Temporum Pannonhalma, etc.
1998-2000-ig a Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének DLA ösztöndíjasa, kutatási területe a magyarországi bizánci rítusú katolikus egyházzene, doktori tanulmányának címe: A magyarországi és Kárpátok-vidéki görög katolikus dallamok eredete és variánsai. Ezen a területen évtizedes gyűjtőmunkát is kifejtett, s e témában előadásokat tartott hazai és nemzetközi konferenciákon, továbbképzéseken.
1999-ben megalakulásától megszüntetéséig zenei igazgatója volt az első magyar klasszikus zenei kereskedelmi rádiónak, a Rádió M Classic-nak. Ugyanebben az évben hozta létre a „Magyarok Nagyasszonya” Egyházzenei Fesztivált, amelynek 12 évig művészeti igazgatója volt.
2006-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszakán bizánci egyházzene kurzust és pedagógiai pályaorientációs képzést vezet.
2009-től Kocsis Fülöp hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspök hívásának eleget téve, főiskolai docensként, szakmai vezetője a nyíregyházi Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskolán elindult bizánci egyházzenei képzésnek, melynek keretében leendő görög katolikus kántorok és teológus hallgatók zenei oktatását irányítja.
Kamaraénekesként, szólistaként, tudományos kutatóként és karnagyként Európa majd minden országában, valamint az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Amerikában, Indiában és Japánban járt. Eddig mintegy 30 CD-felvételen működött közre, egyházzenei és ismeretterjesztő rádióműsorokat készített, publikációi tanulmánykötetekben, folyóiratokban és egyházi lapokban jelentek meg a keleti és nyugati egyházzenéről és annak oktatásáról a mai magyar iskolarendszer keretei között.
2017-ben a Magyarország Érdemes Művésze díjat, 2025-ben pedig Magyarország Kiváló Művésze díjat vehetett át.