|
1928. június 30., Budapest
Karnagy, zongoraművész, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének tiszteletbeli elnöke, a Liszt Ferenc Kamarakórus alapítója.
Tanulmányait 1938 és 1955 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte. 1938 és 1953 között a zongora szakon Ambrózy Béla tanítványa volt, 1950-től 1955-ig a karmesterképzőre járt, itt Somogyi László növendékeként szerzett diplomát.
1953-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karvezetés tanszakán tanársegéd, később adjunktus, docens, egyetemi tanár, 1981-től 1994-ig a középiskolai énektanár és karvezetőképző szak tanszékvezető egyetemi tanára. Jelenleg is aktív, professzor emeritusként továbbra is az intézmény oktatója.
1963-ban megalapította a Liszt Ferenc Kamarakórust, melynek harminc éven keresztül vezető karnagya volt. Az együttessel sok európai országban és az Egyesült Államokban is fellépett, díjat nyert Spittalban, Arezzóban, Middlesbrough-ban és a BBC kórusversenyén - több hanglemezfelvételt is készített. Számos hazai és nemzetközi verseny zsűritagja, karvezetői kurzusok vezetője. Tankönyve A kórusvezénylés alapjai címmel jelent meg.
Kórusvezetői és pedagógiai munkásságát 1978-ban Liszt-díjjal, 1995-ben Artisjus-Díjjal, 1998-ban a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével, 1999-ben Bartók-Pásztory-díjjal, 2001-ben Érdemes Művész címmel, 2004-ben KÓTA-díjjal, 2007-ben Kossuth-díjjal, 2014-ben pedig Nemzet Művésze díjjal ismerték el.
Forrás: Britannica Hungarica - készült a BMC közreműködésével
|
