|
1830. május 18., Keszthely - 1915. január 2., Bécs
A hármas identitású - zsidó, német, magyar - család gyermeke roppant szegénységbe született: apja, az egykor Lublinban csődbe ment kereskedő, Goldmark Ruben, zsidó kántorként próbálta eltartani népes családját, huszonegy gyereket nevelt. Megélhetést keresve vándoroltak előbb Tab községbe, végül Németkeresztúrra. Károly fia nem járt nyilvános iskolába, alapfokú tanulmányait is csak késve, magánúton tudta befejezni.
Örökölt zenei tehetségére, autodidakta úton elsajátított hegedű-hangszerismeretére hamar felfigyeltek, ezért 12 éves korában Sopronba, két évvel később Bécsbe vitték zenét tanulni. Itt előbb az osztrák hegedűművész és zenepedagógus, Leopold Jansa növendéke lett, majd 1847-48-ban zeneszerzés-tanulmányokat folytatott Gottfried Preyernél. Ezekben az években születtek első kompozíciói is.
1849-ben nemzetőrként rövid ideig bekapcsolódott a szabadságharc eseményeibe, de rövidesen visszatért a muzsikához, mint hegedűs, zenepedagógus és zeneszerző. Ideje nagyobb részét mindinkább Ausztriában, Bécsben és Gmundenben töltötte, bár egy ideig Budán és Győrben vállalat munkát színházi zenekaroknál. Időközben autodidakta módon megtanult zongorázni is, olyan sikerrel, hogy Sopronban egy ideig zongoraleckéket is adott. A nélkülözéseknek végül Bécsben egy jómódú család házi zongoratanítói felkérése vetett véget, 1857-ben a tőlük kapott mecénási támogatással tudta megrendezni első szerzői estjét.
Második estjére 1859-ben, Pesten került sor, melynek során a pesti zeneélettel is kapcsolatot teremthetett, személyes barátságot kötött Richter Jánossal, Erkel Ferenccel, Mosonyi Mihállyal, majd később Liszt Ferenccel. Nevét azonban az 1865-ben bemutatott Sakuntala című nyitánya tette ismertté, amellyel a magyar kormány-ösztöndíját is megnyerte. Első operája, a Sába királynője nemzetközi sikert aratott, ettől kezdve pályáját erkölcsi és anyagi elismerés övezte.
Goldmark élete első tizenhét évét töltötte Magyarországon, majd Svájcban, Olaszországban, Franciaországban és Németországban tett hosszabb-rövidebb látogatást, végül Ausztriában talált otthonra. Magyarországot és Ausztriát egyaránt hazájának vallotta, s élete végéig fenntartotta kapcsolatát szülőföldjével.
Operái:
Die Königin von Saba (négyfelvonásos opera, 1875., Bécs, magyar címe: Sába királynője, vö. Gounod: La reine de Saba)
Merlin (1886., Bécs, vö. Albéniz: Merlin)
Das Heimchen am Herd (1896., magyar címe: Házitücsök)
Die Kriegsgefangene (1899., magyar címe: A hadifogoly)
Götz von Berlichingen (1902)
Ein Wintermärchen (1908., Bécs, magyar címe: Téli rege)
| Cím
| Dátum
| Típus
|
|
| 2 Chöre, Op. 41 / Két kórusmű, Op. 41 |
0 |
Férfikarra |
| 3 Stücke für Piano, Op. 12 / 3 zongoradarab, Op. 12 |
1880 |
Kamarazene |
| 4 Lieder, Op. 21 / Négy dal, Op. 21 |
1873 |
Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re |
| 4 Lieder, Op. 34 / Négy dal, Op. 34 |
1879 |
Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re |
| 6 Lieder, Op. 46 / Hat dal, Op. 46 |
0 |
Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re |
| 7 Lieder, Op. 32 / Hét dal, Op. 32 |
1879 |
Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re |
| 8 Lieder, Op. 37 / Nyolc dal, Op. 37 |
1888 |
Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re |
| A leláncolt Prométheusz - Nyitány, Op. 38 |
1889 |
Szimfonikus zenekarra |
| a-moll vonósnégyes, Op. 9 |
1862 |
Kamarazene |
| Arabella, a csélcsap |
0 |
Szólóhangszerre |
| B-dúr vonósnégyes, Op. 8 |
1870 |
Kamarazene |
| Ballad, Op. 54 / Ballada, Op. 54 |
0 |
Kamarazene |
| Das Heimchen am Herd / A házi tücsök |
1896 |
Opera |
| Die Königin von Saba, Op. 27 / Sába királynője, Op. 27 |
1872 |
Opera |
| Die Kriegsgefangene / A hadifogoly |
1899 |
Opera |
| Drei Stücke, Op. 12 / Három darab, Op. 12 |
1859 |
Szólóhangszerre |
| e-moll scherzo, Op. 19 |
1865 |
Kamarazene |
| Ein Wintermärchen / Téli rege |
0 |
Opera |
| Frühlingsnetz, Op. 15 / A tavasz varázsa, Op. 15 |
0 |
Kórusra és kamaraegyüttesre |
| Georginen, Op. 52 - Zongorára |
1909 |
Szólóhangszerre |
| Götz von Berlichingen |
0 |
Opera |
| Hegedűszonáta, Op. 25 |
1874 |
Kamarazene |
| I. (a-moll) hegedűverseny, Op. 28 |
1877 |
Concerto |
| I. szimfónia "Falusi lakodalom", Op. 26 |
1875 |
Szimfonikus zenekarra |
| I. szvit, Op. 11 |
1869 |
Kamarazene |
| I. zongoraötös, Op. 30 |
1878 |
Kamarazene |
| I. zongoratrió, Op. 4 |
1859 |
Kamarazene |
| II. (Esz-dúr) szimfónia, Op. 35 |
1887 |
Szimfonikus zenekarra |
| II. szvit, Op. 43 |
1893 |
Kamarazene |
| II. zongoraötös, Op. 54 |
1914 |
Kamarazene |
| II. zongoratrió, Op. 33 |
1879 |
Kamarazene |
| Im Frühling, Op. 36 / Tavasszal, Op. 36 |
1889 |
Zenekari mű |
| In Italien, Op. 49 |
1903 |
Zenekari mű |
| Klage / Panasz |
0 |
Szólóhangszerre |
| Märchen / Mese |
0 |
Szólóhangszerre |
| Merlin - Opera három felvonásban |
1886 |
Opera |
| Penthesilea - Nyitány, Op. 31 |
1879 |
Zenekari mű |
| Sakuntala nyitány, Op. 13 |
1865 |
Zenekari mű |
| Sappho - Nyitány, Op. 44 |
1894 |
Zenekari mű |
| Scherzo zenekarra, Op. 45 |
1871 |
Zenekari mű |
| Sonate in F-dur, Op. 39 / F-dúr szonáta, Op. 39 |
1892 |
Kamarazene |
| Sturm und Drang, Op. 5 |
1859 |
Szólóhangszerre |
| Tänze, Op. 22 / Táncok, Op. 22 |
0 |
Kamarazene |
| Tizenkét dal, Op. 18 |
1868 |
Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re |
| Ungarische Fantasie / Magyar fantázia |
1859 |
Szólóhangszerre |
| Ungeduld - Novelette |
0 |
Szólóhangszerre |
|
|
