BMC - Magyar Zenei Információs Központ

Név:	Mosonyi Mihály
Születési hely:	Boldogasszonyfalva
Születési dátum:	1815
	Zeneszerző

1815. szeptember 2., Boldogasszonyfalva (Frauenkirchen, Ausztria) - 1870. október 31., Pest

Mosonyi Mihály a magyar zenei romantikának Liszt Ferenc és Erkel Ferenc mellett legjelentősebb alkotó egyénisége. Magyarországnak Ausztriával szomszédos nyugati határvidékéről származott: 1815. szeptember 4-én keresztelték a Moson vármegyei Boldogasszony községben (mely ma, Frauenkirchen néven, az osztrák Burgenlandhoz tartozik). Eredeti családi nevét Brand szűkebb pátriájára utalva, 1859-ben változtatta Mosonyira. Zenei tanulmányait szülőfalujában kezdte, Mosonmagyaróváron és Pozsonyban folytatta. 1835-1842 között grófi zenemesterként működött a szlavóniai Rétfalun. 1842-től korai haláláig Pesten élt, mint zongoratanár és mint egyházi kompozíciók, zongoraművek, szimfonikus és kamarazene kompozíciók megbecsült szerzője.
Első alkotó korszakában a bécsi klasszikus mesterek, mindenekelőtt Beethoven szellemi követőjének bizonyult. A romantikus mesterek Schumann, Liszt, Wagner hatása az ötvenes évektől kezdve érte. Élete második alkotó korszakában, 1859-től, az új magyar nemzeti muzsika úttörőjévé lett. Két operát, több kantátát, számos dalt, zongoraművet és világi kórusművet írt ekkor, melyekkel kivívta Liszt és Wagner elismerését és barátságát. Szép Ilonka című operájának két dallamára Liszt zongorafantáziát írt, korán elhunyt társa emlékét pedig Mosonyi gyászmenete című kompozíciójában örökítette meg.
Halála után Mosonyi életműve hosszú időre feledésbe merült. Reneszánsza 1920 körül kezdődött. A század nagyjai közül Bartók is, Kodály is nagyobb tanulmányt írt róla, műveinek új előadását Dohnányi Ernő kezdeményezte. Ma már zongoramuzsikája, egyházi zenéje hanglemezen is hozzáférhető.