Művészadatbázis

Ez a BMC Művészadatbázisa, amely magyar, magyar származású vagy Magyarországon élő zeneművészekkel, illetve zenekarokkal, kórusokkal, együttesekkel és az általuk készített lemezekkel kapcsolatos információt tartalmaz.

Szabó Ferenc


Zeneszerző

Születési hely
Budapest
Születési dátum
1902

 
1902. december 27., Budapest - 1969. november 4., Budapest

A Budapesti Piarista Gimnáziumban tanult, ahonnan a Galilei Körben való részvétele miatt kimaradt. Festőművésznek készült, a Tanácsköztársaság alatt Uitz Béla növendéke volt. Ebben az időben kezdett autodidaktaként zenével foglalkozni, az Operaház egyik brácsása tanította hegedülni ebédhordás ellenében. 1921–1926 között a Zeneakadémián előbb Siklós Albert, majd Weiner Leó és Kodály Zoltán tanítványa; 1926-ban szerzett zeneszerzésből diplomát. 1922-ben került kapcsolatba a munkásmozgalommal Tamás Aladár és Vámos Ilonka révén. 1925-ben az MSZMP kulturális rendezvényeinek zenei műsorait irányította. 1926-ban Kadosa Pállal, Szelényi Istvánnal, Kelen Hugóval alapította meg a Modern Magyar Muzsikusok Szabad Egyesületét. 1927-től illegális pártmunkát végzett és egyúttal az Alkoholellenes Munkásszövetség kórusát, illetve ennek utódját, a 100% kórust vezette. Ebben az időben már több kórusfeldolgozást komponált, többek között a Munkát! Kenyeret! című dalt. 1931-ben Londonban egy zenei ünnepélyen bemutatták Petőfi versére írt kórusművét, a Farkasok dalát. 1931 novemberében pártutasításra Berlinbe ment, ahol az emigráns magyar írók és újságírók között végzett szervező munkát.

1932 áprilisától Moszkvában élt emigrációban. Elvégezte a hároméves pártegyetemet. 1938-tól a Szovjet Zeneszerzők Egyesülete nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályát vezette. Kórusfeldolgozásai, dalai ekkor már Európa-szerte terjedtek. A II. világháború kitörése után főhadnagyi rangban a Vörös Hadsereg politikai tisztjeként vett részt a voronyezsi és a Kárpátok alatti harcokban, illetve Budapest ostromának hadműveleteiben. 1945 után néhány hónapig a Vörös Hadsereg lapjának, az Új Szónak a munkatársa. 1945 őszétől a Zeneművészeti Főiskolán a zeneszerzési tanszak vezető tanára. 1950-től a Magyar Zeneművészek Szövetségének elnöke. 1951-től 1958-ig országgyűlési képviselő, 1954-ben beválasztották az MDP Központi Vezetőségébe. 1957-től a főiskolát vezető hármas tanács egyik tagja, néhány hónap múlva igazgatója 1958-tól 1967-ig, nyugdíjba vonulásáig a Zeneművészeti Főiskola főigazgatója volt.

A kodályi stílusból kiindulva világos, diatónikus stílusban komponált és ebben a gondolatkörben oktatott. Főleg kórusműveket, kamaraműveket, szviteket, zongoradarabokat írt. Egyetlen operáját - Légy jó mindhalálig - betegsége miatt nem tudta befejezni. (Borgulya András fejezte be; bemutatták 1975. dec. 5-én az Erkel Színházban.)
Fontosabb művei: Toccata zongorára (1928); Cselló-szólószonáta (1929); Két szólószonáta hegedűre (1930–31); Lúdas Matyi-szvit (1950); Emlékeztető-szimfónia (1952, mint a Különös házasság c. film kísérőzenéje is); Föltámadott a tenger (oratórium Petőfi-versekre, 1955); Felszabadult melódiák (tíz zongoradarab, 1949, hét közülük hangszerelve zenekarra, 1955); Vallomás (kórusmű, 1967).

Díjak, elismerések
1951, 1954 Kossuth-díj
1952 Érdemes Művész
1962 Kiváló művész
 
Dátum Cím Kiadó Kód Megjegyzés
1964 Mai magyar zene
(Hungarian Contemporary Music)
Hungaroton LPX 1227 LP
1984 Estéli nótázás
(Hungarian Folk-Songs for Chorus)
Hungaroton SLPX 12570 LP
 
Cím Típus Dátum
Kodály-köszöntő (Variációk egy Kodály témára) Szimfonikus zenekarra 1962