Egressy Béni
Zeneszerző
Születési hely
Sajókazinc (ma: Kazincbarcika)
Születési dátum
1814
1814. április 21. Sajókazinc - 1851. július 11. Pest
Eredeti nevén Egresi Galambos Benjamin, református papi családban született. Előbb kántortanító volt Mezőcsáton, majd bátyja Gábor példáját követve, színészi pályára lépett. Hogy hangját tovább képezhesse, 1838-ban Olaszországba gyalogolt Havi Mihály színésztársával, ahol másfél évet töltöttek Fiume, Trieszt, Velence, Padova és Milánó városaiban folytatott tanulmányaikkal. Hazatérve, Egressy előbb Kassán, majd Kolozsvárott lépett színpadra.
1840-től foglalkozott zeneszerzéssel. 1843-ban a Szózat megzenésítésével elnyerte a Nemzeti Színház pályadíját, és ebben az évben a színház tagja lett. Kora legkiválóbb magyar dalszerzője, Petőőfi első megzenésítője (Ezrivel terem a fán a meggy, 1844). A népies magyar műdal és a csárdás zene művelője: Ereszkedik le a felhőő; Ez a világ amilyen nagy; Juhász legény, szegény juhász legény; Ne menj rózsám a tarlóra; Télen, nyáron pusztán az én lakásom stb., számos magyar nóta, csárdás, körmagyar szerzője. Készített orgonaátiratokat, zenét szerzett színdarabokhoz, népszínművekhez (Szép Juhász; Szökött színész és katona; Falusi lakodalom; Mátyás deák; Világismeret stb.). Fogadj Isten című művét Liszt a 10. rapszódiában dolgozta fel; Klapka-indulójára (1849) később Thaly Kálmán írt szöveget (Föl, jó vitézek a csatára). Dalainak 1869-ben válogatott kiadása jelent meg Poor Vilmos szerkesztésében. Párhuzamosan kezd foglalkozni a színművek fordításával. Tíz esztendő alatt közel hetven színdarabot és operaszöveget fordított le németből, olaszból és franciából.
Részt vett a szabadságharcban, Kápolnánál súlyos lábsérülést szerzett, amelyből sohasem gyógyult fel teljesen. 1849. áprilisában Komáromba helyezték hadnagyi rangban, ahol egyben a helyőrség zenekarának igazgatását is elvállalta. Klapka kapitulációja után menlevelet kapott és visszatért a színházhoz. Számos színdarabot írt, legsikerültebb a Két Sobri című népszínműve (1851). Erkel Bátori Mária, Hunyadi László és Bánk bán című operáinak ő írta a szövegkönyvét.
Eredeti nevén Egresi Galambos Benjamin, református papi családban született. Előbb kántortanító volt Mezőcsáton, majd bátyja Gábor példáját követve, színészi pályára lépett. Hogy hangját tovább képezhesse, 1838-ban Olaszországba gyalogolt Havi Mihály színésztársával, ahol másfél évet töltöttek Fiume, Trieszt, Velence, Padova és Milánó városaiban folytatott tanulmányaikkal. Hazatérve, Egressy előbb Kassán, majd Kolozsvárott lépett színpadra.
1840-től foglalkozott zeneszerzéssel. 1843-ban a Szózat megzenésítésével elnyerte a Nemzeti Színház pályadíját, és ebben az évben a színház tagja lett. Kora legkiválóbb magyar dalszerzője, Petőőfi első megzenésítője (Ezrivel terem a fán a meggy, 1844). A népies magyar műdal és a csárdás zene művelője: Ereszkedik le a felhőő; Ez a világ amilyen nagy; Juhász legény, szegény juhász legény; Ne menj rózsám a tarlóra; Télen, nyáron pusztán az én lakásom stb., számos magyar nóta, csárdás, körmagyar szerzője. Készített orgonaátiratokat, zenét szerzett színdarabokhoz, népszínművekhez (Szép Juhász; Szökött színész és katona; Falusi lakodalom; Mátyás deák; Világismeret stb.). Fogadj Isten című művét Liszt a 10. rapszódiában dolgozta fel; Klapka-indulójára (1849) később Thaly Kálmán írt szöveget (Föl, jó vitézek a csatára). Dalainak 1869-ben válogatott kiadása jelent meg Poor Vilmos szerkesztésében. Párhuzamosan kezd foglalkozni a színművek fordításával. Tíz esztendő alatt közel hetven színdarabot és operaszöveget fordított le németből, olaszból és franciából.
Részt vett a szabadságharcban, Kápolnánál súlyos lábsérülést szerzett, amelyből sohasem gyógyult fel teljesen. 1849. áprilisában Komáromba helyezték hadnagyi rangban, ahol egyben a helyőrség zenekarának igazgatását is elvállalta. Klapka kapitulációja után menlevelet kapott és visszatért a színházhoz. Számos színdarabot írt, legsikerültebb a Két Sobri című népszínműve (1851). Erkel Bátori Mária, Hunyadi László és Bánk bán című operáinak ő írta a szövegkönyvét.
Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|
1966 |
Béres Ferenc - Öt évszázad magyar dalai
(Ferenc Béres - Hungarian Songs Of Five Centuries) |
Qualiton | LPX 1292 | LP |
1982 |
Himnusz - Szózat
(Hymnus - Szózat) |
Hungaroton | SLPX 19133 |
Saját LP / Újrakiadás CD-n: HCD 19133 (1994) |
1994 |
Himnusz - Szózat
(Hymnus - Szózat) |
Hungaroton | HCD 19133 |
Saját A Hungaroton SLPX 19133 (1982) újrakiadása |
2000 |
Zene szalagavatóra, ballagásra és évzáróra
(Music for prom and graduation) |
Hungaroton | HCD 19446 | |
2000 |
Béres Ferenc - Öt évszázad dalai
(Ferenc Béres - Hungarian Songs of Five Centuries) |
Hungaroton | HCD 18243 | |
2023 | Johannes Brahms: Hungarian Dances and the Hungarian Tradition | Naxos | 8.574424-25 | 2 CD |
Cím | Típus | Dátum |
---|---|---|
"Elmennék én katonának" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1843 |
"Elmennék én katonának" - Férfikarra | Férfikarra | 1843 |
"Ereszkedik le a felhő" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1848 |
"Ez a világ amilyen nagy" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1850 |
"Ezrivel terem a fán a meggy" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1844 |
"Juhász a hegy oldalán" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1843 |
"Juhász a hegy oldalán" - Férfikarra | Férfikarra | 1843 |
"Magyar leány az én rózsám" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1843 |
"Magyar leány az én rózsám" - Férfikarra | Férfikarra | 1843 |
"Mi füstölög ott a síkon távolba" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1843 |
"Mi füstölög ott a síkon távolba" - Férfikarra | Férfikarra | 1843 |
"Szerelmes vagyok én, megmondjam-e kibe?" | Férfikarra | 1847 |
"Szülőföldem szép határa" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1843 |
"Temetésre szól az ének" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1848 |
"Télen nyáron pusztán az én lakásom" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1847 |
"friss magyar nótával" | !meghatározása folyamatban | 0 |
"Édes szülőm, mi bánt engem" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1843 |
A fehérek kara | Férfikarra | 1842 |
A jegygyűrű | Színházi zene | 1846 |
A királyné és a kalandorok - Matrózdal | Férfikarra | 1845 |
A két Barcsay - Bordal | !meghatározása folyamatban | 1844 |
A kézműves | Színházi zene | 1847 |
A szép juhász | Színházi zene | 1850 |
A szép juhász - Énekhangra és zongorára | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1850 |
A szökött színész és katona | Színházi zene | 1845 |
A süvegem gyászfekete | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1851 |
A velencei nő - Csajkadal | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1842 |
Az áldozat - Kancsódal | Színházi zene | 1841 |
Az áldozat - Kancsódal | Férfikarra | 1841 |
Az ördög naplója - Románcz | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1842 |
Babámnak, Marcsámnak adom e violát | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1851 |
Beteg leány - Férfikarra | Férfikarra | 1846 |
Bokréta - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 |
Bordal - Férfikarra | Férfikarra | 0 |
Bordal - Férfikarra | Férfikarra | 1845 |
Bujdosó | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1850 |
Bölcsődal - Zongora | Szólóhangszerre | 1844 |
Búcsú dal - Zongorára | Szólóhangszerre | 1842 |
Csalogány búcsúja | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1850 |
Davoria - Férfikarra | Férfikarra | 0 |
Dunamelléki csárdások | !meghatározása folyamatban | 0 |
Egy névtelen induló - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 |
Egy nő ki az ablakon kiugrik | !meghatározása folyamatban | 1847 |
Ej! Haj! Félre te búbánat! | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1850 |
Falusi lakodalom | Színházi zene | 1845 |
Farsangi iskola | Színházi zene | 1844 |
Fidibusz | Színházi zene | 1850 |
Figaro leánya | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1844 |
Fogadj Isten - Zongorára | Szólóhangszerre | 1846 |
Földönfutó | Színházi zene | 1850 |
Gyászdal - Férfikarra | Férfikarra | 1844 |
Himnusz - Férfikarra és zenekarra | Kórusra és zenekarra | 1844 |
Hogyha körülölelem | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1850 |
Hontalan - Zongorára | Szólóhangszerre | 1840 |
Honvágy - Zongorára | Szólóhangszerre | 1844 |
Hozzá - Zongorára | Szólóhangszerre | 1842 |
Ines - Románc | !meghatározása folyamatban | 1845 |
Keserv és Viszontlátás - Zongorára | Szólóhangszerre | 0 |
Ki vagyok én, mi a nevem... | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1851 |
Kidőlt a fa mandulástól | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1850 |
Kis furulyám szomorúfűz ága... | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1850 |
Komáromi emlék - Zongorára | Szólóhangszerre | 0 |
Komáromi utóhangok (Klapka induló) - Zongorára | Szólóhangszerre | 1847 |
Kornéliához - Zongorára | Szólóhangszerre | 1847 |
Két Sobri | Színpadi mű | 1851 |
Két Sobri csárdás - Zongorára | Szólóhangszerre | 1851 |
Költő álma - Fuvolára | Szólóhangszerre | 0 |
Magyar dalvirágok | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1843 |
Magyar körtánc | !meghatározása folyamatban | 0 |
Magyarka frissel | !meghatározása folyamatban | 0 |
Mátyás diák | Színházi zene | 1844 |
Még egy tisztújítás | !meghatározása folyamatban | 1843 |
Mézeshetek - Zongorára | Szólóhangszerre | 1844 |
Ne menj rózsám a tarlóra | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1843 |
Négy huszár és gyermekharisnya - Huszárdal | Férfikarra | 1842 |
Népdal (Apám, anyám, barátom) | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1849 |
Országgyűlési nóta - Zongorára | Szólóhangszerre | 1844 |
Országgyűlési szózat | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1845 |
Pesti nóta - Zongorára | Szólóhangszerre | 1843 |
Párbaj mint istenítélet | Színházi zene | 1848 |
Párizsi szerencsevadászok - Kardal | Kórusmű | 1845 |
Párizsi szerencsevadászok mazurka - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 |
Pásztori hangok - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 |
Rákosi emlék - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 |
Részvét / Búbánat - Zongorára | Szólóhangszerre | 1843 |
Siralom, vigalom - Zongorára | Szólóhangszerre | 1841 |
Szent Dávid zsoltári - Orgonára | Szólóhangszerre | 1849 |
Szeretem is a kisbabákat | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1851 |
Szállnak a darvak | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 0 |
Szózat - Férfikarra | Férfikarra | 1839 |
Szózat - Férfikarra és zenekarra | Kórusra és zenekarra | 1843 |
Szüreti dal - Zongorára | Szólóhangszerre | 0 |
Sárosi visszhangok - Zongorára | Szólóhangszerre | 1847 |
Sírvirágok - Zongorára | Szólóhangszerre | 1844 |
Tiszaparti csárdások I-II. - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 |
Társalgó (Új társas táncz) - Zongorára | Szólóhangszerre | 1846 |
Téli dal - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 |
Vad rózsák - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 |
Vadászdal - Férfikarra | Férfikarra | 1839 |
Világismeret - Zenekar-kíséretes vegyeskarok | Kórusra és zenekarra | 1850 |
Viola, kék viola szál | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1851 |
Vándor álmai - Magyar nóta | Szólóhangszerre | 0 |
Víz hátán - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 |
Ábránd - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 |
Énekszó - Férfikarra | Férfikarra | 1843 |
Óh ne mondj engem rózsádnak | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1850 |
Örömhangok - Zongorára | Szólóhangszerre | 1845 |
Őszi dal - Zongorára | Szólóhangszerre | 1844 |