Banda Ede
cselló
1917. április 6., Budapest - 2004. június 23.
Muzsikusdinasztia sarja - Banda nevű cigánymuzsikusok már a 19. század első évtizedeinek magyar zenetörténetében is felbukkantak. Ő volt a második a Bandák közül, aki - hegedűs bátyja mintájára - a klasszikus muzsikus pályát választotta.
Zenei tehetsége, elsősorban legendás jó hallása igen korán megmutatkozott. Zongoratanulmányai közben, meglehetősen későn, tizenhárom évesen kezdett csellózni bátyja tanácsára. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 1934 és 1942 között tanult, tanárai voltak Kerpely Jenő, Schiffer Andor és Zsámboki Miklós. Weiner Leótól kamarazenét, zeneelméletet és analízist tanult, de meghatározó élményt jelentett számára Dohnányi Ernő művészete és Kodály Zoltán zenéje, pedagógusi kisugárzása is. 1940 és 1951 között a Székesfővárosi Zenekar első magángordonkásaként tevékenykedett, majd 1951-től az együttes fönállásának végéig a Tátrai-vonósnégyes tagja volt. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 1948-tól tanított gordonkát 1996-ig, 1982-től párhuzamosan a kamarazenei tanszéket is vezette.
Díjak:
1958 Kossuth-díj (Tátrai Vonósnégyes)
1969 Érdemes Művész
1973 Kiváló Művész
1979 Pro Urbe Budapest
1985 Bartók-Pásztory-díj
Muzsikusdinasztia sarja - Banda nevű cigánymuzsikusok már a 19. század első évtizedeinek magyar zenetörténetében is felbukkantak. Ő volt a második a Bandák közül, aki - hegedűs bátyja mintájára - a klasszikus muzsikus pályát választotta.
Zenei tehetsége, elsősorban legendás jó hallása igen korán megmutatkozott. Zongoratanulmányai közben, meglehetősen későn, tizenhárom évesen kezdett csellózni bátyja tanácsára. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 1934 és 1942 között tanult, tanárai voltak Kerpely Jenő, Schiffer Andor és Zsámboki Miklós. Weiner Leótól kamarazenét, zeneelméletet és analízist tanult, de meghatározó élményt jelentett számára Dohnányi Ernő művészete és Kodály Zoltán zenéje, pedagógusi kisugárzása is. 1940 és 1951 között a Székesfővárosi Zenekar első magángordonkásaként tevékenykedett, majd 1951-től az együttes fönállásának végéig a Tátrai-vonósnégyes tagja volt. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 1948-tól tanított gordonkát 1996-ig, 1982-től párhuzamosan a kamarazenei tanszéket is vezette.
Díjak:
1958 Kossuth-díj (Tátrai Vonósnégyes)
1969 Érdemes Művész
1973 Kiváló Művész
1979 Pro Urbe Budapest
1985 Bartók-Pásztory-díj