Kiállítás | Szabó Gábor életműve - hanglemezei tükrében

2024. szeptember 01. - október 27.
Rockmúzeum
1133 Budapest, Kárpát u. 23.

Időszakos kiállítás nyílik Szabó Gábor életműve - hanglemezei tükrében címmel a Rockmúzeumban. A kiállítás 2024. szeptember 1. és október 27-e között lesz megtekinthető. A kiállítás anyagát Bozsó János (Bozsó Gyűjtemény - Kecskemét), Libisch Károly zenekritikus (MJSZ, MJKT) és László András, a Rockmúzeum munkatársa állították össze.

Szabó Gábor tizennégy éves korában, a Voice of America rádióadásait hallgatva, a rádióadás által inspirálva kezdett girátozni, példaképe az amerikai Les Paul lett. Gitártudását főleg Budapest éjszakai bárjaiban fejlesztette. Az 1950-es évek elején Garay Attila zongorista és Búvári Tibor nagybőgős együttesében is szerepelt, 1954-ben Kovács Andor gitáros együttesének tagja lett, majd 1956-ban elkészítette első hanglemezfelvételeit a Magyar Rádióban.

Ugyanebben az évben az országot családjával elhagyva előbb Ausztriában, majd az Amerikai Egyesül Államok New Jersey-i menekülttáborában lelt menedékre. A táborban megismert Rávay Géza gitáros és Kabók Lajos nagybőgős társaságában Three Strings néven alakította meg első amerikai együttesét. Később a Norton légibázison dolgozott portásként, ahol közel féléves munkával elegendő pénzt gyűjtött össze ahhoz, hogy 1958-ban beiratkozhasson a bostoni Berklee School of Music zeneiskolába.

Gitárjátékában már ekkor, a zeneiskolai évei alatt fellelhető volt a magyar népzenei örökség, melyet countryzenei elemekkel egészített ki. Első komolyabb, szakmai munkája alkalmával Willis Conover javaslatára az International Youth Band nevű együttesbe került, melyet George Wein és Marshall Brown szervezett az 1958-as Newporti Dzsesszfesztiválon való fellépésre. Az együttesben olyan hírességekkel lépett fel, mint Duko Gojkovic, Eric Kelinschuster és Albert Mangelsdorff. Sok későbbi zenei kapcsolatát is a Berklee-n alapozta meg: itt ismerte meg Chick Coreát, Gary McFarland vibrafonost, valamint Charles Lloyd és Sadao Watanabe tenorszaxofonosokat. A bostoni évekből két iskolai nagylemez őrzi Szabó gitárjátékát, a városhoz kötődik Szabó magánéletének egyik fontos állomása is: Alicia Solari ír-olasz származású tanárnővel 1959. július 18-án házasodott össze.

1961-ben, tanulmányai befejezése után csatlakozott a Chico Hamilton's Quintethez, melyben együtt játszott többek között Charles Lloyddal, Chico Hamiltonnal és Albert Stinsonnal. Lloyd 1964 elején már saját útját járta, új együttesébe, a Charles Lloyd's Quintetbe meghívta Szabó Gábort is, aki azzal a feltétellel fogadta el a felkérést, hogy kapcsolatban marad előző együttesük vezetőjével, Hamiltonnal. 1964 végül meghozta a szakma széleskörű elismerését: a Down Beat című dzsesszlap kritikusi szavazásán a gitárosok összesített ranglistáján a nyolcadik lett, az Év Legjobb Gitárosa kategóriában viszont ugyanezek a kritikusok megosztott első helyezést ítéltek oda Szabó Gábornak és Zoller Attilának. 1965 júliusában a Gary McFarland's Quintet gitárosa lett, itt többek között Sadao Watanabevel, Gary McFarlanddel és Eddie Gomezzel hallhatta a nagyközönség, majd az év második felében sikeresen mutatkozott be New Yorkban első önálló koncertjén, megalakítva a Gabor Szabo's Quintettet.

Magyarországra 1956-os emigrálása után kétszer tért vissza, 1974-ben és 1978-ban. A két látogatás alatt többek között Deseő Csabával, Kovács Katival, Pege Aladárral, Kőszegi Imrével, Dely Istvánnal, Babos Gyulával és Lerch Istvánnal lépett fel. A Fővárosi Művelődési Házban 1981. december 15-ére tervezett koncertjére már nem kerülhetett sor, 1982. február 28-án hunyt el.