Talea Együttes
Zenekar, kórus, együttes
Alakulás éve
2000
E-mail
Telefon
+36 1 410 9414
+36 30 414 8958
+36 30 414 8958
További elérhetőség
Wittek Béla (művészeti vezető)
Budapest - 1157
Nyírpalota u. 111. 3.em/14.
Budapest - 1157
Nyírpalota u. 111. 3.em/14.
Az együttest olyan muzsikusok alakították, akik eddig más-más műfajban szerepeltek. Programjukon XVI-XVII. századi udvari zenét, Erdélyből származó moldvai és gyimesi dallamokat, valamint ehhez a zenei világhoz kapcsolódó középkori és reneszánsz táncokat szólaltatnak meg.
repertoár darabjaikat a Kájoni és Vietórisz Kódexből, a Lőcsei és Soproni Virginálkönyvből, a Jakob Paix-, Pierre Attaignant- és Heckel-lantkönyvből válogatták, valamint Moniot D'Arras, Philip Hainhofer, Tilman Susato, Albertus Dlugoraj, Guillaume Machaut, és ismeretlen szerzők művei.
Feldolgozásaikban az európai műzene magyar népzenével, a Közel-Kelet hagyományaival és a jazz-zel ötvöződik. Interpretációjuk lényege, hogy a csak lejegyzésben fennmaradt értékes dallamokat ma élő, virágzó zenei hagyományok szellemében keltik életre. Hogy a darabok életerejét maradéktalanul visszaadhassák, a kompozíciókat megszabadították az elmúlt évszázadok alatt rájuk rakódott harmonizáció terhétől. A többszólamú előadás helyett archaikus egyszólamú, heterofon előadásban, rögzített tonikával - "D"-ben játsszák.
Előadásaikra jellemző a különleges hangszerek találkozása, az ebből eredő változatos hangszerelés, a dallamok gazdag díszítettsége és az ütőhangszerek intenzív jelenléte. Variációk és rögtönzések segítségével próbálják feloldani a kompozíciók megszokott merevségét, zártságát, hogy az élő zenei nyelvekre (Közel-Kelet, jazz) jellemző nyitottságot és lebegést megvalósítsák.
Ideájuk, hogy ebben a túltechnicizált, mechanikus világban egy tisztán akusztikus, de a sokféle hatást szintetizáló, életörömmel teli zenei stílust alakítsanak ki, amelyben a hagyomány tisztelete kreativitással párosul.
repertoár darabjaikat a Kájoni és Vietórisz Kódexből, a Lőcsei és Soproni Virginálkönyvből, a Jakob Paix-, Pierre Attaignant- és Heckel-lantkönyvből válogatták, valamint Moniot D'Arras, Philip Hainhofer, Tilman Susato, Albertus Dlugoraj, Guillaume Machaut, és ismeretlen szerzők művei.
Feldolgozásaikban az európai műzene magyar népzenével, a Közel-Kelet hagyományaival és a jazz-zel ötvöződik. Interpretációjuk lényege, hogy a csak lejegyzésben fennmaradt értékes dallamokat ma élő, virágzó zenei hagyományok szellemében keltik életre. Hogy a darabok életerejét maradéktalanul visszaadhassák, a kompozíciókat megszabadították az elmúlt évszázadok alatt rájuk rakódott harmonizáció terhétől. A többszólamú előadás helyett archaikus egyszólamú, heterofon előadásban, rögzített tonikával - "D"-ben játsszák.
Előadásaikra jellemző a különleges hangszerek találkozása, az ebből eredő változatos hangszerelés, a dallamok gazdag díszítettsége és az ütőhangszerek intenzív jelenléte. Variációk és rögtönzések segítségével próbálják feloldani a kompozíciók megszokott merevségét, zártságát, hogy az élő zenei nyelvekre (Közel-Kelet, jazz) jellemző nyitottságot és lebegést megvalósítsák.
Ideájuk, hogy ebben a túltechnicizált, mechanikus világban egy tisztán akusztikus, de a sokféle hatást szintetizáló, életörömmel teli zenei stílust alakítsanak ki, amelyben a hagyomány tisztelete kreativitással párosul.