BMC HÁZ
OPUS JAZZ CLUB
ZENEI INFORMÁCIÓS KÖZPONT
BMC RECORDS
EÖTVÖS PÉTER ALAPÍTVÁNY
Művészek
Ez a BMC Művészadatbázisa, amely magyar, magyar származású vagy Magyarországon élő zeneművészekkel, illetve zenekarokkal, kórusokkal, együttesekkel és az általuk készített lemezekkel kapcsolatos információt tartalmaz.
Klasszikus kereső
Név
Album
Listák
Keres
Jazz kereső
-
Név
Album
Listák
Keres
Házy Erzsébet
Név: Házy Erzsébet
Születési hely: Pozsony
Születési dátum: 1929
Hangszer: ének - szoprán
 
1929. október 1. - 1982. november 24.

A II. világháború utáni évtizedek magyarországi operajátszásának kimagasló egyénisége, az ötvenes-hatvanas évek budapesti közönségének kedvence, Házy Erzsébet 1929-ben született Pozsonyban. Szülővárosában végezte elemi iskoláit, s anyanyelvi szinten magtanult magyarul, németül, szlovákul és csehül. A család az 1939-es áttelepítések során került Budapestre, ahol Házy Erzsébet először a Mária Terézia Gimnáziumban, majd a Nemzeti Zenede zongora szakán tanult. A Zenede ének tanszakán a kor neves pedagógusához, László Gézához került, aki rendkívül tehetségesnek tartotta, s már a negyvenes évek végén bemutatta a Magyar Állami Operaház akkori igazgatójának, Tóth Aladárnak. Házy Erzsébet 1950-ben alapító tagja lett a Magyar Rádió Énekkarának, majd egy évvel később, ösztöndíjasként az Operaházba került. 1952 márciusában, a Figaró házassága kis szerepében (Első lány) lépett először színpadra, majd néhány héttel később Verdi Álarcosbáljának Apródjaként. Az 1952/53-as évadtól folyamatosan főszerepeket énekelt, szinte minden este színpadon volt.
Az ötvenes-hatvanas években Házy Erzsébet egyaránt énekelt Mozart és Donizetti, valamint Verdi és Puccini operákban. Legendás Puccini-sorozata 1957 szeptemberében, a Bohémélettel kezdődött, amelyben Mimit alakította. Pályafutása talán legnagyobb sikerét az 1961 decemberében bemutatott Manon Lescaut címszerepében aratta. A premiert követő évben több mint negyven, telt házas Manon-előadást tartottak, ami szinte példátlan a dalszínház százhúsz éves történetében. Házy Erzsébet később, a hatvanas évek közepén a Pillangókisasszony címszerepében is remekelt, de Csajkovszkij Anyegin és Leoncavallo Bajazzók című operájában is elismerést szerzett.

Az operairodalom klasszikusai mellett Házy Erzsébet kortárs magyar zenedrámák főszerepeiben is bizonyította tehetségét: közreműködött Szokolay Sándor (Sámson, Vérnász, Hamlet); Mihály András (Együtt és egyedül), Ránki György (Az Ember tragédiája), illetve Petrovics Emil (Bűn és bűnhődés) operáinak ősbemutatóján. Más modern operák – pl. Menotti: A telefon, Orff: Az okos lány – fontos, technikailag és zeneileg is igencsak összetett szerepeit is rábízták. Operaházi munkája mellett rendszeresen szerepelt oratórium-előadásokon, de a könnyebb műfajoktól sem idegenkedett: a többi között Offenbach, ifj. Johann Strauss, Lehár Ferenc, Ábrahám Pál és Fényes Szabolcs operettjeit, dalait énekelte.

A kor magyar filmrendezői is szívesen foglalkoztatták, bár ilyen felkéréseknek csak ritkán tett eleget. 1954-ben a nagyhercegnőt alakított az Offenbach műve nyomán készült Gerolsteini kaland című filmben; 1958-ban egy titkon zenei pályára készülő, kisvárosi óvónőt játszott Gertler Viktor Felfelé a lejtőn című alkotásában és ugyancsak Gertler rendezésében, Házy Erzsébet főszereplésével mutatták be az És akkor a pasas… című filmet (1966).
Az 1960-as évek elejétől – a politikai enyhüléssel párhuzamosan – az Operaház vezető művészeinek alkalmanként lehetőségük nyílt külföldi vendégszereplésre. Házy Erzsébet az egykori szocialista országok operaházai (köztük a moszkvai Bolsoj) mellett nagy sikerrel vendégszerepelt a bécsi Staatsoperben, illetve különböző német társulatoknál.1965-ben Székely Mihály-emlékplakettel, később pedig Liszt-díjjal, Kossuth-díjjal, Érdemes Művész és Kiváló Művészi címmel tüntették ki.

A hetvenes évek közepén sikeres művészi pályája megtört: súlyos szakmai és magánéleti válságok sorozatával kellett szembenéznie. Élete utolsó éveiben énektechnikai problémákkal, memóriazavarokkal, alkohol-betegéggel és depresszióval is küzdött, majd 1982-ben egészségi állapota rohamosan rosszabbodott, és november 24-én, ötvenhárom éves korában elhunyt. Hangját rádió-, televízió- és lemezfelvételek tucatjai őrizték meg az utókor számára. Az Erkel Színház előcsarnokában felállított ravatalánál több ezren vettek végső búcsút tőle.
Kiadványaink
Projektek
Hírek
További hírek
A II. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny gálahangversenye
Zeneakadémia
Női zeneszerzők dalai - A Zeneakadémia énekes hallgatóinak estje
FSZEK Zenei gyűjtemény
Stockhausen90 | Nemzetközi Mesterkurzus Záró Koncertje
Koncertterem
Lemezajánló
További lemezek