1919. április 4., Békéscsaba - 1989. december 27., München
Az Operaházban 1944-ben debütált Mirabella szerepében (Johann Strauss: A cigánybáró). Egészen kis szerepektől kezdve hangfaja minden jelentős szerepét nagy sikerrel énekelte: Orfeusz, Carmen, Márfa (Hovanscsina), Koncsakovna (Igor herceg), Olga (Anyegin), Örzse (Háry János), Háziasszony (Székely fonó), Azucena (A trubadúr) és Ulrica (Az álarcosbál).
A koncertpódiumon ugyanolyan otthonosan mozgott, mint az operaszínpadon, így rövid idő alatt állandó szereplője lett a hazai oratórium- és dalesteknek. Nagy repertoárjából talán Verdi Requiemjét, valamint Bach miséit, oratóriumait és kantátáit emelhetjük ki.
Énekelt Otto Klemperer, Francesco Molinari-Pradelli és Lamberto Gardelli vezényletével, valamint Giuseppe di Stefano budapesti vendégszereplésén Ulricát alakította Verdi Az álarcosbál című operájában.
1962-ben az akkori Német Szövetségi Köztársaságban telepedett le, de ott nem kapott tehetségéhez méltó feladatokat, így sajnálatosan rövid pálya után, hangja teljében hamarosan visszavonult az énekléstől.
Az egyik legszebb, érzékien sötét színű hang birtokosa volt, amelyhez páratlan muzikalitás és stílusérzék társult.
Díjak, kitüntetések:
1957 Kossuth-díj
|