Földes Imre
zenetörténész
1934. március 8. (Budapest) - 2026. április 25. (Budapest)
Zenetörténész és zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára.
Földes Imre a Goldmark Zeneiskolában, Berczel Veránál kezdett el zongorázni 1943-ban. Ezt követően 1949 és 1955 között Szelényi Istvánnál és C. Nagy Bélánál tanult zeneszerzést a budapesti Zenei Gimnázium és Zeneművészeti Szakiskolában. 1955-től 1960-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán Viski Jánosnál tanult, majd az ő halálát követően diplomamunkáját Farkas Ferenc vezetésével készítette el, zeneszerzői diplomáját 1962-ben vehette át.
Már tanulmányai alatt is rendszeresen tartott zenetörténeti, zeneelméleti órákat. Budapesten és Gödöllőn a Jeunesses Musicales szervezésében táborokat vezetett. 1960-tól 1974-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola zenetörténet tanára volt, valamint megalapította a Momento kórust. 1961-től 1966-ig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában tanított (zenetörténet, zeneirodalom, zeneelmélet, szolfézs).
1966-tól 2003-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tanárképző Intézetének zenetörténet-, szolfézs- és zeneelmélet-tanára. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (ma Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) 1971-től főiskolai tanár, 1997-től pedig habilitált egyetemi tanár (zenetörténet, szolfézs, zeneelmélet) volt.
1967 és 1997 között az Országos Közművelődési Központ (volt Népművelési Intézet) Karnagyi Továbbképzőjén stílustörténetet és zenetörténetet tanított. 1960-tól a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (Budapesti Ismeretterjesztő Társulat) József Attila Szabadegyetemén 59 évfolyamon át tartott előadássorozatokat. Még nyugdíjba vonulása után is zenetörténeti, zeneelméleti előadásokat adott, továbbképzéseket vezetett muzsikusoknak; előadásokat, előadássorozatokat tartott a zenehallgató nagyközönségnek Budapesten és vidéken. Külföldi előadásainak színhelyei: Prága, Olomouc (Csehország), Weimar (Németország), Firenze, Latina, Nápoly (Olaszország), León (Spanyolország), Bratislava/Pozsony (Szlovákia), Lendava/Lendva (Szlovénia), Cheshire (USA), London (Egyesült Királyság). Zenei ismeretterjesztő kurzusokat vezetett fiatalok számára a Budapesti Filharmónia, majd a Jeunesses Musical égisze alatt - többek között - 10 évig Gödöllőn. Előadássorozatai a Magyar Rádióban "Mindenki zeneiskolája" (1976-1981), "Zenetörténet mindenkinek" (1996-2001), továbbá - Lázár Eszterrel közösen - "Magyar zeneművek" címmel (1972-1977) voltak hallhatóak. Számos előadást tartott a Kroó György szerkesztette "A hét zeneműve" című sorozat keretében.
Tagja volt a következő szervezeteknek: Bárdos Lajos Társaság, FÉSZEK Művészklub, Liszt Ferenc Társaság, Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, Magyar Gustav Mahler Társaság, Magyar Haydn Társaság, Magyar Kodály Társaság, Magyar Újságírók Országos Szövetsége, TIT (Budapesti Ismeretterjesztő Társulat), Zenetudományi és Zenekritikai Társaság. Tiszteletbeli Választmányi tagja volt a Zenetanárok Társaságának (ZETA), tiszteletbeli alelnöke pedig a Fészek Művészklubnak. 2019-ig tagja volt a Kodály Zoltán zeneszerző, zenetudós, zenekritikusi ösztöndíj-bizottságnak. 1992-ben az Ifjú Zenebarátok (Jeunesses Musicales) Magyarországi Szervezete tiszteletbeli tagjává választották.
2018-tól a ZETA tiszteletbeli választmányi tagja lett. Előadássorozataiért két ízben nyerte el a Magyar Rádió nívódíját. 1998-ban a Magyar Rádió "Az új magyar hangjáték 1997" zsűrije a "magas színvonalú rádiós zenei ismeretterjesztő és oktató" munkájáért különdíjban részesítette. 2023-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Zenei Alkotóművészeti Osztályának tagja lett.
Hosszan tartó betegség után, életének 92. évében hunyt el 2026. április 25-én.
Publikációk:
- 1969. Harmincasok - beszélgetések magyar zeneszerzőkkel (Bozay Attila, Durkó Zsolt, Kocsár Miklós, Kurtág György, Láng István, Lendvay Kamilló, Papp Lajos, Petrovics Emil, Soproni József, Szokolay Sándor. A zeneszerzők életrajzi adataival, főbb műveik jegyzékével, a magyar és külföldi hangverseny- és rádióbemutatók időpontjaival, a művek kiadásának, lemezfelvételeinek jegyzékével kiegészítve, Zeneműkiadó 1969)
- 1970-1973. Hangrendszerek és hangsorok századunk zenéjében - tanulmány-sorozat: I. Pentatónia, II. Infrapentatónia, III. Ultrapentatónia, IV. Diatónia, V. Infradiatónia, VI. Ultradiatónia, VII. Dodekatónia, VIII. Infradodekatónia, IX. Túl a dodekatónián, X. Hangsorok egymás alatt, XI. Ötfokúság, hétfokúság, tizenkétfokúság ("Az ének-zene tanítása" 1970/l-1973/1)
- 1976. (további kiadások: 1980, 1989) "Johann Sebastian Bach élete és művei" (Tankönyvkiadó)
- 1977. A Bárdos Lajos 75. születésnapja alkalmából - 1974-ben - megrendezett zenetudományi kongresszuson elhangzott A Dies irae...dallam c. előadása tanulmány formában a Zeneelmélet, stíluselemzés c. kötetben került kinyomtatásra (Zeneműkiadó).
- Huszonöt éve tanítok zenetörténetet című - 1985-ben, Firenzében megtartott - előadása megjelent magyar, angol, olasz és portugál nyelven.
- 1996 októberében a Fészek Művészklubban 11 magyar zeneszerzővel "Metszet" címmel folytatott beszélgetéseket. Ezek közül 9 a PARLANDO c. folyóiratban jelent meg: Sáry László (1998/4), Tihanyi László (1999/1-2), Dukay Barnabás (2000/1), Olsvay Endre (2000/5), Faragó Béla (2001/5), Vajda János (2002/6), Sári József (2003/7), Serei Zsolt, Orbán György.
- Egyéb tanulmányok, írások, kritikák, beszámolók a "Miért szép századunk zenéje?" (Gondolat, 1974), "A hét zeneműve" (Zeneműkiadó) kötetekben és folyóiratok (elsősorban a Muzsika és a Parlando) hasábjain láttak napvilágot.
Tudományos igényű előadások:
- Der Leiermann (Budapest, 2004)
- A zenei hangok dinamikus rendszere (Budapest, 2005)
Kitüntetések:
1974 - A szocialista kultúráért
1974 - A Magyar Rádió nívódíja
1975 - SZOT-Művészeti-Díj
1976 - A Magyar Rádió nívódíja
1976 - Az oktatásügy kiváló dolgozója
1977 - A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának Szabolcsi-Díja
1986 - Erkel Ferenc-Díj
1995 - Az Alkotóművészek Országos Egyesülete Zenei Tagozatának "Nagydíj"-a
1998 - A Magyar Rádió különdíja
2004 - A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (visszaadta 2016. augusztus 26-án)
2010 - Moholy-Nagy-Díj
2011 - Artisjus-díj
2016 - Prima-díj
2025 - Vastoll-díj
Zenetörténész és zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára.
Földes Imre a Goldmark Zeneiskolában, Berczel Veránál kezdett el zongorázni 1943-ban. Ezt követően 1949 és 1955 között Szelényi Istvánnál és C. Nagy Bélánál tanult zeneszerzést a budapesti Zenei Gimnázium és Zeneművészeti Szakiskolában. 1955-től 1960-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán Viski Jánosnál tanult, majd az ő halálát követően diplomamunkáját Farkas Ferenc vezetésével készítette el, zeneszerzői diplomáját 1962-ben vehette át.
Már tanulmányai alatt is rendszeresen tartott zenetörténeti, zeneelméleti órákat. Budapesten és Gödöllőn a Jeunesses Musicales szervezésében táborokat vezetett. 1960-tól 1974-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola zenetörténet tanára volt, valamint megalapította a Momento kórust. 1961-től 1966-ig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában tanított (zenetörténet, zeneirodalom, zeneelmélet, szolfézs).
1966-tól 2003-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tanárképző Intézetének zenetörténet-, szolfézs- és zeneelmélet-tanára. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (ma Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) 1971-től főiskolai tanár, 1997-től pedig habilitált egyetemi tanár (zenetörténet, szolfézs, zeneelmélet) volt.
1967 és 1997 között az Országos Közművelődési Központ (volt Népművelési Intézet) Karnagyi Továbbképzőjén stílustörténetet és zenetörténetet tanított. 1960-tól a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (Budapesti Ismeretterjesztő Társulat) József Attila Szabadegyetemén 59 évfolyamon át tartott előadássorozatokat. Még nyugdíjba vonulása után is zenetörténeti, zeneelméleti előadásokat adott, továbbképzéseket vezetett muzsikusoknak; előadásokat, előadássorozatokat tartott a zenehallgató nagyközönségnek Budapesten és vidéken. Külföldi előadásainak színhelyei: Prága, Olomouc (Csehország), Weimar (Németország), Firenze, Latina, Nápoly (Olaszország), León (Spanyolország), Bratislava/Pozsony (Szlovákia), Lendava/Lendva (Szlovénia), Cheshire (USA), London (Egyesült Királyság). Zenei ismeretterjesztő kurzusokat vezetett fiatalok számára a Budapesti Filharmónia, majd a Jeunesses Musical égisze alatt - többek között - 10 évig Gödöllőn. Előadássorozatai a Magyar Rádióban "Mindenki zeneiskolája" (1976-1981), "Zenetörténet mindenkinek" (1996-2001), továbbá - Lázár Eszterrel közösen - "Magyar zeneművek" címmel (1972-1977) voltak hallhatóak. Számos előadást tartott a Kroó György szerkesztette "A hét zeneműve" című sorozat keretében.
Tagja volt a következő szervezeteknek: Bárdos Lajos Társaság, FÉSZEK Művészklub, Liszt Ferenc Társaság, Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, Magyar Gustav Mahler Társaság, Magyar Haydn Társaság, Magyar Kodály Társaság, Magyar Újságírók Országos Szövetsége, TIT (Budapesti Ismeretterjesztő Társulat), Zenetudományi és Zenekritikai Társaság. Tiszteletbeli Választmányi tagja volt a Zenetanárok Társaságának (ZETA), tiszteletbeli alelnöke pedig a Fészek Művészklubnak. 2019-ig tagja volt a Kodály Zoltán zeneszerző, zenetudós, zenekritikusi ösztöndíj-bizottságnak. 1992-ben az Ifjú Zenebarátok (Jeunesses Musicales) Magyarországi Szervezete tiszteletbeli tagjává választották.
2018-tól a ZETA tiszteletbeli választmányi tagja lett. Előadássorozataiért két ízben nyerte el a Magyar Rádió nívódíját. 1998-ban a Magyar Rádió "Az új magyar hangjáték 1997" zsűrije a "magas színvonalú rádiós zenei ismeretterjesztő és oktató" munkájáért különdíjban részesítette. 2023-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Zenei Alkotóművészeti Osztályának tagja lett.
Hosszan tartó betegség után, életének 92. évében hunyt el 2026. április 25-én.
Publikációk:
- 1969. Harmincasok - beszélgetések magyar zeneszerzőkkel (Bozay Attila, Durkó Zsolt, Kocsár Miklós, Kurtág György, Láng István, Lendvay Kamilló, Papp Lajos, Petrovics Emil, Soproni József, Szokolay Sándor. A zeneszerzők életrajzi adataival, főbb műveik jegyzékével, a magyar és külföldi hangverseny- és rádióbemutatók időpontjaival, a művek kiadásának, lemezfelvételeinek jegyzékével kiegészítve, Zeneműkiadó 1969)
- 1970-1973. Hangrendszerek és hangsorok századunk zenéjében - tanulmány-sorozat: I. Pentatónia, II. Infrapentatónia, III. Ultrapentatónia, IV. Diatónia, V. Infradiatónia, VI. Ultradiatónia, VII. Dodekatónia, VIII. Infradodekatónia, IX. Túl a dodekatónián, X. Hangsorok egymás alatt, XI. Ötfokúság, hétfokúság, tizenkétfokúság ("Az ének-zene tanítása" 1970/l-1973/1)
- 1976. (további kiadások: 1980, 1989) "Johann Sebastian Bach élete és művei" (Tankönyvkiadó)
- 1977. A Bárdos Lajos 75. születésnapja alkalmából - 1974-ben - megrendezett zenetudományi kongresszuson elhangzott A Dies irae...dallam c. előadása tanulmány formában a Zeneelmélet, stíluselemzés c. kötetben került kinyomtatásra (Zeneműkiadó).
- Huszonöt éve tanítok zenetörténetet című - 1985-ben, Firenzében megtartott - előadása megjelent magyar, angol, olasz és portugál nyelven.
- 1996 októberében a Fészek Művészklubban 11 magyar zeneszerzővel "Metszet" címmel folytatott beszélgetéseket. Ezek közül 9 a PARLANDO c. folyóiratban jelent meg: Sáry László (1998/4), Tihanyi László (1999/1-2), Dukay Barnabás (2000/1), Olsvay Endre (2000/5), Faragó Béla (2001/5), Vajda János (2002/6), Sári József (2003/7), Serei Zsolt, Orbán György.
- Egyéb tanulmányok, írások, kritikák, beszámolók a "Miért szép századunk zenéje?" (Gondolat, 1974), "A hét zeneműve" (Zeneműkiadó) kötetekben és folyóiratok (elsősorban a Muzsika és a Parlando) hasábjain láttak napvilágot.
Tudományos igényű előadások:
- Der Leiermann (Budapest, 2004)
- A zenei hangok dinamikus rendszere (Budapest, 2005)
Kitüntetések:
1974 - A szocialista kultúráért
1974 - A Magyar Rádió nívódíja
1975 - SZOT-Művészeti-Díj
1976 - A Magyar Rádió nívódíja
1976 - Az oktatásügy kiváló dolgozója
1977 - A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának Szabolcsi-Díja
1986 - Erkel Ferenc-Díj
1995 - Az Alkotóművészek Országos Egyesülete Zenei Tagozatának "Nagydíj"-a
1998 - A Magyar Rádió különdíja
2004 - A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (visszaadta 2016. augusztus 26-án)
2010 - Moholy-Nagy-Díj
2011 - Artisjus-díj
2016 - Prima-díj
2025 - Vastoll-díj