Márta István
Zeneszerző
Születési hely
Budapest
Születési dátum
1952
1952. jún. 14. Budapest), zeneszerző, az Új Színház igazgatója.
Általános iskolai tanulmányait 1958 és 1966 között a Lórántffy Zsuzsanna Zenei Általános Iskolában végezte, majd 1966 és 1970 között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola diákja lett. 1970�ben nyert felvételt a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakára, ahol Sugár Rezső tanítványaként 1975-ben szerezte meg művész-tanári diplomáját. 1976-ban zeneszerzői kurzuson vett részt Witold Loutosławski vezetésével.
1973-ban népzenei gyűjtőútra indult Moldvába (Románia) a csángó magyarokhoz. 1972 és 1984 között több ifjúsági szervezet vezetőjeként koncerteket és előadásokat szervez (Fiatal Művészek Klubja Zenei Szekció, Fiatal Zeneszerzők Csoportja). 1980-tól önálló szerzői estekkel jelentkezett (Korunk Zenéje, MTV Vigadó Est, Varsói Ősz), valamint hangszeres közreműködőként és zeneszerzőként tagja a 180-as csoportnak, illetve a historikus zenét játszó Mandel Quartetnek (csembaló, ütőhangszerek). A Quartettel több alkalommal turnézott az Egyesült Államokban, Mexikóban, Brazíliában, Izraelben és Európa számos országában.
1985-től zenei-színházi akcióknak, happeningeknek a szervezője (Plánum, Randevú című kortárs zenei fesztiválok, Mozart-estek a Várszínházban). 1989-től a Völgyfutár című újság főszerkesztője, valamint a Kapolcsi Napok - Művészetek Völgye multikulturális fesztivál igazgatója és művészeti vezetője. Az 1988 és 1990 között a Veszprémi Petőfi Színház, 1990-től 1992-ig a Nemzeti Színház, 1994 és 1996 között az Új Színház zenei vezetője, ez utóbbinak 1998-tól igazgatója, és rendezője is. 2002-től 2003-ig a Magyar Fesztivál Szövetség elnökségi tagja, 2003-tól a szervezet elnöke.
Művei között több balettzenét, musicalt, kamaraoperát is találunk. 1976 óta több mint háromszáz film-, valamint színpadi zenét komponált többek között Asher Tamás, Szikora János, Ács János, Csiszár Imre, Jancsó Miklós, Jeles András, András Ferenc, Taub János és más rendezők számára. Főbb művei: Szöveg és zene � zenés színházi előadás Beckett rádiójátéka nyomán (1979), Karácsony Napja � 24. lecke � kamaraegyüttesre (1980), Szíveink � requiem töredék (1983), Munkásoperett � musical (1985), Babaházi történet � zene ütőhangszerekre (1985), �per quattro tromboni� - négy harsonára (1986), Sóhaj � vonósnégyes a Kronos Quartet megrendelésére (1989), Az Üvegfúvó álma � vonósnégyes (1990-1998), Wyx-ciklus - hangszalagra (1983-1997), Scrabbles-music � kamarazenekarra (1995), Liliomfi � zenés játék (1997). Műveiből több hanglemezfelvétel készült.
Munkásságának elismeréseként 1979-ben a Magyar Televízió nívódíját, 1982-ben a Magyar Rádió közönségdíját, 1982-ben és 1987-ben Tribune International des Compositeurs díjat (Párizs), 1987-ben Erkel-díjat, 1998-ban a Színházi kritikusok különdíját (a Peer Gynt zenéért), 1994-ben Podmaniczky-díjat és Déri János-díjat kapott. 1997-ben elnyerte a Veszprém Megyéért Érdemrendet, 1998-ban Köztársasági Elnöki Aranyérmet, 2000-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést, 2001-ben a Pro Regio díjat, 2002-ben pedig a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjét (polgári tagozat).
Márta István Kapolcs díszpolgára.
Forrás: Britannica Hungarica - készült a BMC közreműködésével
Általános iskolai tanulmányait 1958 és 1966 között a Lórántffy Zsuzsanna Zenei Általános Iskolában végezte, majd 1966 és 1970 között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola diákja lett. 1970�ben nyert felvételt a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakára, ahol Sugár Rezső tanítványaként 1975-ben szerezte meg művész-tanári diplomáját. 1976-ban zeneszerzői kurzuson vett részt Witold Loutosławski vezetésével.
1973-ban népzenei gyűjtőútra indult Moldvába (Románia) a csángó magyarokhoz. 1972 és 1984 között több ifjúsági szervezet vezetőjeként koncerteket és előadásokat szervez (Fiatal Művészek Klubja Zenei Szekció, Fiatal Zeneszerzők Csoportja). 1980-tól önálló szerzői estekkel jelentkezett (Korunk Zenéje, MTV Vigadó Est, Varsói Ősz), valamint hangszeres közreműködőként és zeneszerzőként tagja a 180-as csoportnak, illetve a historikus zenét játszó Mandel Quartetnek (csembaló, ütőhangszerek). A Quartettel több alkalommal turnézott az Egyesült Államokban, Mexikóban, Brazíliában, Izraelben és Európa számos országában.
1985-től zenei-színházi akcióknak, happeningeknek a szervezője (Plánum, Randevú című kortárs zenei fesztiválok, Mozart-estek a Várszínházban). 1989-től a Völgyfutár című újság főszerkesztője, valamint a Kapolcsi Napok - Művészetek Völgye multikulturális fesztivál igazgatója és művészeti vezetője. Az 1988 és 1990 között a Veszprémi Petőfi Színház, 1990-től 1992-ig a Nemzeti Színház, 1994 és 1996 között az Új Színház zenei vezetője, ez utóbbinak 1998-tól igazgatója, és rendezője is. 2002-től 2003-ig a Magyar Fesztivál Szövetség elnökségi tagja, 2003-tól a szervezet elnöke.
Művei között több balettzenét, musicalt, kamaraoperát is találunk. 1976 óta több mint háromszáz film-, valamint színpadi zenét komponált többek között Asher Tamás, Szikora János, Ács János, Csiszár Imre, Jancsó Miklós, Jeles András, András Ferenc, Taub János és más rendezők számára. Főbb művei: Szöveg és zene � zenés színházi előadás Beckett rádiójátéka nyomán (1979), Karácsony Napja � 24. lecke � kamaraegyüttesre (1980), Szíveink � requiem töredék (1983), Munkásoperett � musical (1985), Babaházi történet � zene ütőhangszerekre (1985), �per quattro tromboni� - négy harsonára (1986), Sóhaj � vonósnégyes a Kronos Quartet megrendelésére (1989), Az Üvegfúvó álma � vonósnégyes (1990-1998), Wyx-ciklus - hangszalagra (1983-1997), Scrabbles-music � kamarazenekarra (1995), Liliomfi � zenés játék (1997). Műveiből több hanglemezfelvétel készült.
Munkásságának elismeréseként 1979-ben a Magyar Televízió nívódíját, 1982-ben a Magyar Rádió közönségdíját, 1982-ben és 1987-ben Tribune International des Compositeurs díjat (Párizs), 1987-ben Erkel-díjat, 1998-ban a Színházi kritikusok különdíját (a Peer Gynt zenéért), 1994-ben Podmaniczky-díjat és Déri János-díjat kapott. 1997-ben elnyerte a Veszprém Megyéért Érdemrendet, 1998-ban Köztársasági Elnöki Aranyérmet, 2000-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést, 2001-ben a Pro Regio díjat, 2002-ben pedig a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjét (polgári tagozat).
Márta István Kapolcs díszpolgára.
Forrás: Britannica Hungarica - készült a BMC közreműködésével
| Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| 1985 |
Márta István: Szíveink
(Hearts) |
Hungaroton | SLPX 12563 |
Saját |
| 1987 | Amadinda | Hungaroton | SLPD 12800 | LP / Újrakiadás CD-n: HCD 12855 (1994) |
| 1994 | Amadinda | Hungaroton | HCD 12855 | A Hungaroton SLPD 12800 (1987) újrakiadása |
| 1998 |
Márta István: Sound in Sound out - Kapolcs Riadó
(István Márta: Kapolcs Alarm) |
Hungaroton | HCD 31829 | |
| 1999 |
Márta István művei
(Works) |
Hungaroton | HCD 31580 |