Csermák Antal
Zeneszerző
Születési hely
Születési dátum
1774
1774 k. - 1822. október 25., Veszprém
Születésének helye nem ismert, cseh vagy morva származásúnak tartják, de azt is állították róla, hoy Illésházy István gróf trencséni fősipán törvénytelen fia. Egyes életrajzi források szerint 1790 körül Bécsben dolgozott hegedűtanárként, 1795-ben a pest-budai magyar nemzeti színtársulat első hegedűse lett. A társulatnak kottát másolt, színpadi kísérőzenét írt és hangversenyt is rendezett a színházban. A következő évben megvált a színháztól, és ezután egy-egy vendégszerető nemesi kúrián él hosszabb-rövidebb ideig. Megfordult Gödöllőn Grassalkovich hercegnél, ahol Biharit hallgatta nagy lelkesedéssel. 1809-ben Versegen, majd Budakeszin élt. Bebarangolta az egész országot, a módosabb polgári házaktól a vidéki nemesi kastélyokig vitte el az akkoriban még politikai tartalmat is hordozó verbunkost. Az 1810-ben vonószenekarra komponált Hat magyar táncot gróf Festetics Györgynek, kora jelentékeny tudomány- és művészetpártoló főurának ajánlotta a szerző.
A következő években ivásra adta a fejét, és elméje lassan elborult. 1818-tól Veszprémben élt, ahol Ruzsitska Ignác néhány táncot lejegyzett tőle, illetve ezeket később nyomtatott formában ki is adta. Az 1820-as években még hegedűlt Pápán és Edelényben gróf Dessewffy Ferncnél. Csermák Antal a maga idejében csekély visszhangot keltett; elfeledve, nyomorban halt meg Veszprémben 1822-ben.
Csermák Antal Bihari Jánossal és Lavotta Jánossal a verbunkos zene legjelentősebb képviselője. Külön érdeme, hogy megkísérelte a népi alapú muzsikát a kamaramuzsikálás és a programzene rangjára emelni. Úttörőnek számított abban a törekvésében, hogy az Európában bevett műzenei formába ültesse át a verbunkos muzsikát.
Születésének helye nem ismert, cseh vagy morva származásúnak tartják, de azt is állították róla, hoy Illésházy István gróf trencséni fősipán törvénytelen fia. Egyes életrajzi források szerint 1790 körül Bécsben dolgozott hegedűtanárként, 1795-ben a pest-budai magyar nemzeti színtársulat első hegedűse lett. A társulatnak kottát másolt, színpadi kísérőzenét írt és hangversenyt is rendezett a színházban. A következő évben megvált a színháztól, és ezután egy-egy vendégszerető nemesi kúrián él hosszabb-rövidebb ideig. Megfordult Gödöllőn Grassalkovich hercegnél, ahol Biharit hallgatta nagy lelkesedéssel. 1809-ben Versegen, majd Budakeszin élt. Bebarangolta az egész országot, a módosabb polgári házaktól a vidéki nemesi kastélyokig vitte el az akkoriban még politikai tartalmat is hordozó verbunkost. Az 1810-ben vonószenekarra komponált Hat magyar táncot gróf Festetics Györgynek, kora jelentékeny tudomány- és művészetpártoló főurának ajánlotta a szerző.
A következő években ivásra adta a fejét, és elméje lassan elborult. 1818-tól Veszprémben élt, ahol Ruzsitska Ignác néhány táncot lejegyzett tőle, illetve ezeket később nyomtatott formában ki is adta. Az 1820-as években még hegedűlt Pápán és Edelényben gróf Dessewffy Ferncnél. Csermák Antal a maga idejében csekély visszhangot keltett; elfeledve, nyomorban halt meg Veszprémben 1822-ben.
Csermák Antal Bihari Jánossal és Lavotta Jánossal a verbunkos zene legjelentősebb képviselője. Külön érdeme, hogy megkísérelte a népi alapú muzsikát a kamaramuzsikálás és a programzene rangjára emelni. Úttörőnek számított abban a törekvésében, hogy az Európában bevett műzenei formába ültesse át a verbunkos muzsikát.
| Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| 1994 | Hungarian Orchestra Music | Capriccio | C10528 | |
| 1995 |
A magyar nemzet öröme - Zene a XVIII-XIX. századból
(Joy of the Hungarian Nation - Music from the 18th-19th centuries) |
Hungaroton | HCD 31459 |
| Cím | Típus | Dátum |
|---|---|---|
| Az intézett veszedelem vagy a Haza szeretete | Kamarazene | 1809 |