Takács Tamara
ének - mezzoszoprán, ének - alt
Születési hely
Kaposvár
Születési dátum
1950
A pécsi Zeneművészeti Főiskolán Balla Mária, a Zeneakadémián Réti József és Révhegyi Ferencné tanítványa volt. 1978-tól a Magyar Állami Operaház magánénekese, közel húsz szerep megjelenítője. A Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Hungaroton számos felvételt készített vele. Oratórium- és dalénekesként is közismert mûvésznő, rendszeresen fellép a nemzetközi pódiumokon. Hanglemezeket készített Lamberto Gardelli, Giuseppe Patané, Joó Arpád és Eve Queler irányítása alatt.
Telt, különlegesen szép hangja, kulturált éneklés módja, árnyalt, kidolgozott, színészi játéka és vonzó színpadi megjelenése révén az Operaház társulatának vezető énekesnői közé tartozik. Izzó drámai szerepformálása különösen Verdi szenvedélyes mezzo-hősnőinek életre keltésében érvényesül.
Külföldi vendégszereplései közül az egyik legfontosabb volt Vivaldi Griseldájának londoni bemutatója, ahol a címszerepet énekelte. Az 1991/92-es évadban Azucenát alakította a koblenzi operaházban, ahol állandó vendégként szerepelt; valamint a Kékszakállú Juditját énekelte a Magyar Állami Operaház Covent Garden-beli turnéján. Szerepelt szerte Európában, együtt dolgozott olyan karmesterekkel, mint például Lovro von Matacic, Ferencsik János, Doráti Antal és Jurij Szimonov.
Telt, különlegesen szép hangja, kulturált éneklés módja, árnyalt, kidolgozott, színészi játéka és vonzó színpadi megjelenése révén az Operaház társulatának vezető énekesnői közé tartozik. Izzó drámai szerepformálása különösen Verdi szenvedélyes mezzo-hősnőinek életre keltésében érvényesül.
Külföldi vendégszereplései közül az egyik legfontosabb volt Vivaldi Griseldájának londoni bemutatója, ahol a címszerepet énekelte. Az 1991/92-es évadban Azucenát alakította a koblenzi operaházban, ahol állandó vendégként szerepelt; valamint a Kékszakállú Juditját énekelte a Magyar Állami Operaház Covent Garden-beli turnéján. Szerepelt szerte Európában, együtt dolgozott olyan karmesterekkel, mint például Lovro von Matacic, Ferencsik János, Doráti Antal és Jurij Szimonov.