Sólyom-Nagy Sándor
ének - bariton
Születési hely
Siklós
Születési dátum
1941
1941. december 21. Siklós
Kiváló operaénekes (bariton). Szép, egységes színezetű hanganyag, kiművelt énektechnika, muzikalitás, kiváló színészi készség és szuggesztív előadásmód jellemzi alakításait. Elsősorban a drámai szerepek állnak hozzá közel.
1960-tól a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult, Maleczky Oszkár és Kutrucz Éva növendékeként 1966-ban szerzett operaénekesi és művésztanári diplomát. Ugyanebben az évben debütált a Magyar Állami Operaházban Scarpiaként Puccini Tosca című művében. Azóta a színház egyik vezető hősbaritonja, összesen 86 szerepben lépett színpadra, több mint 50 főszerepben bizonyította kivételes adottságait, elsősorban Verdi operákban aratott nagy sikereket.
Több rangos nemzetközi versenyen díjat nyert. Gyakran fellépett oratórium- és dalénekesként, valamint közreműködött számos kortárs szerző művének bemutatóján. Rendszeresen vendégszerepel külföldön: a bécsi és a müncheni Staatsoperben, Belgiumban, Hollandiában, Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban, valamint Japánban. Állandó vendégművésze a Bayreuth-i Ünnepi Játékoknak.
Főbb szerepei: Rigoletto (Verdi); Falstaff (Verdi); Nabucco (Verdi); Jago (Verdi: Otello); Amonasro (Verdi: Aida); Escamillo (Bizet: Carmen); Hans Sachs (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok); Wotan (Wagner: A Rajna kincse); Almaviva gróf (Mozart: Figaro házassága); Guglielmo (Mozart: Cosí fan tutte); Papageno (Mozart: Varázsfuvola); Scarpia (Puccini: Tosca); Tonio (Leoncavallo: Bajazzók); Amfortas (Wagner: Parsifal).
Sólyom-Nagy Sándor 1986 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. 1998-ban jelent meg önéletrajzi könyve Gyökerek, ágak, levelek címmel.
Művészi munkásságának elismeréseként 1972-ben Liszt-díjat, 1974-ben Székely Mihály-emlékplakettet, 1977-ben Érdemes Művész címet, 1986-ban SZOT-díjat, 1988-ban Kiváló Művész címet, 1990-ben Erzsébet-díjat, 1998-ban Kossuth-díjat kapott, 2005-től a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 2007-ben a Magyar Állami Operaház örökös tagjának és mesterművészének választották.
Forrás: Britannica Hungarica - készült a BMC közreműködésével
Kiváló operaénekes (bariton). Szép, egységes színezetű hanganyag, kiművelt énektechnika, muzikalitás, kiváló színészi készség és szuggesztív előadásmód jellemzi alakításait. Elsősorban a drámai szerepek állnak hozzá közel.
1960-tól a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult, Maleczky Oszkár és Kutrucz Éva növendékeként 1966-ban szerzett operaénekesi és művésztanári diplomát. Ugyanebben az évben debütált a Magyar Állami Operaházban Scarpiaként Puccini Tosca című művében. Azóta a színház egyik vezető hősbaritonja, összesen 86 szerepben lépett színpadra, több mint 50 főszerepben bizonyította kivételes adottságait, elsősorban Verdi operákban aratott nagy sikereket.
Több rangos nemzetközi versenyen díjat nyert. Gyakran fellépett oratórium- és dalénekesként, valamint közreműködött számos kortárs szerző művének bemutatóján. Rendszeresen vendégszerepel külföldön: a bécsi és a müncheni Staatsoperben, Belgiumban, Hollandiában, Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban, valamint Japánban. Állandó vendégművésze a Bayreuth-i Ünnepi Játékoknak.
Főbb szerepei: Rigoletto (Verdi); Falstaff (Verdi); Nabucco (Verdi); Jago (Verdi: Otello); Amonasro (Verdi: Aida); Escamillo (Bizet: Carmen); Hans Sachs (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok); Wotan (Wagner: A Rajna kincse); Almaviva gróf (Mozart: Figaro házassága); Guglielmo (Mozart: Cosí fan tutte); Papageno (Mozart: Varázsfuvola); Scarpia (Puccini: Tosca); Tonio (Leoncavallo: Bajazzók); Amfortas (Wagner: Parsifal).
Sólyom-Nagy Sándor 1986 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. 1998-ban jelent meg önéletrajzi könyve Gyökerek, ágak, levelek címmel.
Művészi munkásságának elismeréseként 1972-ben Liszt-díjat, 1974-ben Székely Mihály-emlékplakettet, 1977-ben Érdemes Művész címet, 1986-ban SZOT-díjat, 1988-ban Kiváló Művész címet, 1990-ben Erzsébet-díjat, 1998-ban Kossuth-díjat kapott, 2005-től a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 2007-ben a Magyar Állami Operaház örökös tagjának és mesterművészének választották.
Forrás: Britannica Hungarica - készült a BMC közreműködésével