Kalmár Magda
ének - szoprán
Születési hely
Budapest
Születési dátum
1944
1944. március 4. Budapest
Zenei tanulmányait hat évesen, zongoristaként kezdte. A budapesti Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett, majd felvételt nyert a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, ahol Balassa Istvánné és Kapitánffy Istvánné tanítványa lett.
1967-ben az Operaház magánénekesként szerződtette. 1972-ben I. díjat nyert Pozsonyban az UNESCO Énekversenyen. Több mű ős-, illetve magyarországi bemutatójának volt főszereplője. Hangversenyénekesként is elismert, gyakran fellép operettek és musicalek főszerepeiben is. Vendégszerepelt többek között Németországban, Svédországban, Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában, az Egyesült Államokban, Olaszországban, Norvégiában, Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Angliában, Belgiumban, Kubában, Kanadában, Szerbiában, Horvátországban, Szingapúrban és Ausztráliában. Tizenöt operalemeze, tizenöt oratóriumlemeze, több operett- és nótalemeze jelent meg.
Főbb szerepei: Susanne, Cherubin (Mozart: Figaro házassága); Pamina (Mozart: A varázsfuvola), Despina (Mozart: Cosí fan tutte); Zerlina (Mozart: Don Giovanni), Blonde (Mozart: Szöktetés a szerájból), Marcellina (Beethoven: Fidelio), Gilda (Verdi: Rigoletto); Oscar (Verdi: Álarcosbál), Rosina, Berta (Rossini: A sevillai borbély), Fiorilla (Rossini: A török Itáliában), Clorinda (Rossini: Hamupipőke), Norina (Donizetti: Don Pasquale), Adina (Donizetti: Szerelmi bájital), Gara Mária (Erkel: Hunyadi László), Micaela (Bizet: Carmen); Francia királylány, Mostoha (Kacsóh Pongrác: János vitéz), Sophie (R. Strauss: A rózsalovag), Lady (Britten: Albert Herring), Leány (Kodály: Székely fonó), Lulu (Alban Berg); Nyilas Misi (Szabó Ferenc: Légy jó mindhalálig, ősbemutató), Ilma (Bozay Attila: Csongor és Tünde), Mária Magdolna (Szokolay Sándor: Ecce homo).
Kalmár Magda pályája során számos elismerésben részesült, 1973-ban Liszt-díjat és Székely Mihály Emlékplakettet, 1975-ben Budapesten Pro Urbe-díjat, 1976-ban Párizsban Arany Orfeusz-díjat, 1977-ben Francia Nagyakadémia-díjat, 1979-ben Budapesti Zenei Díjat, 1980-ban Érdemes Művész címet, 1987-ben Kiváló Művész címet, 1988-ban EmeRTon-díjat, 1989-ben Déryné díjat és Erzsébet-díjat, 1993-ban Déryné-emlékplakettet, 1994-ben Lyra Díjat, 1999-ben Melis György emlékplakettet, 2003-ban Kossuth-díjat kapott. Kalmár Magda 1998 óta a Magyar Állami Operaház, 2006 óta a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Forrás: Britannica Hungarica - készült a BMC közreműködésével
Zenei tanulmányait hat évesen, zongoristaként kezdte. A budapesti Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett, majd felvételt nyert a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, ahol Balassa Istvánné és Kapitánffy Istvánné tanítványa lett.
1967-ben az Operaház magánénekesként szerződtette. 1972-ben I. díjat nyert Pozsonyban az UNESCO Énekversenyen. Több mű ős-, illetve magyarországi bemutatójának volt főszereplője. Hangversenyénekesként is elismert, gyakran fellép operettek és musicalek főszerepeiben is. Vendégszerepelt többek között Németországban, Svédországban, Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában, az Egyesült Államokban, Olaszországban, Norvégiában, Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Angliában, Belgiumban, Kubában, Kanadában, Szerbiában, Horvátországban, Szingapúrban és Ausztráliában. Tizenöt operalemeze, tizenöt oratóriumlemeze, több operett- és nótalemeze jelent meg.
Főbb szerepei: Susanne, Cherubin (Mozart: Figaro házassága); Pamina (Mozart: A varázsfuvola), Despina (Mozart: Cosí fan tutte); Zerlina (Mozart: Don Giovanni), Blonde (Mozart: Szöktetés a szerájból), Marcellina (Beethoven: Fidelio), Gilda (Verdi: Rigoletto); Oscar (Verdi: Álarcosbál), Rosina, Berta (Rossini: A sevillai borbély), Fiorilla (Rossini: A török Itáliában), Clorinda (Rossini: Hamupipőke), Norina (Donizetti: Don Pasquale), Adina (Donizetti: Szerelmi bájital), Gara Mária (Erkel: Hunyadi László), Micaela (Bizet: Carmen); Francia királylány, Mostoha (Kacsóh Pongrác: János vitéz), Sophie (R. Strauss: A rózsalovag), Lady (Britten: Albert Herring), Leány (Kodály: Székely fonó), Lulu (Alban Berg); Nyilas Misi (Szabó Ferenc: Légy jó mindhalálig, ősbemutató), Ilma (Bozay Attila: Csongor és Tünde), Mária Magdolna (Szokolay Sándor: Ecce homo).
Kalmár Magda pályája során számos elismerésben részesült, 1973-ban Liszt-díjat és Székely Mihály Emlékplakettet, 1975-ben Budapesten Pro Urbe-díjat, 1976-ban Párizsban Arany Orfeusz-díjat, 1977-ben Francia Nagyakadémia-díjat, 1979-ben Budapesti Zenei Díjat, 1980-ban Érdemes Művész címet, 1987-ben Kiváló Művész címet, 1988-ban EmeRTon-díjat, 1989-ben Déryné díjat és Erzsébet-díjat, 1993-ban Déryné-emlékplakettet, 1994-ben Lyra Díjat, 1999-ben Melis György emlékplakettet, 2003-ban Kossuth-díjat kapott. Kalmár Magda 1998 óta a Magyar Állami Operaház, 2006 óta a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Forrás: Britannica Hungarica - készült a BMC közreműködésével