Magyarok a világban - Ligeti és Afrika

2023. december 10. 11:00
Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Mi a kapcsolat száz metronóm kattogása, afrikai törzsek ütőhangszeres zenéje, és lejátszhatatlanul nehéz zongoraetűdök között? A 20. század legjelentősebb zeneszerzőinek egyike, a száz éve született Ligeti György. Elementáris kíváncsisága és tudásvágya révén szinte minden hatással volt zenei gondolkodására: bonyolult szerkezetek működésmódja éppúgy, mint fizikai felfedezések, nyelvi jelenségek vagy éppen az afrikai ütőhangszeres zene. Ezek mind szóba kerülnek ezen a koncerten.

Ligeti György az egykor Magyarországhoz tartozó, romániai Dicsőszentmártonban született, Kolozsváron tanult, Budapesten járt a Zeneakadémiára, az 1956-os forradalom után Bécsbe emigrált, Németországban és Ausztriában élte le életét, de dolgozott Svédországban és Amerikában is. Igazi világpolgár volt. Afrikában soha nem járt, felvételről és népzenekutatók írásaiból ismerte meg a Szaharától délre élő népek zenéjét (ezek jó része kizárólag ütőhangszereket használ), és lenyűgözte, amit hallott. Joggal. A koncerten Szélpál Szilveszter vezetésével, Fazekas Gergely zenetörténész szakértői közreműködésével fogunk elgondolkodni azon, mi is varázsolta el Ligetit ezeknek a zenéknek a bonyolult lüktetésében és lehengerlő energiáiban, teszünk egy kitérőt az afrikai zenéért nem kevésbé rajongó amerikai zeneszerző, Steve Reich irányába, és arra is megkeressük a választ, hogy Ligetit mi foglalkoztatta, amikor zeneművet komponált száz mechanikus metronómra. A koncerten napjaink egyik legjelentősebb Ligeti-előadója, a zongoraművész Fejérvári Zoltán, a fiatal ütőegyüttes, a Dakoda Trio Mohácsi Benjámin és Simon András ütőhangszeres művészekkel kiegészülve, továbbá a Bartók Konzervatórium hat ütőhangszeres növendéke (tanáruk: Holló Aurél), és száz metronóm fog fellépni.