BMC HÁZ
OPUS JAZZ CLUB
ZENEI INFORMÁCIÓS KÖZPONT
BMC RECORDS
EÖTVÖS PÉTER ALAPÍTVÁNY
Művészek
Ez a BMC Művészadatbázisa, amely magyar, magyar származású vagy Magyarországon élő zeneművészekkel, illetve zenekarokkal, kórusokkal, együttesekkel és az általuk készített lemezekkel kapcsolatos információt tartalmaz.
Klasszikus kereső
Név
Album
Listák
Keres
Jazz kereső
-
Név
Album
Listák
Keres
Egressy Béni
Név: Egressy Béni
Születési hely: Sajókazinc (ma: Kazincbarcika)
Születési dátum: 1814
  Zeneszerző
Link: www.vjrktf.hu/carus/honisme/ho010207.htm
 
 
1814. április 21. Sajókazinc - 1851. július 11. Pest

Eredeti nevén Egresi Galambos Benjamin, református papi családban született. Előbb kántortanító volt Mezőcsáton, majd bátyja – Gábor – példáját követve, színészi pályára lépett. Hogy hangját tovább képezhesse, 1838-ban Olaszországba gyalogolt Havi Mihály színésztársával, ahol másfél évet töltöttek Fiume, Trieszt, Velence, Padova és Milánó városaiban folytatott tanulmányaikkal. Hazatérve, Egressy előbb Kassán, majd Kolozsvárott lépett színpadra.

1840-től foglalkozott zeneszerzéssel. 1843-ban a Szózat megzenésítésével elnyerte a Nemzeti Színház pályadíját, és ebben az évben a színház tagja lett. Kora legkiválóbb magyar dalszerzője, Petőőfi első megzenésítője (Ezrivel terem a fán a meggy, 1844). A népies magyar műdal és a csárdás zene művelője: Ereszkedik le a felhőő; Ez a világ amilyen nagy; Juhász legény, szegény juhász legény; Ne menj rózsám a tarlóra; Télen, nyáron pusztán az én lakásom stb., számos magyar nóta, csárdás, körmagyar szerzője. Készített orgonaátiratokat, zenét szerzett színdarabokhoz, népszínművekhez (Szép Juhász; Szökött színész és katona; Falusi lakodalom; Mátyás deák; Világismeret stb.). Fogadj Isten című művét Liszt a 10. rapszódiában dolgozta fel; Klapka-indulójára (1849) később Thaly Kálmán írt szöveget (Föl, jó vitézek a csatára). Dalainak 1869-ben válogatott kiadása jelent meg Poor Vilmos szerkesztésében. Párhuzamosan kezd foglalkozni a színművek fordításával. Tíz esztendő alatt közel hetven színdarabot és operaszöveget fordított le németből, olaszból és franciából.

Részt vett a szabadságharcban, Kápolnánál súlyos lábsérülést szerzett, amelyből sohasem gyógyult fel teljesen. 1849. áprilisában Komáromba helyezték hadnagyi rangban, ahol egyben a helyőrség zenekarának igazgatását is elvállalta. Klapka kapitulációja után menlevelet kapott és visszatért a színházhoz. Számos színdarabot írt, legsikerültebb a Két Sobri című népszínműve (1851). Erkel Bátori Mária, Hunyadi László és Bánk bán című operáinak ő írta a szövegkönyvét.
Kiadványaink
Projektek
Hírek
További hírek
BonBon Matiné zeneszerzői pályázat
Budapest
Beethoven Budán - I. Budavári Beethoven Zeneszerzőverseny pályázati felhívása
Beethoven Budán Fesztivál
Zenetanári továbbképzés – szakmai nap 3/3.
Könyvtár
Lemezajánló
További lemezek