Szőllősy András
Zeneszerző
Születési hely
Szászváros [Orăştie, Románia]
Születési dátum
1921
1921. február 27. Szászváros [Orăştie, Románia] - 2007. december 6. Budapest
Zenei tanulmányait Csipkés Ilona magán-zeneiskolájában kezdte Kolozsváron, később ugyanitt a Református Gimnázium diákja lett. 1939-ben Budapestre költözött, ahol a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakára, valamint a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-francia szakára iratkozott be, tagja lett az Eötvös Kollégiumnak. 1943-ban bölcsészdoktori címet, 1944-ben tanári oklevelet szerzett. A Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést először Kodály Zoltántól, majd Siklós Alberttől, később Viski Jánostól tanult 1939 és 1946 között. A főiskola elvégzése után, 1947-től 1948-ig ösztöndíjjal Goffredo Petrassi növendékeként képezte tovább magát a római Accademia di Santa Cecilián.
A háború után kezdett publikálni, kezdetben zenekritikai írásai jelentek meg Debrecenben a Magyarok című folyóiratban. 1950-ben a Zeneművészeti Főiskola zenetörténet és zeneelmélet tanárna lett, Szabolcsi Bence és Bartha Dénes mellett segédkezett a hazai zenetudományi tanszék alapításánál. 1953-ban jelent meg Kodály műjegyzéke, 1955-ben Bartók nagy bibliográfiáját, 1956-ban teljes, kronológiai sorrendbe rendezett műjegyzékét adta közre, 1960-ban Arthur Honeggerről írt könyvet.
Az 1960-as évektől kezdve zeneszerzőként is aktívabbá vált. 1964-ben született meg Tre pezzi per flauto e pianoforte című műve, melyet Severino Gazzelloni Darmstadtban, Madridban és Velencében is bemutatott. Nemzetközileg is jelentős sikereket ért el az 1969-ben bemutatott, Sándor Frigyes és a Liszt Ferenc Kamarazenekar felkérésére írt III. Concerto-val, amellyel 1970-ben Párizsban első díjat nyert a rádiótársaságok nemzetközi Tribünjén. A IV. Concerto-t 1970-ben Sándor János és a Győri Filharmonikus Zenekar megrendelésére komponálta.
1972-ben két nagyzenekari művet alkotott, a Trasfigurazioni a huszonöt éves Rádiózenekar számára, a Musica per orchestra a főváros megrendelésére, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének századik évfordulója alkalmából íródott. 1973-ban a Musica concertante-t a Mihály András vezette Budapesti Kamaraegyüttes számára, a Preludio, adagio e fuga című művét a Dresdener Staatskapelle felkérésére komponálta. Az 1975-ben keletkezett Lehellet (V. Concerto) a Magyar Rádió megrendelésére, Lehel György ötvenedik születésnapjának alkalmából íródott.
1982-től egyre több vokális művet alkotott, ekkor született In Pharisaeos és Planctus Mariae című kórusműve, valamint a King� Singers megrendelésére írt Fabula Phaedri amelyet a Miserere követett. A Canto d�utunno 1986-ban a Wales-i BBC, a Frankl Péternek ajánlott Paesaggio con Morti 1987-ben a skóciai Orkney Island-on megrendezett St. Magnus Fesztivál, a Vonósnégyes 1988-ban a hollandiai Orlando Vonósnégyes, az Elegia 1993-ban a Berlini Biennálé felkérésére íródott.
Szőllősy az alkalmazott zenék tekintetében is aktív volt, 1954 és 1977 között harmincegy filmhez, tizenhét színpadi darabhoz és tizennyolc rádiójátékhoz komponált zenét.
Kiemelkedő zeneszerzői és zenetörténészi munkásságáért számos alkalommal részesült elismerésben, 1971-ben Erkel-díjat, 1974-ben Érdemes Művész címet, 1982-ben Kiváló Művész címet, 1985-ben Kossuth-díjat, 1986-ban és 1998-ban Bartók-Pásztory-díjat, 1987-ben a francia kormány által adományozott Commandeur l'Ordre des l'Arts et des Lettres kitüntetést, 2002-ben Kulturális Örökség Nagydíjat, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2007-ben Széchenyi-díjat kapott. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett.
Forrás: Britannica Hungarica - készült a BMC közreműködésével
Zenei tanulmányait Csipkés Ilona magán-zeneiskolájában kezdte Kolozsváron, később ugyanitt a Református Gimnázium diákja lett. 1939-ben Budapestre költözött, ahol a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakára, valamint a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-francia szakára iratkozott be, tagja lett az Eötvös Kollégiumnak. 1943-ban bölcsészdoktori címet, 1944-ben tanári oklevelet szerzett. A Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést először Kodály Zoltántól, majd Siklós Alberttől, később Viski Jánostól tanult 1939 és 1946 között. A főiskola elvégzése után, 1947-től 1948-ig ösztöndíjjal Goffredo Petrassi növendékeként képezte tovább magát a római Accademia di Santa Cecilián.
A háború után kezdett publikálni, kezdetben zenekritikai írásai jelentek meg Debrecenben a Magyarok című folyóiratban. 1950-ben a Zeneművészeti Főiskola zenetörténet és zeneelmélet tanárna lett, Szabolcsi Bence és Bartha Dénes mellett segédkezett a hazai zenetudományi tanszék alapításánál. 1953-ban jelent meg Kodály műjegyzéke, 1955-ben Bartók nagy bibliográfiáját, 1956-ban teljes, kronológiai sorrendbe rendezett műjegyzékét adta közre, 1960-ban Arthur Honeggerről írt könyvet.
Az 1960-as évektől kezdve zeneszerzőként is aktívabbá vált. 1964-ben született meg Tre pezzi per flauto e pianoforte című műve, melyet Severino Gazzelloni Darmstadtban, Madridban és Velencében is bemutatott. Nemzetközileg is jelentős sikereket ért el az 1969-ben bemutatott, Sándor Frigyes és a Liszt Ferenc Kamarazenekar felkérésére írt III. Concerto-val, amellyel 1970-ben Párizsban első díjat nyert a rádiótársaságok nemzetközi Tribünjén. A IV. Concerto-t 1970-ben Sándor János és a Győri Filharmonikus Zenekar megrendelésére komponálta.
1972-ben két nagyzenekari művet alkotott, a Trasfigurazioni a huszonöt éves Rádiózenekar számára, a Musica per orchestra a főváros megrendelésére, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének századik évfordulója alkalmából íródott. 1973-ban a Musica concertante-t a Mihály András vezette Budapesti Kamaraegyüttes számára, a Preludio, adagio e fuga című művét a Dresdener Staatskapelle felkérésére komponálta. Az 1975-ben keletkezett Lehellet (V. Concerto) a Magyar Rádió megrendelésére, Lehel György ötvenedik születésnapjának alkalmából íródott.
1982-től egyre több vokális művet alkotott, ekkor született In Pharisaeos és Planctus Mariae című kórusműve, valamint a King� Singers megrendelésére írt Fabula Phaedri amelyet a Miserere követett. A Canto d�utunno 1986-ban a Wales-i BBC, a Frankl Péternek ajánlott Paesaggio con Morti 1987-ben a skóciai Orkney Island-on megrendezett St. Magnus Fesztivál, a Vonósnégyes 1988-ban a hollandiai Orlando Vonósnégyes, az Elegia 1993-ban a Berlini Biennálé felkérésére íródott.
Szőllősy az alkalmazott zenék tekintetében is aktív volt, 1954 és 1977 között harmincegy filmhez, tizenhét színpadi darabhoz és tizennyolc rádiójátékhoz komponált zenét.
Kiemelkedő zeneszerzői és zenetörténészi munkásságáért számos alkalommal részesült elismerésben, 1971-ben Erkel-díjat, 1974-ben Érdemes Művész címet, 1982-ben Kiváló Művész címet, 1985-ben Kossuth-díjat, 1986-ban és 1998-ban Bartók-Pásztory-díjat, 1987-ben a francia kormány által adományozott Commandeur l'Ordre des l'Arts et des Lettres kitüntetést, 2002-ben Kulturális Örökség Nagydíjat, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2007-ben Széchenyi-díjat kapott. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett.
Forrás: Britannica Hungarica - készült a BMC közreműködésével
| Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| 1999 |
Les Mysteres de la Naissance (A születés titkai)
(Les Mysteres de la Naissance (The Mysteries of Birth)) |
Hungaroton | HCD 31766 | |
| 2000 | A Bárdos Lajos Leánykar jubileumi hangversenyének műsora | Magánkiadás | ZENCD-2000-02 | |
| 2002 | Kurtág, Szőllősy, Sáry, Serei, Sári, Gyöngyössy | BMC Records | BMC CD 074 | |
| 2002 | Szőllősy András: III. Concerto, Tristia (Maros-sirató), Fabula Phaedri, Miserere, Töredékek | Hungaroton | HCD 31727 |
Saját |
| 2003 |
Szőllősy András: Zenekari és kamarazenekari művek
(Szőllősy, András: Works for orchestra and chamber orchestra) |
BMC Records | BMC CD 080 |
Saját |
| 2004 | Music Colors - Hungarian Contemporary Music (1989-2004) | BMC HMIC | BMC PCD 015 | Promóciós kiadvány, kereskedelmi forgalomban nem kapható |
| 2016 | Gábor Csalog plays Beethoven, Szőllősy and Csapó | BMC Records | BMC CD 224 | |
| 2019 | The Masters Collection: Liszt Ferenc Chamber Orchestra | Hungaroton | HCD 32837-39 | 3 CD |
| Cím | Típus | Dátum |
|---|---|---|
| A FEKETE VÁROS | Filmzene | 1971 |
| A FOLYÓN ÁT A FÁK KÖZÉ | Zene rádiójátékhoz | 1965 |
| A HELYSÉG KALAPÁCSA | Filmzene | 1965 |
| A Hundred Bars for Tom Everett | Kamarazene | 1980 |
| A KIRÁLY HALÓDIK | Zene rádiójátékhoz | 1965 |
| A KORMÁNYBIZTOS | Színházi zene | 1956 |
| A MASZKA TÁNCA, KETTEN EGY SZEMÉLYBEN, SZŐRMÓKUS / A CSODADOKTOR | Színházi zene | 1958 |
| A MEDVE BŐRE | Zene rádiójátékhoz | 1959 |
| A MEGTALÁLT HAZA | Zene rádiójátékhoz | 1960 |
| A tűz fiai | Balett / Choreographic work | 1977 |
| ALADDIN ÉS A CSODALÁMPA | Színházi zene | 1960 |
| ALCESTIS | Zene rádiójátékhoz | 1958 |
| AMPHITRYON | Színházi zene | 1962 |
| ANGYAL SZÁLLT LE BABILONBAN | Színházi zene | 1967 |
| ANTIGONÉ | Színházi zene | 1964 |
| AZ ÖRÖK LÁNG | Zene rádiójátékhoz | 1958 |
| Addio | Concerto | 2002 |
| CONCERTO I. PER OTTONI, PERCUSSIONE, PIANOFORTE ED ARCHI | Concerto | 1959 |
| CSELKAS | Filmzene | 1977 |
| CSENDES KÉVÉBE | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1947 |
| CSODASZARVAS | Zene rádiójátékhoz | 1959 |
| CSONGOR ÉS TÜNDE | Színházi zene | 1970 |
| Canto d´autunno | Szimfonikus zenekarra | 1986 |
| Concerto IV. per orchestra | Concerto | 1970 |
| Concerto per clavicembalo e 16 archi | Concerto | 1978 |
| Cserepek | Filmzene | 1980 |
| Diminuendo | Zenekari mű | 1977 |
| ELEKTRA - filmzene | Filmzene | 1963 |
| ELEKTRA - színházi zene | Színházi zene | 1958 |
| EPEIOS AKCIÓ | Filmzene | 1963 |
| Egyszerű kánon a hetvenéves Kurtág Gyurinak | Kórusmű a cappella | 1995 |
| Elegia per dieci strumenti | Kamarazenekarra | 1993 |
| FAL A BAL OLDALON | Zene rádiójátékhoz | 1962 |
| FEHÉRLÓ FIA | Színházi zene | 1967 |
| FELDOBOTT KŐ | Filmzene | 1969 |
| Fabula Phaedri | Énekegyüttesre | 1982 |
| GILGAMES | Zene rádiójátékhoz | 1960 |
| GYERMEKBETEGSÉGEK | Filmzene | 1965 |
| GÁBOR ELSŐ ALTATÓDALA | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1976 |
| HOLT VIDÉK | Filmzene | 1972 |
| HYPPOLITOS VISSZATÉR | Zene rádiójátékhoz | 1965 |
| III. Concerto | Concerto | 1968 |
| IN PHARISAEOS (Vulgata, Luke II, 43-52, 12. 2) | Kórusra és szólóhangszer(ek)re | 1982 |
| IPHIGENEIA AULISBAN | Filmzene | 1968 |
| ISTEN OSTORA | Zene rádiójátékhoz | 1964 |
| JÁNOS VITÉZ | Zene rádiójátékhoz | 1965 |
| KERESZTELŐ | Filmzene | 1967 |
| KIRAKAT | Filmzene | 1975 |
| Kilenc szerző 44 kis zongoradarabja | Szólóhangszerre | 0 |
| Kolozsvári éjjel | Szólóhang(ok)ra és kamarazenekarra | 1955 |
| LEGATO | Filmzene | 1977 |
| Lehellet (Concerto V.) per Orchestra | Concerto | 1975 |
| MAGASISKOLA | Filmzene | 1970 |
| MANDRAGORA | Színházi zene | 1957 |
| MONDD A NEVED | Filmzene | 1968 |
| Meddig él az ember? | Filmzene | 1967 |
| Miserere | Énekegyüttesre | 1984 |
| Musica concertante | Kamarazenekarra | 1973 |
| Musica per orchestra | Szimfonikus zenekarra | 1972 |
| Musiche per ottoni | Ensemble | 1975 |
| NYOLCVAN HUSZÁR | Filmzene | 1977 |
| Nyugtalan ősz | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1955 |
| Négy pici darab Fanninak és Flórának | Kamarazene | 1988 |
| NŐ A BARAKKBAN | Filmzene | 1961 |
| OTHELLO | Színházi zene | 1963 |
| Oly korban éltem | Balett / Choreographic work | 1963 |
| PESTI HÁZTETŐK | Filmzene | 1961 |
| PILLANGÓ | Színházi zene | 1958 |
| PLANCTUS MARIAE for female chorus, to sections of Stabat Mater by Jacopone da Todi and an 18th century Hungarian folk passion | Nőikarra | 1982 |
| PROMÉTEUSZ | Zene rádiójátékhoz | 1965 |
| Paesaggio con morti / Tájkép halottakkal | Szólóhangszerre | 1987 |
| Pantomime | Balett / Choreographic work | 1965 |
| Passacaglia Achatio Máthé, in memoriam | Kamarazene | 1997 |
| Preludio, Adagio e Fuga | Szimfonikus zenekarra | 1973 |
| Pro Patria | Filmzene | 1970 |
| Pro sommo Igoris Stravinszky quieto | Kamarazenekarra | 1978 |
| QUARTETTO DI TROMBONI | Kamarazene | 1986 |
| QUARTETTO PER ARCHI | Kamarazene | 1988 |
| Régi magyar táncok | Kamarazene | 1956 |
| SODRÁSBAN | Filmzene | 1963 |
| SZENT SZILVESZTER ÉJSZAKÁJA | Zene rádiójátékhoz | 1960 |
| SZÉPASSZONY MADARA | Színházi zene | 1954 |
| Seventy-five Major Thirds for György Ligeti | Kamarazene | 1998 |
| Sonoritá | Szimfonikus zenekarra | 1974 |
| Suoni di tromba | Kamarazene | 1983 |
| Szólószonáta hegedűre | Szólóhangszerre | 1947 |
| THESEUS ÉS ARIADNE | Zene rádiójátékhoz | 1963 |
| TISZA - ŐSZI VÁZLATOK | Filmzene | 1962 |
| Találkozás | Filmzene | 1963 |
| Transfigurazioni per orchestra | Szimfonikus zenekarra | 1972 |
| Tre Pezzi | Kamarazene | 1964 |
| Tristia (Maros sirató) | Vonószenekarra | 1983 |
| TÍZEZER NAP | Filmzene | 1967 |
| TÜNDÉR LALA | Színházi zene | 1968 |
| Töredékek | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1985 |
| Töredékek - 1956 | Filmzene | 2006 |
| UNALMUNKBAN | Filmzene | 1977 |
| VITÉZEK ÉS HŐSÖK | Filmzene | 1959 |
| VÁD ÉS VARÁZSLAT | Színházi zene | 1963 |
| Vízkereszt | Filmzene | 1967 |
| ZSUZSANNA ÉS A VÉNEK | Zene rádiójátékhoz | 1965 |
| ZÖLDÁR | Filmzene | 1965 |
| ÁLMOS | Zene rádiójátékhoz | 1959 |
| ÖT KIS ZONGORADARAB | Szólóhangszerre | 1958 |
| Öngyilkosság | Filmzene | 1967 |
| ÜNNEPNAPOK | Filmzene | 1967 |
| ÜZENET | Filmzene | 1967 |