Rózsavölgyi Márk
Zeneszerző
Születési hely
Balassagyarmat
Születési dátum
1789
1789. (vagy 1787?), Balassagyarmat - 1848. január 23., Pest
A zeneszerző és hegedűművész kereskedőcsalád (Rosenthal) sarja. Korán megkezdett hegedűtanulmányait Prágában fejezte be, ahol egy ideig szépírással tartotta fenn magát.
1808-ban Pestre került, ahol mint első hegedűs működött a magyar színjátszó társulatnál. 1813-ban Bajára költözött, itt volt a székhelye az 1819. évi tűzvészig. Ekkor Pécsre ment, majd Temesváron a színházi zenekar hegedűse volt. 182133 között ismét Baján élt, miközben szinte az egész országot bejárta.
Szerzeményei ismertté váltak, több gyűjteményes kiadványban (pl. Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből) helyet kaptak. 1833-ban Pestre költözött, de tovább folytatta hangversenyútjait. 1837-ben a pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) szerződtette. Haláláig meleg barátság kötötte Petőfihez, aki 1844-ben a Magyar Divatlapban elismerő cikket írt játékáról.
A verbunkos zene egyik utolsó, igen magas színvonalú képviselője volt; egyben az első csárdás-komponistánk. Fontosabb munkái: Négy Magyar Nóták egy vagy két Hegedre (Pest); Nemzeti Nóták Piano Fortera (3. füzet, Pest, 1833 34); Emlékhangok magyar nemzeti nótákban (1836); Virradó Magyar Nóta (1842); Víg szeszély (csárdás, 1846); Sarolta csárdás (1846); Visegrádi kincskeresők (daljáték); kísérőzene az Illyés Sapkája c. színműhöz (1827).
A zeneszerző és hegedűművész kereskedőcsalád (Rosenthal) sarja. Korán megkezdett hegedűtanulmányait Prágában fejezte be, ahol egy ideig szépírással tartotta fenn magát.
1808-ban Pestre került, ahol mint első hegedűs működött a magyar színjátszó társulatnál. 1813-ban Bajára költözött, itt volt a székhelye az 1819. évi tűzvészig. Ekkor Pécsre ment, majd Temesváron a színházi zenekar hegedűse volt. 182133 között ismét Baján élt, miközben szinte az egész országot bejárta.
Szerzeményei ismertté váltak, több gyűjteményes kiadványban (pl. Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből) helyet kaptak. 1833-ban Pestre költözött, de tovább folytatta hangversenyútjait. 1837-ben a pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) szerződtette. Haláláig meleg barátság kötötte Petőfihez, aki 1844-ben a Magyar Divatlapban elismerő cikket írt játékáról.
A verbunkos zene egyik utolsó, igen magas színvonalú képviselője volt; egyben az első csárdás-komponistánk. Fontosabb munkái: Négy Magyar Nóták egy vagy két Hegedre (Pest); Nemzeti Nóták Piano Fortera (3. füzet, Pest, 1833 34); Emlékhangok magyar nemzeti nótákban (1836); Virradó Magyar Nóta (1842); Víg szeszély (csárdás, 1846); Sarolta csárdás (1846); Visegrádi kincskeresők (daljáték); kísérőzene az Illyés Sapkája c. színműhöz (1827).
| Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| 1987 |
Magyar - Régi magyar táncok a XVIII.-XIX. századból
(Magyar - Early Hungarian Dances from the 18th-19th centuries) |
Hungaroton | SLPD 12885 | LP / Újrakiadás CD-n: HCD 12885 (1996) |
| 1994 | Hungarian Orchestra Music | Capriccio | C10528 | |
| 1995 |
A magyar nemzet öröme - Zene a XVIII-XIX. századból
(Joy of the Hungarian Nation - Music from the 18th-19th centuries) |
Hungaroton | HCD 31459 | |
| 1996 |
Magyar - Régi magyar táncok a XVIII-XIX. századból
(Magyar - Early Hungarian Dances from the 18-19th centuries) |
Hungaroton | HCD 12885 | A Hungaroton SLPD 12885 (1987) újrakiadása |
| 2001 |
50 éves a Hungaroton - Vonósművészek (1951-2001)
(Fifty Years of Hungaroton - String Players) |
Hungaroton | HCD 32091-3 | 3 CD |
| Cím | Típus | Dátum |
|---|---|---|
| Első Magyar Társas-Táncz | Vonószenekarra | 1842 |
| Halljuk! - Csárdás | Vonószenekarra | 1847 |
| Serkentő - Csárdás | Vonószenekarra | 1846 |