Demény Attila
Zeneszerző
Születési hely
Kolozsvár
Születési dátum
1955
1955. március 2., Kolozsvár - 2021. május 11., Kolozsvár
Demény Attila operarendező, zeneszerző és zongoraművész 1955. március 2-án született Kolozsváron, szülei Demény Dezső pszichológus és író és Demény Piroska népzenegyűjtő voltak.
A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán 1979-ben végzett zongora és zeneszerzés szakon, majd 1987-ben a bukaresti Színház- és Filmművészeti Főiskolán operarendezői képesítést szerzett.
Zenei pályafutását karmesterként kezdte Sepsiszentgyörgyön. 1980 és 1983 között a nagyszebeni filharmónia zongoraszólistája volt. 1987 óta a kolozsvári Állami Magyar Opera rendezője, majd főrendezője, a Romániai Magyar Zenetársaság elnöke. 1992-ben megalapította a kolozsvári operastúdiót. Ő mutatta be először Erdélyben Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát (1992) és Bartók Béla Cantata Profanáját (1995). 2003-tól három éven keresztül a balatonfüredi Művészeti Fesztivál művészeti igazgatója volt.
Zongoristaként több mint 300 egyéni szóló-, kamara- és zenekari estje volt. Számos színházi kísérőzenét szerzett, és több színházi produkció zenei vezetője volt. Szimfonikus hangversenyeket és opera-előadásokat vezényelt, több mint húsz operát rendezett.
2021. május 11-én, Kolozsváron hunyt el.
Díjak:
1992 - A Kolozsvári Operapályázat pályadíja a Parafarm című kamaraoperáért
1992 - Ruzitska-díj a legjobb művészi teljesítményért
1992 - I. díj a Zilahi Egyházzenei versenyen az Áhítatok című kórusműért
2001 - Nádasdy Kálmán-díj (a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumától)
2010 - Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
2020 - Erkel Ferenc-díj
Demény Attila operarendező, zeneszerző és zongoraművész 1955. március 2-án született Kolozsváron, szülei Demény Dezső pszichológus és író és Demény Piroska népzenegyűjtő voltak.
A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán 1979-ben végzett zongora és zeneszerzés szakon, majd 1987-ben a bukaresti Színház- és Filmművészeti Főiskolán operarendezői képesítést szerzett.
Zenei pályafutását karmesterként kezdte Sepsiszentgyörgyön. 1980 és 1983 között a nagyszebeni filharmónia zongoraszólistája volt. 1987 óta a kolozsvári Állami Magyar Opera rendezője, majd főrendezője, a Romániai Magyar Zenetársaság elnöke. 1992-ben megalapította a kolozsvári operastúdiót. Ő mutatta be először Erdélyben Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát (1992) és Bartók Béla Cantata Profanáját (1995). 2003-tól három éven keresztül a balatonfüredi Művészeti Fesztivál művészeti igazgatója volt.
Zongoristaként több mint 300 egyéni szóló-, kamara- és zenekari estje volt. Számos színházi kísérőzenét szerzett, és több színházi produkció zenei vezetője volt. Szimfonikus hangversenyeket és opera-előadásokat vezényelt, több mint húsz operát rendezett.
2021. május 11-én, Kolozsváron hunyt el.
Díjak:
1992 - A Kolozsvári Operapályázat pályadíja a Parafarm című kamaraoperáért
1992 - Ruzitska-díj a legjobb művészi teljesítményért
1992 - I. díj a Zilahi Egyházzenei versenyen az Áhítatok című kórusműért
2001 - Nádasdy Kálmán-díj (a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumától)
2010 - Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
2020 - Erkel Ferenc-díj
Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|
1995 |
Kortárs zene Erdélyből
(Contemporary Music from Transylvania) |
Hungaroton | HCD 31636 |
Cím | Típus | Dátum |
---|---|---|
18 hegedűduó | Kamarazene | 2015 |
9 duó 2 hegedűre | Kamarazene | 2014 |
A félreértés | Színházi zene | 2002 |
Az utolsó meggymag | Opera | 2007 |
Bagatellek | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1999 |
Bevégezetlen ragozás - Haláltáncjáték | Opera | 2001 |
Caligula helytartója | Színházi zene | 2008 |
Csontváry és Kafka találkozása | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1992 |
Csárdás obstinè – Hommage à Liszt | Szólóhangszerre | 2011 |
Don Quijote - Zenekari szvit | Szimfonikus zenekarra | 1999 |
Haláltánc-játék | Kamarazene | 1994 |
Haláltáncjáték | Ensemble | 1994 |
Hat dal szopránhangra, xilofonra és hegedűre | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1991 |
Három bagatell zongorára | Szólóhangszerre | 1988 |
Három dal nőikarra | Nőikarra | 1998 |
Három klarinét szólódarab | Szólóhangszerre | 1988 |
Három sirató női hangra | Szólóhang(ok)ra kíséret nélkül | 2005 |
Játék | Színházi zene | 2003 |
Karakterek klarinétra és zongorára | Kamarazene | 2009 |
Kettős szonett szoprán- és baritonhangra, kamarazenekarra | Szólóhang(ok)ra és kamarazenekarra | 2019 |
Parafarm | Opera | 1992 |
Szerelmes énekek | Szólóhang(ok)ra, kórusra és szólóhangszer(ek)re | 2001 |
Trió hegedűre, zongorára és csellóra | Kamarazene | 1987 |
Tíz zongoradarab | Szólóhangszerre | 1998 |
Vonósnégyes 1. | Kamarazene | 1999 |
Vonósnégyes 2. | Kamarazene | 2014 |
Áhítatok | Férfikarra | 1991 |
Édes Anna | Színházi zene | 2006 |
Öt capriccio hegedűre | Szólóhangszerre | 2002 |
Öt dal | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1994 |
Öt dal Weöres Sándor verseire | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1994 |
Öt dal vegyeskarra | Vegyeskarra | 2003 |