Viski János
Zeneszerző
Születési hely
Kolozsvár
Születési dátum
1906
1906. június 10. Kolozsvár - 1961. január 16. Budapest
Zenei tanulmányait hegedűn kezdte, Antal Gyula, Sipos Gábor és Kolár Gusztáv tanítványaként. Tizenkilenc éves korától érdeklődése fokozatosan a komponálás felé fordult. 1927-ben felvették a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémiára, ahol Kodály Zoltán zeneszerzés osztályában 1932-ben szerzett diplomát. Első szerzeményeit a kolozsvári Iparos Művelődési Kör dalárdája mutatta be. Zenei képzésével párhuzamosan a Tudományegyetem bölcsészeti karának filozófiai és művészettörténeti előadásait is hallgatta.
A Zeneakadémia elvégzése után néhány évig az erdélyi Szilágyzoványban telepedett le, ahol első, később nagy sikert aratott nagyobb szabású művei megszülettek. 1934-1935-ben szerezte Szimfonikus Szvit című zenekari darabját, amelyet a Magyar Rádió mutatott be 1937-ben, Vaszy Viktor vezényletével. A szvitet 1939-ben a Filharmóniai Társaság Zenekara is előadta, a budapesti koncerten Willem Mengelberg, a Concertgebouw zenekarának karmestere dirigált. Mengelberg a művet még számos alkalommal előadta európai koncertjei során, nemzetközi elismerést szerezve ezzel szerzőjének. A Szimfonikus szvit sikere késztette egyik legismertebb kompozíciója, az 1939-ben született Enigma című szimfonikus költemény megírására. E művéért 1941-ben a Kisfaludy Társaság Greguss emlékéremmel tüntette ki.
1940-ben a Nemzeti Zenede felkérésére az intézet főtitkára és hangszerelés tanára lett. 1941-ben megbízták a kolozsvári Konzervatórium vezetésével, 1942-től 1961-ig a Zeneakadémián tanított zeneszerzést. 1947-ben megszületett háromtételes Hegedűversenye, melyet még ugyanebben az évben nagy sikerrel mutattak be. Műveit számos európai nagyvárosban, többek között Párizsban, Bécsben, Berlinben, Drezdában, Lipcsében, Rotterdamban, Zürichben, Stockholmban, Helsinkiben, Osloban, Luxemburgban, Prágában, Varsóban, Triesztben, Belgrádban, Bukarestben, Ankarában, illetve Portlandban és Torontóban is bemutatták. Főbb művei: Szimfonikus szvit (1937), Két magyar tánc (1938), Enigma (1939), Hegedűverseny (1947), Zongoraverseny (1953), Gordonkaverseny (1955), Az irisórai szarvas (1958).
Viski János munkásságának elismeréseként 1954-ben Erkel-díjat, 1955-ben Érdemes Művész címet, 1956-ban Kossuth-díjat kapott.
Forrás: Britannica Hungarica - készült a BMC közreműködésével
Zenei tanulmányait hegedűn kezdte, Antal Gyula, Sipos Gábor és Kolár Gusztáv tanítványaként. Tizenkilenc éves korától érdeklődése fokozatosan a komponálás felé fordult. 1927-ben felvették a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémiára, ahol Kodály Zoltán zeneszerzés osztályában 1932-ben szerzett diplomát. Első szerzeményeit a kolozsvári Iparos Művelődési Kör dalárdája mutatta be. Zenei képzésével párhuzamosan a Tudományegyetem bölcsészeti karának filozófiai és művészettörténeti előadásait is hallgatta.
A Zeneakadémia elvégzése után néhány évig az erdélyi Szilágyzoványban telepedett le, ahol első, később nagy sikert aratott nagyobb szabású művei megszülettek. 1934-1935-ben szerezte Szimfonikus Szvit című zenekari darabját, amelyet a Magyar Rádió mutatott be 1937-ben, Vaszy Viktor vezényletével. A szvitet 1939-ben a Filharmóniai Társaság Zenekara is előadta, a budapesti koncerten Willem Mengelberg, a Concertgebouw zenekarának karmestere dirigált. Mengelberg a művet még számos alkalommal előadta európai koncertjei során, nemzetközi elismerést szerezve ezzel szerzőjének. A Szimfonikus szvit sikere késztette egyik legismertebb kompozíciója, az 1939-ben született Enigma című szimfonikus költemény megírására. E művéért 1941-ben a Kisfaludy Társaság Greguss emlékéremmel tüntette ki.
1940-ben a Nemzeti Zenede felkérésére az intézet főtitkára és hangszerelés tanára lett. 1941-ben megbízták a kolozsvári Konzervatórium vezetésével, 1942-től 1961-ig a Zeneakadémián tanított zeneszerzést. 1947-ben megszületett háromtételes Hegedűversenye, melyet még ugyanebben az évben nagy sikerrel mutattak be. Műveit számos európai nagyvárosban, többek között Párizsban, Bécsben, Berlinben, Drezdában, Lipcsében, Rotterdamban, Zürichben, Stockholmban, Helsinkiben, Osloban, Luxemburgban, Prágában, Varsóban, Triesztben, Belgrádban, Bukarestben, Ankarában, illetve Portlandban és Torontóban is bemutatták. Főbb művei: Szimfonikus szvit (1937), Két magyar tánc (1938), Enigma (1939), Hegedűverseny (1947), Zongoraverseny (1953), Gordonkaverseny (1955), Az irisórai szarvas (1958).
Viski János munkásságának elismeréseként 1954-ben Erkel-díjat, 1955-ben Érdemes Művész címet, 1956-ban Kossuth-díjat kapott.
Forrás: Britannica Hungarica - készült a BMC közreműködésével
| Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| 2009 | Duo Fresco: Hungarian-Armenian Piano Music | Budaörs Armenian Minority Self-Government | BR 0412 |
| Cím | Típus | Dátum |
|---|---|---|
| "Jaj annak a fának" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1932 |
| "Testvérem, ilyen legyen a szíved" | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1931 |
| 21 vokálfúga | !meghatározása folyamatban | 1931 |
| A haldokló | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1945 |
| Ave Maria | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 0 |
| Csellóverseny | Concerto | 1955 |
| Enigma | Szimfonikus zenekarra | 1939 |
| Fohászkodás | Férfikarra | 1937 |
| Hegedűverseny | Concerto | 1947 |
| Hozsánna | Vegyeskarra | 1932 |
| Kilenc szerző 44 kis zongoradarabja | Szólóhangszerre | 0 |
| Két magyar tánc | Szimfonikus zenekarra | 1938 |
| Palotás és Friss | Szimfonikus zenekarra | 1938 |
| Rákóczi induló | Férfikarra | 1938 |
| Szimfonikus szvit | Szimfonikus zenekarra | 1935 |
| Virág és pillangó | Férfikarra | 1937 |
| Vonóstrió | Kamarazene | 1930 |
| Zongoraverseny | Concerto | 1953 |
| Ősz | Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re | 1928 |