Poldini Ede
Zeneszerző
Születési hely
Pest
Születési dátum
1869
1869. június 13., Pest - 1957. június 28. Vevey (Svájc)
Nyomdászmester apai nagyapja Olaszországból települt hazánkba, anyai nagyanyja Pest város kórusfelügyelője volt, szülei iparos képzettségűek. Poldini gyermekkorától kezdve foglalkozott zenével.
A Nemzeti Zenedében Tomka Istvánnál tanult zongorázni, de elfogadhatóan megtanult hegedűn, klarinéton és kürtön is játszani. Később elvégezte az ének- és zeneszerzés tanszakot is. Ismereteit - Johannes Brahms hathatós támogatásával - a Bécsi Konzervatóriumban, Eusebius Mandyczewski zeneszerzés-, Julius Epstein és Felix Rosenthal zongoranövendékeként tökéletesítette.
Első kórusművét tizenöt esztendősen komponálta. A következő esztendőt ösztöndíjjal Genfben töltötte. 1892-ben Bajza József szövegére írott Ébresztő című férfikarával első díjat nyert a pécsi dalárverseny pályázatán.
Bár zenedarabjainak többségét kórusművek és zongoradarabok alkotják (pl. Dekameron, Trois études, Frühlingsweben, Rosen, Bibelots japonais stb.), sikereit elsősorban színpadi műveinek köszönhette. Komponált énekes mesejátékot és gyermekoperát (Vadrózsa - 1899, Hamupipőke - 1899, Vasorrú bába - 1899), balettet (Északi fény - 1914) és operákat is. Az Andersen meséje nyomán írott, Csavargó és királylány című egyfelvonásos operáját Budapesten 1903-ban, Boroszlóban 1905-ben, Londonban 1906-ban mutatták be. Legnagyobb sikerét az 1913-14-ben íródott, de csak 1924-ben bemutatott Farsangi lakodalom című vígoperájával aratta, ezt a művét szintén játszották külföldön is.
1908-tól a svájci Vevey-ben élt, de nem szakadt meg kapcsolata a hazai művészeti élettel. 1926-ban a Zeneakadémián magyar estet rendeztek, amelyen Régi jó idők című daljátékának néhány részletét is eljátszották. 1935-ben és 1948-ban művészete elismeréseként állami kitüntetésekben részesült. Jelentős sikereket ért el koncertező zongoraművészként is.
Zenei stílusának a késő romantika az egyik meghatározó vonása, emellett azonban bátran nyúlt a magyar folklór és a népies műzene elemeihez is. Zenekarában megszólal pl. a cimbalom, a tárogató, a szólóhegedű, művei táncos részleteinek gyakori eleme a verbunkos. Dallamgazdagság, színes hangszerelés jellemzi alkotásait.
Operái:
Csavargó és királylány (egyfelvonásos opera, bem.: 1903. május 17., Budapest, Magyar Királyi Operaház)
Farsangi lakodalom (háromfelvonásos opera, bem.: 1924. február 16., Budapest, Magyar Királyi Operaház)
Selyemháló (bem.: 1929, Budapest)
Himfy (háromfelvonásos opera, bem.: 1938. április 18., Budapest, Magyar Királyi Operaház)
Balatoni rege (háromfelvonásos opera, bem.: 1940)
Nyomdászmester apai nagyapja Olaszországból települt hazánkba, anyai nagyanyja Pest város kórusfelügyelője volt, szülei iparos képzettségűek. Poldini gyermekkorától kezdve foglalkozott zenével.
A Nemzeti Zenedében Tomka Istvánnál tanult zongorázni, de elfogadhatóan megtanult hegedűn, klarinéton és kürtön is játszani. Később elvégezte az ének- és zeneszerzés tanszakot is. Ismereteit - Johannes Brahms hathatós támogatásával - a Bécsi Konzervatóriumban, Eusebius Mandyczewski zeneszerzés-, Julius Epstein és Felix Rosenthal zongoranövendékeként tökéletesítette.
Első kórusművét tizenöt esztendősen komponálta. A következő esztendőt ösztöndíjjal Genfben töltötte. 1892-ben Bajza József szövegére írott Ébresztő című férfikarával első díjat nyert a pécsi dalárverseny pályázatán.
Bár zenedarabjainak többségét kórusművek és zongoradarabok alkotják (pl. Dekameron, Trois études, Frühlingsweben, Rosen, Bibelots japonais stb.), sikereit elsősorban színpadi műveinek köszönhette. Komponált énekes mesejátékot és gyermekoperát (Vadrózsa - 1899, Hamupipőke - 1899, Vasorrú bába - 1899), balettet (Északi fény - 1914) és operákat is. Az Andersen meséje nyomán írott, Csavargó és királylány című egyfelvonásos operáját Budapesten 1903-ban, Boroszlóban 1905-ben, Londonban 1906-ban mutatták be. Legnagyobb sikerét az 1913-14-ben íródott, de csak 1924-ben bemutatott Farsangi lakodalom című vígoperájával aratta, ezt a művét szintén játszották külföldön is.
1908-tól a svájci Vevey-ben élt, de nem szakadt meg kapcsolata a hazai művészeti élettel. 1926-ban a Zeneakadémián magyar estet rendeztek, amelyen Régi jó idők című daljátékának néhány részletét is eljátszották. 1935-ben és 1948-ban művészete elismeréseként állami kitüntetésekben részesült. Jelentős sikereket ért el koncertező zongoraművészként is.
Zenei stílusának a késő romantika az egyik meghatározó vonása, emellett azonban bátran nyúlt a magyar folklór és a népies műzene elemeihez is. Zenekarában megszólal pl. a cimbalom, a tárogató, a szólóhegedű, művei táncos részleteinek gyakori eleme a verbunkos. Dallamgazdagság, színes hangszerelés jellemzi alkotásait.
Operái:
Csavargó és királylány (egyfelvonásos opera, bem.: 1903. május 17., Budapest, Magyar Királyi Operaház)
Farsangi lakodalom (háromfelvonásos opera, bem.: 1924. február 16., Budapest, Magyar Királyi Operaház)
Selyemháló (bem.: 1929, Budapest)
Himfy (háromfelvonásos opera, bem.: 1938. április 18., Budapest, Magyar Királyi Operaház)
Balatoni rege (háromfelvonásos opera, bem.: 1940)
Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|
2000 |
Poldini Ede: Farsangi lakodalom
(Poldini, Ede: Hochzeit im Fasching) |
Hungaroton | HCD 31974-75 | 2 CD |