Tinódi Lantos Sebestyén
Zeneszerző
Születési hely
Születési dátum
1505
1505-1510 között, Tinód - 1556. január vége, Sárvár
A magyar epikus költészet jelentős alakja, a 16. század legkiválóbb énekmondója. Születési helyét pontosan megállapítani nem lehet; a legvalószínűbb a Baranya vármegyeii Tinód község. 1542-ig Szigetváron élt Török Bálint udvarában. Amikor Török Bálint fogságba került, vándorénekesként bejárta az egész országot. 1544-ben jelen volt a nagyszombati országgyűlésen; 1548-ban Báthori nyírbátori udvarában élt. Ezt követően Kassán lakott; itt házat szerzett s népes családot nevelt; innen kereste fel a nagyobb harcok színhelyeit. 1553-ban Debrecenbe, majd Erdélybe ment, Bethlen Farkas bonyhai udvarába. Kolozsvárott nyomtatta ki Cronicáját 1554-ben. 1555-ben Nádasdy Tamást látogatta meg; az ő udvarában érte utol a halál.
Tinódi a XVI. századi epika valamennyi műfaját művelte. Főleg a törökökkel vívott harcok eseményeit jegyezte fel krónikás hűséggel a közvetlen benyomások és tapasztalatok alapján, ezért históriás énekei történeti forrásértékűek (Erdélyi história, Egervár viadala, Az vég Temesvárban Losonczi Istvánnak haláláról, Buda veszése, Szitnya, Léva, Csábrág és Murány vágyaknak megvevése, Szegedi veszedelem stb.). Műveinek másik része biblikus ének (Judit asszony, Dávid király, Jónás próféta), vagy antik témájú széphistória (Jason és Medea). Ezenkívül írt verses pamfleteket az erőszakos tiszttartók és a korhelyek ellen (Udvarbírák és kulcsárok, Sokféle részegségről ). Művei gyakran adtak tárgyat és indítást a későbbi magyar irodalom számára is; Kemény Zsigmond, Arany János, Gárdonyi Géza, Ady Endre merítettek verses históriáiból.
A magyar műzene első igazán hatékony képviselője. 23 saját szerzeményű dallama, amely a Cronicában maradt fenn, a XVI. század históriásének-termésének legjava. Műveinek kiadásai: Tinódi Sebestyén összes művei (Szilády Áron gondozásában, Régi Magyar Költők Tára, III., 1881); Tinódi Sebestyén válogatott históriás énekei (sajtó alá rendezte Perényi Adolf, Bp., 1899); Tinódi Sebestyén válogatott krónikás énekei (szerk. Bartha József, Pozsony Bp. 1904); Tinódi Lantos Sebestyén válogatott munkái (sajtó alá rendezte Bóta László, Bp., 1956).
A magyar epikus költészet jelentős alakja, a 16. század legkiválóbb énekmondója. Születési helyét pontosan megállapítani nem lehet; a legvalószínűbb a Baranya vármegyeii Tinód község. 1542-ig Szigetváron élt Török Bálint udvarában. Amikor Török Bálint fogságba került, vándorénekesként bejárta az egész országot. 1544-ben jelen volt a nagyszombati országgyűlésen; 1548-ban Báthori nyírbátori udvarában élt. Ezt követően Kassán lakott; itt házat szerzett s népes családot nevelt; innen kereste fel a nagyobb harcok színhelyeit. 1553-ban Debrecenbe, majd Erdélybe ment, Bethlen Farkas bonyhai udvarába. Kolozsvárott nyomtatta ki Cronicáját 1554-ben. 1555-ben Nádasdy Tamást látogatta meg; az ő udvarában érte utol a halál.
Tinódi a XVI. századi epika valamennyi műfaját művelte. Főleg a törökökkel vívott harcok eseményeit jegyezte fel krónikás hűséggel a közvetlen benyomások és tapasztalatok alapján, ezért históriás énekei történeti forrásértékűek (Erdélyi história, Egervár viadala, Az vég Temesvárban Losonczi Istvánnak haláláról, Buda veszése, Szitnya, Léva, Csábrág és Murány vágyaknak megvevése, Szegedi veszedelem stb.). Műveinek másik része biblikus ének (Judit asszony, Dávid király, Jónás próféta), vagy antik témájú széphistória (Jason és Medea). Ezenkívül írt verses pamfleteket az erőszakos tiszttartók és a korhelyek ellen (Udvarbírák és kulcsárok, Sokféle részegségről ). Művei gyakran adtak tárgyat és indítást a későbbi magyar irodalom számára is; Kemény Zsigmond, Arany János, Gárdonyi Géza, Ady Endre merítettek verses históriáiból.
A magyar műzene első igazán hatékony képviselője. 23 saját szerzeményű dallama, amely a Cronicában maradt fenn, a XVI. század históriásének-termésének legjava. Műveinek kiadásai: Tinódi Sebestyén összes művei (Szilády Áron gondozásában, Régi Magyar Költők Tára, III., 1881); Tinódi Sebestyén válogatott históriás énekei (sajtó alá rendezte Perényi Adolf, Bp., 1899); Tinódi Sebestyén válogatott krónikás énekei (szerk. Bartha József, Pozsony Bp. 1904); Tinódi Lantos Sebestyén válogatott munkái (sajtó alá rendezte Bóta László, Bp., 1956).
| Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| 1966 |
Béres Ferenc - Öt évszázad magyar dalai
(Ferenc Béres - Hungarian Songs Of Five Centuries) |
Qualiton | LPX 1292 | LP |
| 1987 |
Bakfark Bálint Lant Trió: Zene a reneszánszkori Erdélyben
(Bakfark Bálint Lute Trio: Music in Renaissance Transylvania) |
Hungaroton | HCD 12924 | |
| 2000 |
Béres Ferenc - Öt évszázad dalai
(Ferenc Béres - Hungarian Songs of Five Centuries) |
Hungaroton | HCD 18243 |