Veress Sándor
Zeneszerző
Születési hely
Kolozsvár (Cluj Napoca)
Születési dátum
1907
Weboldal
1907. február 1., Kolozsvár (ma: Cluj-Napoca, Románia)- 1992. március 2., Bern
Veress Sándor zeneszerzői munkássága a Bartók és Kodály utáni nemzedék legkiválóbb alkotói teljesítményeként értékelhető a magyar zenetörténet körében. Széleskörű zenei felkészültsége eredményeként Veress munkássága is sokoldalú kibontakozással ajándékozta meg a magyar zenekultúrát: népzenekutatóként, zongoraművészként és zenepedagógusként is kimagasló jelensége volt korának.
Pályáját a II. világháború és a nyomában járó politikai változások kettétörték: 1949-ben, 42 éves korában véglegesen elhagyta hazáját és Svájcban, Bern városában telepedett le, ahol haláláig élt. Élete utolsó hónapjaiban felvette a svájci állampolgárságot. Zeneszerzői munkásságának első, magyarországi korszakát döntően meghatározta a magyar népzene, amelynek őmaga gyűjtője és kutatója volt. Azonban Veress kora ifjúságától kezdve törekedett az egykorú nyugat-európai zene stílusáramlatainak megismerésére, és azoknak saját, személyes stílusával való művészi konfrontálására. A II. világháborút megelőző európai tanulmányútjainak (London, Róma, etc.) eredményeként Veress Sándor az új magyar zene egyik legszélesebb látókörű, európai rangú képviselőjévé vált már a harmincas évek második felétől kezdődően. Magyarországi alkotóperiódusának két nagy betetőző műve volt: a Térszili Katicza című egyfelvonásos táncjáték (1942-1943), és a Szent Ágoston szövegére írt zsoltár, a Sancti Agustini Psalmus (1943-1944). Emigrációját megelőzően Veresst a magyar zenei élet legígéretesebb zeneszerzőjeként értékelték hazájában: Bartók halála alkalmából többek között őt kérték fel a gyászzene megírására (Threnos, 1945), majd 1949-ben a legrangosabb magyar művészeti díjat, a Kossuth-díjat ugyancsak neki ítélte a korabeli művészeti élet vezetősége. 1985-ben Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal tüntették ki.
Berni éveiben - kitágult művészi horizontjának eredményeképpen - néhány év elteltével megújította zenei stílusát és alkotói szemléletét. Munkásságának műfaji sokoldalúsága továbbra is meghatározó maradt, kamaraművei a legváltozatosabb hangszeres kombinációkban készültek, versenyművei és zenekari alkotásai további új személyes kezdeményezésként értékelhetők a nyugat-európai kortárs zene területén. Az 1950-es évektől kezdve írt kompozícióiban a dodekafón szerkesztés meghatározó jelentőségűvé vált, azonban e technikát saját személyes stílusához alakítva használta.
Veress Sándor 1950-1968-ig a berni Konzervatórium tanáraként működött, majd 1968-1977-ig a berni egyetem professzora volt. A hatvanas évek során az USA-ban és Ausztráliában több alkalommal vendégprofesszori megbízatást töltött be. 1992. március 2-án hunyt el Bernben.
Veress Sándor zeneszerzői munkássága a Bartók és Kodály utáni nemzedék legkiválóbb alkotói teljesítményeként értékelhető a magyar zenetörténet körében. Széleskörű zenei felkészültsége eredményeként Veress munkássága is sokoldalú kibontakozással ajándékozta meg a magyar zenekultúrát: népzenekutatóként, zongoraművészként és zenepedagógusként is kimagasló jelensége volt korának.
Pályáját a II. világháború és a nyomában járó politikai változások kettétörték: 1949-ben, 42 éves korában véglegesen elhagyta hazáját és Svájcban, Bern városában telepedett le, ahol haláláig élt. Élete utolsó hónapjaiban felvette a svájci állampolgárságot. Zeneszerzői munkásságának első, magyarországi korszakát döntően meghatározta a magyar népzene, amelynek őmaga gyűjtője és kutatója volt. Azonban Veress kora ifjúságától kezdve törekedett az egykorú nyugat-európai zene stílusáramlatainak megismerésére, és azoknak saját, személyes stílusával való művészi konfrontálására. A II. világháborút megelőző európai tanulmányútjainak (London, Róma, etc.) eredményeként Veress Sándor az új magyar zene egyik legszélesebb látókörű, európai rangú képviselőjévé vált már a harmincas évek második felétől kezdődően. Magyarországi alkotóperiódusának két nagy betetőző műve volt: a Térszili Katicza című egyfelvonásos táncjáték (1942-1943), és a Szent Ágoston szövegére írt zsoltár, a Sancti Agustini Psalmus (1943-1944). Emigrációját megelőzően Veresst a magyar zenei élet legígéretesebb zeneszerzőjeként értékelték hazájában: Bartók halála alkalmából többek között őt kérték fel a gyászzene megírására (Threnos, 1945), majd 1949-ben a legrangosabb magyar művészeti díjat, a Kossuth-díjat ugyancsak neki ítélte a korabeli művészeti élet vezetősége. 1985-ben Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal tüntették ki.
Berni éveiben - kitágult művészi horizontjának eredményeképpen - néhány év elteltével megújította zenei stílusát és alkotói szemléletét. Munkásságának műfaji sokoldalúsága továbbra is meghatározó maradt, kamaraművei a legváltozatosabb hangszeres kombinációkban készültek, versenyművei és zenekari alkotásai további új személyes kezdeményezésként értékelhetők a nyugat-európai kortárs zene területén. Az 1950-es évektől kezdve írt kompozícióiban a dodekafón szerkesztés meghatározó jelentőségűvé vált, azonban e technikát saját személyes stílusához alakítva használta.
Veress Sándor 1950-1968-ig a berni Konzervatórium tanáraként működött, majd 1968-1977-ig a berni egyetem professzora volt. A hatvanas évek során az USA-ban és Ausztráliában több alkalommal vendégprofesszori megbízatást töltött be. 1992. március 2-án hunyt el Bernben.
| Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| 1993 | Thomas Demenga: J.S. Bach, Sándor Veress | ECM Records | ECM 1477 | |
| 1995 | Sándor Veress | ECM Records | ECM 1555 |
Saját |
| 1998 |
Veress Sándor: Zongoraverseny/Hommage á Paul Klee/Hat csárdás
(Veress, Sándor: Concerto for Piano, Strings and Percussion/Hommage a Paul Klee) |
Teldec | 0630-19992-2 |
Saját |
| 1998 | Székely Zoltán: Violin Sonatas - Veress Sándor: Violin Sonata No.1 - Bartók Béla: Violin Sonata | Capriccio | C10847 | |
| 1999 |
Magyar szerzők művei gordonkára
(Hungarian Cello Music) |
Hungaroton | HCD 31835 | |
| 2000 | Ligeti / Kurtág / Veress - Wind Quintets | CPO | 999315 | |
| 2001 | Thomas Zehetmair - Camerata Bern: Verklärte Nacht (Schönberg/Veress/Bartók) | ECM Records | ECM 1714 | |
| 2004 | András Schiff Artist Portrait | Warner | 2564-61588-2 | |
| 2018 |
Végh Sándor zenei anyanyelve
(Végh in his Mother Tongue) |
BMC Records | BMC CD 263 | 2 CD |