Ungváry Tamás
Zeneszerző
Születési hely
Kalocsa
Születési dátum
1936
1936 - 2024
Ungváry Tamás Kalocsán született 1936. november 12-én. Miután szülei elváltak és édesanyjával Budapestre költöztek Plán Jenőnél kezdett hegedülni tanulni, melyet 1949-től Zarecky Endre irányítása alatt folytatott. 1953-ban felvették a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumba, ahol elkezdett nagybőgőn játszani Bonyhádi József vezetésével. 1969-ben fejezte be konzervatóriumi tanulmányait. Közben felvették a Fővárosi Operettszínház zenekarába, majd 1956-ban a Blaha Lujza Színház nagybőgőse lett. 1957-ben a Magyar Állami Hangversenyzenekar művészeként folytatta pályáját, és egészen 1967-ig maradt az együttes tagja. Ezen idő alatt számos külföldi turnén vett részt, fellépett többek között Tokióban, Pekingben, San Diegóban és Bostonban is. 1967-től 1969-ig az Universität Mozarteum Sallzburgban tanult, és itt is szerezte meg karmesteri diplomáját.
1969 novemberében Svédországba költözött. 1970-ben elvégezte az Institut für Elektronische Musik Stockholm egy éves elektronikus komputerzenei kurzusát. Ezt követően még számos mesterkurzuson vett részt olyan mesterek irányítása alatt, mint például Dennis Smaley, Morton Subotnik, Jean Martinon, Albert Simon, Dean Dixon, Végh Sándor, Ligeti György és Iannis Xenakis. Karmesteri pályájáról többek között Ligeti György, Maros Miklós, J. W. Morthesson, Yannis Xenakis és P. Norgård hatására fordult a zeneszerzés felé. Zeneszerzőként hamarosan nemzetközi figyelmet keltett s komputerzenei műveit az egész világon játszották. "Gipsy childrens giant dance with Ili Fourier" című műve első díjat nyert a bostoni NEWCOMP komputerzenei versenyén (1987).
A berlini DAAD meghívott zeneszerzője (1989), az "Int. Computer Music Association " első európai vezetőségi tagja. Ungváry Tamás munkásságának kiemelkedő részét az 1965-ben alapított és a mai napig tevékeny stockholmi EMS (Electronic Music Studio) stúdióban töltötte, melynek 1971-ben lett tanára, majd 1991-ig művészeti vezetője. Ezt követően a bécsi Zene- és Színpadművészti Főiskola meghívására elfogadta a "Számítógépes Zene és Új Médiák" kurzusainak a vezetését 1991-ben az Elektroakusztikai és Kísérleti Zene Tanszéken.
Fenti munkásságával párhuzamosan 1985-től az általa alapított KACOR (Kineto Auditory Communication Research) kutatócsoport vezetője a stockholmi Királyi Műszaki Főiskola Sundberg vezette Beszédkommunikációs és Zeneakusztikai Tanszékén (1989-2001). Részben a koreográfia és a zene kapcsolata, részben az emberi érzelmek gesztusokon keresztüli megnyilvánulásának intermediális, számítógépes közvetítése a fő kutatási témája. E kutatás keretén belül fejleszti ki egy új hyperinstrument prototípusát, a SensOrg-ot. Nevéhez fűződik Rajka Péterrel együttműködve a NUNTIUS rendszer kidolgozása, amely a szerzők megfogalmazása szerint „az emberi mozgás vagy a hangzó struktúrák bármely típusa” tervezéséhez, alakításához, vizualizálásához nyújt segítséget. Ez a sokdimenziós kép- és hang-animációs rendszer egyszerre nyújt lehetőséget vizuális és hangzó folyamatok elemzésére, koreografikus és szonikus tervezésére továbbá, a valós időben létrehozható kép- és hangesemények révén kreatív improvizációra.”
Számos cikke és publikációja jelent meg. Munkássága elismeréseként professzori címmel tüntette ki az Osztrák Köztársasági Elnök.
Ungváry Tamás Kalocsán született 1936. november 12-én. Miután szülei elváltak és édesanyjával Budapestre költöztek Plán Jenőnél kezdett hegedülni tanulni, melyet 1949-től Zarecky Endre irányítása alatt folytatott. 1953-ban felvették a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumba, ahol elkezdett nagybőgőn játszani Bonyhádi József vezetésével. 1969-ben fejezte be konzervatóriumi tanulmányait. Közben felvették a Fővárosi Operettszínház zenekarába, majd 1956-ban a Blaha Lujza Színház nagybőgőse lett. 1957-ben a Magyar Állami Hangversenyzenekar művészeként folytatta pályáját, és egészen 1967-ig maradt az együttes tagja. Ezen idő alatt számos külföldi turnén vett részt, fellépett többek között Tokióban, Pekingben, San Diegóban és Bostonban is. 1967-től 1969-ig az Universität Mozarteum Sallzburgban tanult, és itt is szerezte meg karmesteri diplomáját.
1969 novemberében Svédországba költözött. 1970-ben elvégezte az Institut für Elektronische Musik Stockholm egy éves elektronikus komputerzenei kurzusát. Ezt követően még számos mesterkurzuson vett részt olyan mesterek irányítása alatt, mint például Dennis Smaley, Morton Subotnik, Jean Martinon, Albert Simon, Dean Dixon, Végh Sándor, Ligeti György és Iannis Xenakis. Karmesteri pályájáról többek között Ligeti György, Maros Miklós, J. W. Morthesson, Yannis Xenakis és P. Norgård hatására fordult a zeneszerzés felé. Zeneszerzőként hamarosan nemzetközi figyelmet keltett s komputerzenei műveit az egész világon játszották. "Gipsy childrens giant dance with Ili Fourier" című műve első díjat nyert a bostoni NEWCOMP komputerzenei versenyén (1987).
A berlini DAAD meghívott zeneszerzője (1989), az "Int. Computer Music Association " első európai vezetőségi tagja. Ungváry Tamás munkásságának kiemelkedő részét az 1965-ben alapított és a mai napig tevékeny stockholmi EMS (Electronic Music Studio) stúdióban töltötte, melynek 1971-ben lett tanára, majd 1991-ig művészeti vezetője. Ezt követően a bécsi Zene- és Színpadművészti Főiskola meghívására elfogadta a "Számítógépes Zene és Új Médiák" kurzusainak a vezetését 1991-ben az Elektroakusztikai és Kísérleti Zene Tanszéken.
Fenti munkásságával párhuzamosan 1985-től az általa alapított KACOR (Kineto Auditory Communication Research) kutatócsoport vezetője a stockholmi Királyi Műszaki Főiskola Sundberg vezette Beszédkommunikációs és Zeneakusztikai Tanszékén (1989-2001). Részben a koreográfia és a zene kapcsolata, részben az emberi érzelmek gesztusokon keresztüli megnyilvánulásának intermediális, számítógépes közvetítése a fő kutatási témája. E kutatás keretén belül fejleszti ki egy új hyperinstrument prototípusát, a SensOrg-ot. Nevéhez fűződik Rajka Péterrel együttműködve a NUNTIUS rendszer kidolgozása, amely a szerzők megfogalmazása szerint „az emberi mozgás vagy a hangzó struktúrák bármely típusa” tervezéséhez, alakításához, vizualizálásához nyújt segítséget. Ez a sokdimenziós kép- és hang-animációs rendszer egyszerre nyújt lehetőséget vizuális és hangzó folyamatok elemzésére, koreografikus és szonikus tervezésére továbbá, a valós időben létrehozható kép- és hangesemények révén kreatív improvizációra.”
Számos cikke és publikációja jelent meg. Munkássága elismeréseként professzori címmel tüntette ki az Osztrák Köztársasági Elnök.
| Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| 1995 | Lancino, Thierry: Aloni; Ungváry Tamás: Gypsy Children's Giant Dance with Ili Fourier | Wergo | WER 20322 |
| Cím | Típus | Dátum |
|---|---|---|
| 9 Fingerprints / 9 ujjlenyomat | Zene magnószalagra | 1995 |
| Akonel | Zene magnószalagra | 1978 |
| Akonel No. 2 | Élő zene és zene magnószalagra | 1976 |
| Akonel No. 3 | !meghatározása folyamatban | 1979 |
| Akonel No. 4 | Elektroakusztikus zene | 1989 |
| Alibiography | Színpadi mű | 1982 |
| Annons | Zene magnószalagra | 1973 |
| Apèro | Zene magnószalagra | 1973 |
| Band noire | Zene magnószalagra | 1973 |
| Basic Barrier | Zene magnószalagra | 1973 |
| Basic Barrier 2007 Remix | Elektroakusztikus zene | 2007 |
| Between 1 | Elektroakusztikus zene | 2000 |
| Between 2 | Elektroakusztikus zene | 2000 |
| DIS-TANZ | Élő zene és zene magnószalagra | 1990 |
| Dirigenten | Kísérőzene | 1984 |
| Distraction / Elterelés | Élő zene és zene magnószalagra | 1981 |
| Distween | Elektroakusztikus zene | 2003 |
| Etude 83 | Zene magnószalagra | 1983 |
| Etüde No. ? | Zene magnószalagra | 1978 |
| Gipsy Children´s Giant Dance With Ili Fourier | Zene magnószalagra | 1986 |
| Grattis med Epilog | Zene magnószalagra | 1994 |
| Incrementum | Zene magnószalagra | 1975 |
| Incrementum II | Zene magnószalagra | 1977 |
| Interaction | Zene magnószalagra | 1978 |
| Interaction No. 2 | Élő zene és zene magnószalagra | 1979 |
| Istenem, Uram! | Zene magnószalagra | 1990 |
| Ite, missa est | Zene magnószalagra | 1982 |
| Les mouvements mousseux | Zene magnószalagra | 1979 |
| MELOSIX - Musik für ein Video | Multimédia | 1997 |
| Melos No. 1 | Zene magnószalagra | 1980 |
| Melos No. 2 | Élő zene és zene magnószalagra | 1981 |
| Melos No. 3 | Élő zene és zene magnószalagra | 1982 |
| Olarra | Zene magnószalagra | 1983 |
| On the edges of light | Zene magnószalagra | 1978 |
| Präludium / Prelúdium | Élő zene és zene magnószalagra | 1987 |
| Psalm 90:10 | Zene magnószalagra | 1978 |
| Realtime | Multimédia | 1993 |
| Recollection No. 2 | Elektroakusztikus zene | 2007 |
| Recollection No. 3 | Elektroakusztikus zene | 2007 |
| Recollections I | Elektroakusztikus zene | 1996 |
| Romeo und Julia / Rómeó és Júlia | Színpadi mű | 1978 |
| SONO-LOGOS | Kamarazene | 1991 |
| Samspel | Kísérőzene | 1984 |
| Sentograffito | Elektroakusztikus zene | 1993 |
| Sentograffito No. 2 | Elektroakusztikus zene | 1994 |
| Sentograffito No. 3 | Elektroakusztikus zene | 0 |
| Seul | Zene magnószalagra | 1979 |
| Sinus Concerto | Zene magnószalagra | 1979 |
| Sinus coitus | !meghatározása folyamatban | 0 |
| Sinus-Coitus | Élő zene és zene magnószalagra | 1979 |
| Solo / Szóló | Balett / Choreographic work | 1982 |
| Stamp Music | Szimfonikus zenekarra | 1971 |
| Stehaufmännchen | !meghatározása folyamatban | 1973 |
| Svart Materia | Elektroakusztikus zene | 2006 |
| Toutevarie No. 1 | Elektroakusztikus zene | 1984 |
| Toutevarie No. 2 | Elektroakusztikus zene | 1984 |
| Transpacing No. 1 - Quick Time Movie | Elektroakusztikus zene | 1994 |
| Transpacings No. 2 - Quick Time Movie | Zene magnószalagra | 1994 |
| Traum des Einsamen / A magányos álma | Zene magnószalagra | 1974 |
| Trio / Trió | Balett / Choreographic work | 1982 |
| Un portrait | Zene magnószalagra | 1977 |
| Vattendroppen | Zene magnószalagra | 1971 |
| s. a. t. t. | !meghatározása folyamatban | 1994 |
| soNOdans | Szimfonikus zenekarra | 2016 |