Pauk György
hegedű
Születési hely
Budapest
Születési dátum
1936
1936. október 26. Budapest - 2024. november 11.
Ötéves kora óta hegedült, első tanára Neumann (Nógrádi) Olga volt. Tizenhárom éves korában került a Zeneakadémiára, ahol tanulmányait Zathurecky Edénél, Weiner Leónál és Kodály Zoltánnál végezte.
1956-ban megnyerte a Genovában megrendezett Nemzetközi Paganini Hegedűversenyt. Még ez évben elhagyta Magyarországot, először Hollandiában telepedett le, 1961 óta pedig Londonban élt. Kamarapartnerével, Frankl Péterrel 1957-ben első díjat nyert az ARD Müncheni Szonáta Versenyen, 1959-ben a Párizsban megrendezett Long-Thibaud hegedűversenyen aratott győzelmet. Londonban 1962-ben mutatkozott be, a Lorin Maazel vezényelte Londoni Szimfonikusokkal lépett fel. Ugyanebben az évben egy nagysikerű szólóesten is bemutatkozott a Wigmore Hallban. Később többször fellépett a Henry Wood Promenade koncerteken, és visszatérő vendége volt az edinburghi, cheltenhami, brightoni és bath-i fesztiváloknak is. Koncertjeit rendszeresen közvetítette a BBC rádió.
Az Egyesült Államokban a Solti György által dirigált Chicagói Szimfonikusokkal debütált 1971-ben. A koncertet számtalan felkérés követte, meghívást kapott a legtöbb egyesült államokbeli szimfonikus együtteshez, felkéréseket kapott több fesztiválra (Aspen, Hollywood Bowl, Saratoga, Santa Fe, Ravinia). Nagy-Britanniában fellépett az összes londoni zenekarral, és szerepelt a vezető komolyzenei fesztiválokon (BBC Proms, Bath, Edinburgh, Cheltenham, City of London, Orkney).
Hosszú távolléte után 1973-ban lépett fel újra Budapesten, ezután több alkalommal is adott idehaza koncertet. Kiemelkedő és széles körű nemzetközi pályája során Pauk György a világ valamennyi neves zenekarával dolgozott együtt olyan dirigensek vezetésével, mint Pierre Boulez, Sir Simon Rattle, Doráti Antal, Bernard Haitink, Christoph von Dohnányi, Gennagyij Rozsgyesztvenszkij, Klaus Tennstedt, Leonard Slatkin, Charles Dutoit, Kertész István, Fischer Iván, John Barbirolli, Adrian Boult, Andrew Davis, Colin Davis, Carlo Zecchi, Herbert Blomstedt, Kyril Kondrashin, Fürst János stb.
Pauk kivételesen gazdag repertoárral büszkélkedhetett, amelyben a XX. század legnagyobb mesterművei szerepeltek. Számos Lutoslawski-, Penderecki-, Schnittke-, Maxwell Davies- és Tippett-művet mutatott be a szerzők vezényletével. Felvételei több díjat is nyertek (Cecilia-díj, Gramophone-díj, Grammy jelölés), a Berkes Kálmánnal (klarinét) és Jandó Jenővel (zongora) felvett Kontrasztokat a Gramophone folyóirat Editors Choice díjjal jutalmazta.
Pauk György jelentős időt fordított tanításra, a londoni Royal Academy of Music professzoraként. A Guildhall School of Music-tól 1980-ban, a Royal Academy of Music-tól 1990-ben elnyerte a tiszteletbeli doktori címet. Számos mesterkurzust tartott az Egyesült Államokban (Curtis, Peabody, Yale, Cleveland, Oberlin, Manhattan School, San Francisco), Kínában, Spanyolországban, Izraelben és Magyarországon is. Gyakran meghívták rangos nemzetközi versenyek zsűrijébe.
Magyarországon 1998-ban nemzetközi zenei tevékenységéért a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki, 2008-ban Bartók-Pásztory-díjat kapott, a Liszt Ferenc Zeneakadémia díszdoktorává és professor emeritusává választotta. Pauk György egy 1714-ben készült Massart- Stradivarius hegedűn játszott, melyet 2024-ben Pusker Júliának ajánlott fel.
Ötéves kora óta hegedült, első tanára Neumann (Nógrádi) Olga volt. Tizenhárom éves korában került a Zeneakadémiára, ahol tanulmányait Zathurecky Edénél, Weiner Leónál és Kodály Zoltánnál végezte.
1956-ban megnyerte a Genovában megrendezett Nemzetközi Paganini Hegedűversenyt. Még ez évben elhagyta Magyarországot, először Hollandiában telepedett le, 1961 óta pedig Londonban élt. Kamarapartnerével, Frankl Péterrel 1957-ben első díjat nyert az ARD Müncheni Szonáta Versenyen, 1959-ben a Párizsban megrendezett Long-Thibaud hegedűversenyen aratott győzelmet. Londonban 1962-ben mutatkozott be, a Lorin Maazel vezényelte Londoni Szimfonikusokkal lépett fel. Ugyanebben az évben egy nagysikerű szólóesten is bemutatkozott a Wigmore Hallban. Később többször fellépett a Henry Wood Promenade koncerteken, és visszatérő vendége volt az edinburghi, cheltenhami, brightoni és bath-i fesztiváloknak is. Koncertjeit rendszeresen közvetítette a BBC rádió.
Az Egyesült Államokban a Solti György által dirigált Chicagói Szimfonikusokkal debütált 1971-ben. A koncertet számtalan felkérés követte, meghívást kapott a legtöbb egyesült államokbeli szimfonikus együtteshez, felkéréseket kapott több fesztiválra (Aspen, Hollywood Bowl, Saratoga, Santa Fe, Ravinia). Nagy-Britanniában fellépett az összes londoni zenekarral, és szerepelt a vezető komolyzenei fesztiválokon (BBC Proms, Bath, Edinburgh, Cheltenham, City of London, Orkney).
Hosszú távolléte után 1973-ban lépett fel újra Budapesten, ezután több alkalommal is adott idehaza koncertet. Kiemelkedő és széles körű nemzetközi pályája során Pauk György a világ valamennyi neves zenekarával dolgozott együtt olyan dirigensek vezetésével, mint Pierre Boulez, Sir Simon Rattle, Doráti Antal, Bernard Haitink, Christoph von Dohnányi, Gennagyij Rozsgyesztvenszkij, Klaus Tennstedt, Leonard Slatkin, Charles Dutoit, Kertész István, Fischer Iván, John Barbirolli, Adrian Boult, Andrew Davis, Colin Davis, Carlo Zecchi, Herbert Blomstedt, Kyril Kondrashin, Fürst János stb.
Pauk kivételesen gazdag repertoárral büszkélkedhetett, amelyben a XX. század legnagyobb mesterművei szerepeltek. Számos Lutoslawski-, Penderecki-, Schnittke-, Maxwell Davies- és Tippett-művet mutatott be a szerzők vezényletével. Felvételei több díjat is nyertek (Cecilia-díj, Gramophone-díj, Grammy jelölés), a Berkes Kálmánnal (klarinét) és Jandó Jenővel (zongora) felvett Kontrasztokat a Gramophone folyóirat Editors Choice díjjal jutalmazta.
Pauk György jelentős időt fordított tanításra, a londoni Royal Academy of Music professzoraként. A Guildhall School of Music-tól 1980-ban, a Royal Academy of Music-tól 1990-ben elnyerte a tiszteletbeli doktori címet. Számos mesterkurzust tartott az Egyesült Államokban (Curtis, Peabody, Yale, Cleveland, Oberlin, Manhattan School, San Francisco), Kínában, Spanyolországban, Izraelben és Magyarországon is. Gyakran meghívták rangos nemzetközi versenyek zsűrijébe.
Magyarországon 1998-ban nemzetközi zenei tevékenységéért a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki, 2008-ban Bartók-Pásztory-díjat kapott, a Liszt Ferenc Zeneakadémia díszdoktorává és professor emeritusává választotta. Pauk György egy 1714-ben készült Massart- Stradivarius hegedűn játszott, melyet 2024-ben Pusker Júliának ajánlott fel.