Takács Paula
ének - szoprán, ének
Születési hely
Palermo (I)
Születési dátum
1913
1913. december 10., Palermo - 2003. augusztus 27., Budapest
Egy olasz alt énekesnő, Maria Scarpa és egy mexikói diplomata gyermeke. Eredeti neve Ermelinda Maria Paula Bernal-Scarpa. Édesanyja, karrierje miatt örökbe adta Takács Gyula vasútmérnöknek Magyarországra, akinek felesége Maria Scarpa leánytestvére volt.
Énektanulmányait a Zeneakadémián végezte Maleczky Bianka, Unger Ernő és Hoór-Tempis Erzsébet irányításával, 1931 és 1936 között. 1935-ben a bécsi Nemzetközi Énekverseny II. díját nyerte el.
1941-ben a kolozsvári Nemzeti Színházban debütált Melinda (Bánk bán) szerepében. Az operatársulatnak, melyet Vaszy Viktor alapított és vezetett, 1947-ig volt tagja.
A budapesti Operaházban (ahol 1948 és 1969 között volt tag), 1947. december 20-án mutatkozott be hatalmas sikerrel a Turandot címszerepében. Ez a szerep azután végigkísérte egész pályáján. Természetesen ezután sorban jöttek a drámai szerepek: Aida, Tosca, Leonóra (A trubadúr), Amélia (Az álarcosbál), Santuzza (Parasztbecsület), Erzsébet és Eboli (Don Carlos), Desdemona (Otello), Lady Macbeth. Az olasz hősnőkön kívül, melyek legjobban illettek hangjához és temperamentumához, nagyszerű koloratúrkészségének köszönhetően Szilágyi Erzsébetként (Hunyadi László) is egészen egyedülálló volt. (Talán Turandot mellett ez volt a legjobb szerepe.) A német operák sem maradhattak el, nagyszerű Senta (A bolygó hollandi), Erzsébet (Tannhäuser), Donna Elvira (Don Giovanni), Első hölgy (A varázsfuvola), Leonóra (Fidelio). Az Erkel operákon kívül több magyar mű elismert közreműködője ivolt, pl. Nemzetes asszony A farsangi lakodalomban (Poldini) és Sába királynője Goldmark operájában.
Koncertpódiumon is szívesen fellépett, énelte Verdi Requiemjét és Sugár Rezső Hunyadi című művét.
Gyakran vendégszerepelt külföldön, a volt szocialista országokban (Jugoszlávia, Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia), a volt Német Szövetségi Köztársaságban (München, Fricsay Ferenc vezényletével), valamint Svájcban és Olaszországban.
Giulietta Simionato budapesti fellépésein ő volt Aida, valamint Leonóra A trubadúrban (Simándy József és Svéd Sándor mellett).
A Magyar Rádió több teljes operafelvételt is készített a közreműködésével: Aida, Turandot, Hunyadi László, Az álarcosbál.
1969-ben vonult nyugalomba, ezután énektanítással foglalkozott.
A magyar operaszínpad csillagai 3. albumának kísérőfüzetében Kertész Iván így méltatja a nagy művésznőt: „Takács Paulának hatalmas vivőerejű hangja volt, fényes drámai szopránja mindig „átjött a rivaldán”, bármilyen nagy együttes hangerejével kellett is megbirkóznia. Vokális adottságaihoz (mely már önmagában biztosítéka volt a sikernek) rendkívül átfűtött, kifejező interpretáció társult.”
Díjak, kitüntetések:
1953 Liszt Ferenc-díj, II. fokozat
1955 Munka Érdemrend, ezüst fokozata
1956 Kossuth-díj
1959 Érdemes művész
19984 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
2003 A Magyar Állami Operaház mesterművésze
Egy olasz alt énekesnő, Maria Scarpa és egy mexikói diplomata gyermeke. Eredeti neve Ermelinda Maria Paula Bernal-Scarpa. Édesanyja, karrierje miatt örökbe adta Takács Gyula vasútmérnöknek Magyarországra, akinek felesége Maria Scarpa leánytestvére volt.
Énektanulmányait a Zeneakadémián végezte Maleczky Bianka, Unger Ernő és Hoór-Tempis Erzsébet irányításával, 1931 és 1936 között. 1935-ben a bécsi Nemzetközi Énekverseny II. díját nyerte el.
1941-ben a kolozsvári Nemzeti Színházban debütált Melinda (Bánk bán) szerepében. Az operatársulatnak, melyet Vaszy Viktor alapított és vezetett, 1947-ig volt tagja.
A budapesti Operaházban (ahol 1948 és 1969 között volt tag), 1947. december 20-án mutatkozott be hatalmas sikerrel a Turandot címszerepében. Ez a szerep azután végigkísérte egész pályáján. Természetesen ezután sorban jöttek a drámai szerepek: Aida, Tosca, Leonóra (A trubadúr), Amélia (Az álarcosbál), Santuzza (Parasztbecsület), Erzsébet és Eboli (Don Carlos), Desdemona (Otello), Lady Macbeth. Az olasz hősnőkön kívül, melyek legjobban illettek hangjához és temperamentumához, nagyszerű koloratúrkészségének köszönhetően Szilágyi Erzsébetként (Hunyadi László) is egészen egyedülálló volt. (Talán Turandot mellett ez volt a legjobb szerepe.) A német operák sem maradhattak el, nagyszerű Senta (A bolygó hollandi), Erzsébet (Tannhäuser), Donna Elvira (Don Giovanni), Első hölgy (A varázsfuvola), Leonóra (Fidelio). Az Erkel operákon kívül több magyar mű elismert közreműködője ivolt, pl. Nemzetes asszony A farsangi lakodalomban (Poldini) és Sába királynője Goldmark operájában.
Koncertpódiumon is szívesen fellépett, énelte Verdi Requiemjét és Sugár Rezső Hunyadi című művét.
Gyakran vendégszerepelt külföldön, a volt szocialista országokban (Jugoszlávia, Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia), a volt Német Szövetségi Köztársaságban (München, Fricsay Ferenc vezényletével), valamint Svájcban és Olaszországban.
Giulietta Simionato budapesti fellépésein ő volt Aida, valamint Leonóra A trubadúrban (Simándy József és Svéd Sándor mellett).
A Magyar Rádió több teljes operafelvételt is készített a közreműködésével: Aida, Turandot, Hunyadi László, Az álarcosbál.
1969-ben vonult nyugalomba, ezután énektanítással foglalkozott.
A magyar operaszínpad csillagai 3. albumának kísérőfüzetében Kertész Iván így méltatja a nagy művésznőt: „Takács Paulának hatalmas vivőerejű hangja volt, fényes drámai szopránja mindig „átjött a rivaldán”, bármilyen nagy együttes hangerejével kellett is megbirkóznia. Vokális adottságaihoz (mely már önmagában biztosítéka volt a sikernek) rendkívül átfűtött, kifejező interpretáció társult.”
Díjak, kitüntetések:
1953 Liszt Ferenc-díj, II. fokozat
1955 Munka Érdemrend, ezüst fokozata
1956 Kossuth-díj
1959 Érdemes művész
19984 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
2003 A Magyar Állami Operaház mesterművésze
| Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| 2001 |
50 éves a Hungaroton - Énekművészek (1951-2001)
(Fifty Years of Hungaroton - Singers) |
Hungaroton | HCD 32096-98 | 3 CD |