Miller Lajos
ének - bariton
1940. január 23., Szombathely
Kiváló operaénekes (bariton), elsősorban Verdi szerepekben nyújtott kiemelkedő alakításokat.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte tanulmányait 1961-től. 1968-ban kapott operaénekesi, valamint énektanári diplomát. 1968-ban a Magyar Állami Operaház magánénekese lett, Szokolay Sándor Hamletjének Horatio szerepében debütált. Pályája kezdetén sikerrel énekelte Valentint (Gounod: Faust), Wolframot (Wagner: Tannhäuser), Don Giovannit (Mozart), Anyegint (Csajkovszkij), Silviot (Leoncavallo: Parasztbecsület), illetve Verdi operák hősbariton szerepeit - Macbeth, Posa (Don Carlos), Simon Boccanegra, Don Carlos (A végzet hatalma), Don Carlos (Ernani), Germont (Traviata) - amelyek repertoárjának legfontosabb részévé váltak.
Több nemzetközi versenyen is kiváló eredménnyel szerepelt. 1974-ben a párizsi Fauré Énekverseny nagydíját, a dalkategória első díját, valamint a Pompidu különdíját nyerte el, 1975-ben a budapesti Erkel Énekversenyen harmadik lett. Szintén 1975-ben Trevisóban a Toti dal Monte-énekversenyen Luna gróf szerepével elnyerte az első díjat. Rendszeresen fellépett a milanói Scalaban, a bécsi Staatsoperben, a párizsi Nagyoperában, a müncheni Bajor Állami Operában, a római Operában, illetve Európa szinte valamennyi jelentős operaházában.
Többször vendégszerepelt az amerikai kontinensen is, az 1980-as évek elején a texasi Houstonban, később Philadelphiában, a New York-i Carnegie Hallban, a Washington Kennedy Centerben, a torontói és a montreali operában is színpadra lépett. Egyesült államokbeli karrierjének csúcsát jelentette a New York-i Metropolitan meghívása, ahol Luna gróf (Verdi: Trubadúr) szerepében debütált. Jelentős állomás volt pályafutása során a Buenos Aires-i Teatro Colónban eltöltött időszak is, ekkor énekelte Jeleckij (Csajkovszkij: Pikk dáma), Basilio (Respighi: A láng) és Nabucco (Verdi) szerepét, és kapta meg az 1987-es évadban a legjobb baritonnak járó díjat.
Repertoárja fokozatosan kibővült Mozart, Rossini, Bizet, Wagner, Giordano, Puccini, Mercadante, Donizetti, Berio, Testi, Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov és Prokofjev operáinak bariton szerepeivel. Meghívást kapott többek között az Aix en Provance-i, a firenzei, az amszterdami, a wiesbadeni, a wexfordi, pozsonyi, Peruggia-i, illetve a sienai fesztiválra. 1992-ben tért vissza a Magyar Állami Operaház társulatába, Jágó (Verdi: Otello), Tiborc (Erkel: Bánk Bán), Marcel (Puccini: Köpeny), Gunter (Wagner: Istenek alkonya), Kérő (Kodály: Székelyfonó), Király (Szokolay: Szávitri) és az Őrnagy (Petrovics: C'est la guerre) szerepében.
További fontos szerepei: Gérard (Giordano: André Chénier), Scarpia (Puccini: Tosca), Figaro (Rossini: A sevillai borbély), Andrej (Prokofjev: Háború és béke), Lord Ashton (Donizetti: Lammermoori Lucia), Ádám (Ránky György: Az ember tragédiája), Michonnet (Cilea: Adriana Lecouvreur), Háry János (Kodály), valamint 2006-tól újabb szerepek: Őse táltos / Árpád (Szörényi Levente: Árpád népe), Lear (Mihály Tamás: 56 csepp vér).
Olyan neves partnerek társaságában lépett színpadra, mint Luciano Pavarotti, Mirella Freni, Vladimir Atlantov, Edita Gruberova, Ileana Cotrubas vagy Alfredo Kraus. Együtt dolgozott Giuseppe Patané, Lamberto Gardelli, Claudio Abbado, Nello Santi, Georges Pretre, Peter Maag, Zubin Metha, Seiji Ozawa, Msztyiszlav Rosztropovics, Oliviero de Fabritiis, Jesus Lopez Coboz, Eliahu Imbal, Michel Plasson és Silvio Varviso karmesterekkel. Számos hanglemezt, televizió- és rádiófelvételt készitett. Pályafutása során 24 ország 74 városában lépett fel. Itthon és külföldön 75 operaszerepet énekelt és több mint 20 oratórium és koncert szólistája volt. Évek óta zsűritag a keszthelyi Helikon ünnepségeken, tagja a Kossuth-bizottságnak, rendszeresen fellép jótékonysági koncerteken, valamint fiatalok oktatásával is foglalkozik.
Művészi munkásságának elismeréseként 1975-ben Liszt Ferenc-díjat, 1977-ben Székely Mihály-emlékplakettet, 1980-ban Kossuth-díjat, 1992-ben Bartók-Pásztory-díjat kapott, 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. 2004 óta örökös tagja a Hallhatatlanok Társulatának.
Forrás: Britannica Hungarica - készült a BMC közreműködésével
Kiváló operaénekes (bariton), elsősorban Verdi szerepekben nyújtott kiemelkedő alakításokat.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte tanulmányait 1961-től. 1968-ban kapott operaénekesi, valamint énektanári diplomát. 1968-ban a Magyar Állami Operaház magánénekese lett, Szokolay Sándor Hamletjének Horatio szerepében debütált. Pályája kezdetén sikerrel énekelte Valentint (Gounod: Faust), Wolframot (Wagner: Tannhäuser), Don Giovannit (Mozart), Anyegint (Csajkovszkij), Silviot (Leoncavallo: Parasztbecsület), illetve Verdi operák hősbariton szerepeit - Macbeth, Posa (Don Carlos), Simon Boccanegra, Don Carlos (A végzet hatalma), Don Carlos (Ernani), Germont (Traviata) - amelyek repertoárjának legfontosabb részévé váltak.
Több nemzetközi versenyen is kiváló eredménnyel szerepelt. 1974-ben a párizsi Fauré Énekverseny nagydíját, a dalkategória első díját, valamint a Pompidu különdíját nyerte el, 1975-ben a budapesti Erkel Énekversenyen harmadik lett. Szintén 1975-ben Trevisóban a Toti dal Monte-énekversenyen Luna gróf szerepével elnyerte az első díjat. Rendszeresen fellépett a milanói Scalaban, a bécsi Staatsoperben, a párizsi Nagyoperában, a müncheni Bajor Állami Operában, a római Operában, illetve Európa szinte valamennyi jelentős operaházában.
Többször vendégszerepelt az amerikai kontinensen is, az 1980-as évek elején a texasi Houstonban, később Philadelphiában, a New York-i Carnegie Hallban, a Washington Kennedy Centerben, a torontói és a montreali operában is színpadra lépett. Egyesült államokbeli karrierjének csúcsát jelentette a New York-i Metropolitan meghívása, ahol Luna gróf (Verdi: Trubadúr) szerepében debütált. Jelentős állomás volt pályafutása során a Buenos Aires-i Teatro Colónban eltöltött időszak is, ekkor énekelte Jeleckij (Csajkovszkij: Pikk dáma), Basilio (Respighi: A láng) és Nabucco (Verdi) szerepét, és kapta meg az 1987-es évadban a legjobb baritonnak járó díjat.
Repertoárja fokozatosan kibővült Mozart, Rossini, Bizet, Wagner, Giordano, Puccini, Mercadante, Donizetti, Berio, Testi, Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov és Prokofjev operáinak bariton szerepeivel. Meghívást kapott többek között az Aix en Provance-i, a firenzei, az amszterdami, a wiesbadeni, a wexfordi, pozsonyi, Peruggia-i, illetve a sienai fesztiválra. 1992-ben tért vissza a Magyar Állami Operaház társulatába, Jágó (Verdi: Otello), Tiborc (Erkel: Bánk Bán), Marcel (Puccini: Köpeny), Gunter (Wagner: Istenek alkonya), Kérő (Kodály: Székelyfonó), Király (Szokolay: Szávitri) és az Őrnagy (Petrovics: C'est la guerre) szerepében.
További fontos szerepei: Gérard (Giordano: André Chénier), Scarpia (Puccini: Tosca), Figaro (Rossini: A sevillai borbély), Andrej (Prokofjev: Háború és béke), Lord Ashton (Donizetti: Lammermoori Lucia), Ádám (Ránky György: Az ember tragédiája), Michonnet (Cilea: Adriana Lecouvreur), Háry János (Kodály), valamint 2006-tól újabb szerepek: Őse táltos / Árpád (Szörényi Levente: Árpád népe), Lear (Mihály Tamás: 56 csepp vér).
Olyan neves partnerek társaságában lépett színpadra, mint Luciano Pavarotti, Mirella Freni, Vladimir Atlantov, Edita Gruberova, Ileana Cotrubas vagy Alfredo Kraus. Együtt dolgozott Giuseppe Patané, Lamberto Gardelli, Claudio Abbado, Nello Santi, Georges Pretre, Peter Maag, Zubin Metha, Seiji Ozawa, Msztyiszlav Rosztropovics, Oliviero de Fabritiis, Jesus Lopez Coboz, Eliahu Imbal, Michel Plasson és Silvio Varviso karmesterekkel. Számos hanglemezt, televizió- és rádiófelvételt készitett. Pályafutása során 24 ország 74 városában lépett fel. Itthon és külföldön 75 operaszerepet énekelt és több mint 20 oratórium és koncert szólistája volt. Évek óta zsűritag a keszthelyi Helikon ünnepségeken, tagja a Kossuth-bizottságnak, rendszeresen fellép jótékonysági koncerteken, valamint fiatalok oktatásával is foglalkozik.
Művészi munkásságának elismeréseként 1975-ben Liszt Ferenc-díjat, 1977-ben Székely Mihály-emlékplakettet, 1980-ban Kossuth-díjat, 1992-ben Bartók-Pásztory-díjat kapott, 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. 2004 óta örökös tagja a Hallhatatlanok Társulatának.
Forrás: Britannica Hungarica - készült a BMC közreműködésével
| Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| 1989 | Respighi, Ottorino: Belfagor | Hungaroton | HCD 12850-51 | 2 CD / Első felvétel |
| 1995 | Verdi, Giuseppe: Attila | Hungaroton | HCD 12934 | 2 CD |
| 1995 |
Puccini, Giacomo: Pillangókisasszony
(Puccini, Giacomo: Madame Butterfly) |
Hungaroton | HCD 12256-57 | 2 CD - 1981-es felvétel |
| 1995 | Respighi, Ottorino: Semirama | Hungaroton | HCD 31197-98 | 2 CD / 1990-es felvétel |
| 1996 | Boito, Arrigo: Nerrone | Hungaroton | HCD 12487-89 | 3 CD / 1982-es felvétel |
| 1996 | Verdi, Giuseppe: Simon Boccanegra | Hungaroton | HCD 12522-23 | 2 CD |
| 1997 |
Goldmark Károly: Sába királynője
(Goldmark Karl: Die Königin von Saba (The Queen of Saba)) |
Hungaroton | HCD 12179-81 | 3 CD / 1980-as felvétel |
| 1999 | Madarász Iván: Lót; Refrain | Hungaroton | HCD 31819 | |
| 2001 |
Vivaldi, Antonio: Az Olimpia (részletek)
(Vivaldi, Antonio: L'Olimpiade (highlights)) |
Hungaroton | HCD 32022 | |
| 2001 |
50 éves a Hungaroton - Énekművészek (1951-2001)
(Fifty Years of Hungaroton - Singers) |
Hungaroton | HCD 32096-98 | 3 CD |
| 2001 | Erkel Ferenc: Bánk bán | Warner | 2564 67436-4 |