Ágai Karola
ének - szoprán
Születési hely
Budapest
Születési dátum
1936
1927. március 30. Budapest – 2010. február 22. Budapest
Zenei pályafutását 1952-ben a SZOT-együttes énekkarában kezdte, ezután a Rádiókórus tagja, majd a Honvéd Művészegyüttes szólistája lett. 1955-ben mint vendég lépett fel először az Operaházban, A varázsfuvola Éj királynőjeként. 1957-ben szerződtették a színházhoz, melynek rövid idő alatt egyik vezető művésze lett.
Már a debütálása is arra utalt, hogy az operaművészet egyik legigényesebb, legnehezebben meghódítható szerepkörében, a koloratúrszopránokéban kívánt működni és sikereket aratni.
Ágai Karola ebből a szempontból egész pályafutása alatt a legjobbak közé tartozott, van egy rádiófelvétele, amelyen egy fantasztikusan magas hangot, háromvonalas asz-t lehet tőle hallani. Később, ahogy művészete kiteljesedett, túllépett a szűken vett koloratúrszoprán szerepkörön, és sikeresen mutatkozott be lírai, sőt drámai szoprán szólamokban is.
Repertoárját javarészt XVIII., és kora XIX. századi operák tették ki, mert főleg ezekben az időszakokban kedvelték azt a hangfajtát, amely a sajátja volt.
Pályafutását Mozart egyik legnehezebb szerepével, A varázsfuvola Éj királynőjével kezdte. Az általa a későbbiekben megszemélyesített Mozart-hősnők, a Szöktetés a szerájból Konstanzéjának és a Così fan tutte Fiordiligijének szólamai sem sokkal könnyebbek ennél, viszont terjedelmesebbek. Ágai Karola bemutatkozott még egy másfajta Mozart-szerepben, a Figaro házassága Susannájáéban; illetve Rossini A sevillai borbély Rosinájáében. Donizetti Lammermoori Luciája az egyik leghálásabb, leghatásosabb koloratúrszoprán-szerep. Híres Őrülési jelenete az előadónak nemcsak a vokális képességeit teszi próbára, hanem színészileg is komoly feladat. Alakításai között Flotow Mártájának címszerepe is inkább lírai-játékos jellegű volt. Kevesen mernek vállalkozni arra, amire Ágai Karola, hogy elénekeljék Offenbach Hoffmann meséi című operájának mindhárom szoprán szerepét, mert más-más karakterűek: Olympia koloratúr-, Antónia lírai, Giulietta drámai szoprán hangra íródott, neki mégis sikerült mindhármat meggyőzően megformálnia.
Az énekesnő pályafutásának fontos állomásai voltak alakításai Erkel operáiban. A Hunyadi Lászlóban két szerepet is elénekelt: Gara Máriát és Szilágyi Erzsébetet. A Bánk bán Melindája Ágai Karola megformálásában finom nőiességével, őszintén átélt tragikumával nyerte meg a nézők rokonszenvét. Verdi nőalakjai közül leggyakrabban a Rigoletto Gildáját játszotta el a színpadon, énekelte a Falstaff Alicét, a Traviata Violettáját. A lírai operahősnők közül híres volt Gounod Faustjának Margitjaként, és Rimszkij-Korszakov Aranykakasának Semaha királynőjeként. Élete egyik legnagyobb sikerét Richard Strauss Ariadne Naxos szigetén című operájának 1967-es felújításán aratta, Zerbinetta szerepében. Ágai Karolának voltak olyan szerepei is, amelyek más stílusok, illetve más műfajok irányába mutattak. Ilyen volt például Benjamin Britten Szentivánéji álomának Titána tündérkirálynője, vagy a kikapós Rosalinda Johann Strauss Denevér című operettjében.
Sokat szerepelt külföldön, fellépett többek között a Hamburgi Operában, a Moszkvai Nagyszínházban, és - 1969-ben - a New York-i Metropolitan Operában is. A Magyar Operaházból 1982-ben vonult nyugalomba, de hangversenyeken még utána is énekelt, főleg férjének, az 1991-ben elhunyt Szendrey-Karper László gitárművésznek a partnereként. Számos rádiófelvétel és lemez készült a közreműködésével.
Ágai Karolát 1958-ban Liszt-díjjal, 1970-ben Érdemes Művész, 1977-ben Kiváló Művész címmel tüntették ki, 2009-ben Kossuth-díjat kapott. 1992 óta az Operaház örökös tagja.
Zenei pályafutását 1952-ben a SZOT-együttes énekkarában kezdte, ezután a Rádiókórus tagja, majd a Honvéd Művészegyüttes szólistája lett. 1955-ben mint vendég lépett fel először az Operaházban, A varázsfuvola Éj királynőjeként. 1957-ben szerződtették a színházhoz, melynek rövid idő alatt egyik vezető művésze lett.
Már a debütálása is arra utalt, hogy az operaművészet egyik legigényesebb, legnehezebben meghódítható szerepkörében, a koloratúrszopránokéban kívánt működni és sikereket aratni.
Ágai Karola ebből a szempontból egész pályafutása alatt a legjobbak közé tartozott, van egy rádiófelvétele, amelyen egy fantasztikusan magas hangot, háromvonalas asz-t lehet tőle hallani. Később, ahogy művészete kiteljesedett, túllépett a szűken vett koloratúrszoprán szerepkörön, és sikeresen mutatkozott be lírai, sőt drámai szoprán szólamokban is.
Repertoárját javarészt XVIII., és kora XIX. századi operák tették ki, mert főleg ezekben az időszakokban kedvelték azt a hangfajtát, amely a sajátja volt.
Pályafutását Mozart egyik legnehezebb szerepével, A varázsfuvola Éj királynőjével kezdte. Az általa a későbbiekben megszemélyesített Mozart-hősnők, a Szöktetés a szerájból Konstanzéjának és a Così fan tutte Fiordiligijének szólamai sem sokkal könnyebbek ennél, viszont terjedelmesebbek. Ágai Karola bemutatkozott még egy másfajta Mozart-szerepben, a Figaro házassága Susannájáéban; illetve Rossini A sevillai borbély Rosinájáében. Donizetti Lammermoori Luciája az egyik leghálásabb, leghatásosabb koloratúrszoprán-szerep. Híres Őrülési jelenete az előadónak nemcsak a vokális képességeit teszi próbára, hanem színészileg is komoly feladat. Alakításai között Flotow Mártájának címszerepe is inkább lírai-játékos jellegű volt. Kevesen mernek vállalkozni arra, amire Ágai Karola, hogy elénekeljék Offenbach Hoffmann meséi című operájának mindhárom szoprán szerepét, mert más-más karakterűek: Olympia koloratúr-, Antónia lírai, Giulietta drámai szoprán hangra íródott, neki mégis sikerült mindhármat meggyőzően megformálnia.
Az énekesnő pályafutásának fontos állomásai voltak alakításai Erkel operáiban. A Hunyadi Lászlóban két szerepet is elénekelt: Gara Máriát és Szilágyi Erzsébetet. A Bánk bán Melindája Ágai Karola megformálásában finom nőiességével, őszintén átélt tragikumával nyerte meg a nézők rokonszenvét. Verdi nőalakjai közül leggyakrabban a Rigoletto Gildáját játszotta el a színpadon, énekelte a Falstaff Alicét, a Traviata Violettáját. A lírai operahősnők közül híres volt Gounod Faustjának Margitjaként, és Rimszkij-Korszakov Aranykakasának Semaha királynőjeként. Élete egyik legnagyobb sikerét Richard Strauss Ariadne Naxos szigetén című operájának 1967-es felújításán aratta, Zerbinetta szerepében. Ágai Karolának voltak olyan szerepei is, amelyek más stílusok, illetve más műfajok irányába mutattak. Ilyen volt például Benjamin Britten Szentivánéji álomának Titána tündérkirálynője, vagy a kikapós Rosalinda Johann Strauss Denevér című operettjében.
Sokat szerepelt külföldön, fellépett többek között a Hamburgi Operában, a Moszkvai Nagyszínházban, és - 1969-ben - a New York-i Metropolitan Operában is. A Magyar Operaházból 1982-ben vonult nyugalomba, de hangversenyeken még utána is énekelt, főleg férjének, az 1991-ben elhunyt Szendrey-Karper László gitárművésznek a partnereként. Számos rádiófelvétel és lemez készült a közreműködésével.
Ágai Karolát 1958-ban Liszt-díjjal, 1970-ben Érdemes Művész, 1977-ben Kiváló Művész címmel tüntették ki, 2009-ben Kossuth-díjat kapott. 1992 óta az Operaház örökös tagja.
| Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| 1994 | Erkel Ferenc: Bánk bán | Hungaroton | HCD 11376-77 | |
| 1999 | 400 Years of the Opera Vol.1 | Hungaroton | HRC 1019 | Echo sorozat |
| 2000 | Bizet, Georges: Carmen (részletek) | Hungaroton | HCD 32026 | Nagy Magyar Énekesek sorozat |
| 2000 |
Mozart, W. A.: A Varázsfuvola (részletek)
(Mozart, W. A.: Die Zauberflöte / The Magic Flute (excerpts)) |
Hungaroton | HCD 11539 | |
| 2001 |
50 éves a Hungaroton - Énekművészek (1951-2001)
(Fifty Years of Hungaroton - Singers) |
Hungaroton | HCD 32096-98 | 3 CD |
| 2001 |
Mozart, W. A.: A varázsfuvola (Zenés mesék - Mesés zenék)
(Mozart, W. A.: Die Zauberflöte / The Magic Flute) |
Hungaroton | HCD 19451 | |
| 2019 | The Masters Collection: János Ferencsik | Hungaroton | HCD 32820–22 | 3 CD |